Minden héten eljön a csütörtök, amikor lebukom saját magam előtt, és kiderül, hogy mennyire vásároltam magam túl előző szombaton a piacon (nyilván nagyon). Két nap múlva pedig újra szombat, piacnap, tehát gyorsan fel kell dolgozni a megmaradt zöldségeket, hogy helyet csináljak az újonnan érkezőknek. Ilyenkor kerül elő ez a vacsora: bekapcsolom a sütőt 200C fokra. A tepsi felére teszek olívaolajjal, sóval és borssal összeforgatott újkrumplit, 20 percig sütöm. Közben megtekintem, milyen zöldségek vannak még a hűtőben: pl. karalábé, zöldbab, amit kell, megpucolok, nagyobb darabokra vágok, összeforgatom olívaolajjal. Amikor kivettem a krumpli, a tepsi másik felére, a krumpli mellé jöhetnek az egyéb zöldségek, illetve nyársra húzott, (pl. curryvel) fűszerezett csirkemell. Vissza a sütőbe, ahol kb. 15 percig sütöm, ezalatt a csirke megpuhul, a zöldségek megsülnek, a krumpli is megpirul. Egy nagy tálra rendezek mindent, salátát is, majd mindenki ízlés szerint válogatja össze, hogy mit eszik: húst krumplival, húst zöldséggel, csak zöldséget, vagy mindent. Középre pedig jöhet a szósz.
Amúgy is itt a grillpartik szezonja, ezzel együtt pedig az igény a füstös húsok és zöldségek mellé adható kiegészítőkre, úgymint salátákra, mártásokra, chutneykra, házi szószokra. Ezek közül jöjjön három kedvenc alapdarab, mind egekbe repíti még a legbanálisabb csirkemellet is. Az elsőt, az olasz klasszikust a legenda szerint a Közel-Keletről hozták a római legionáriusok, ennek jellegzetes hozzávalói a kapribogyó és a szardella. A második Jemenből származik, chili, friss koriander és őrölt kardamom is alkotja, és a kortárs izraeli konyha felemelkedése által vált népszerűvé világszerte. A mojo picón pedig a Kanári-szigetek specialitása. Maga a mojo szó az összes ottani szósz gyűjtőneve. Viszonylag híg állagú, lehet zöld, vagy piros és hihetetlenül friss, tüzes. Ecet, vagy citrus hozzáadásával készül, amitől savanykás és nagyon élénk. Hagyományosan a papas arrugadas =ráncos burgonya mellé adják, amihez megfőzik a krumplit, majd sok sóval serpenyőt átpirítják. Sült paprikás változata is parádés, annak a receptje itt. Folytathatnák a sort az argentín chimichurrival, vagy a francia ravigoté mártással, jöjjön azonban inkább a három legfinomabb:
Klasszikus salsa verde:
tegyünk az aprítógépbe három nagy csokor felvágott friss petrezselymet, 2 dl olívaolajat, 2 evőkanál kapribogyót (amelyet előtte alaposan leöblítettünk), 4 szardellafilét, 2 evőkanál fehérborecetet, 1 evőkanál citromlevet és 1 citrom reszelt héját, végül 2 gerezd felaprított fokhagymagerezdet. Szakaszosan, kb. tíz egymásodperces etapokban pürésítsük, de ne teljesen pépesre, maradhat kissé darabos. A végén sózzuk, borsozzuk. Steak, tarja, halak mellé.
Jemeni zhoug:
Tegyünk az aprítógépbe két-két nagy csokor durvára aprított petrezselymet és koriandert, 1 kimagozott, zöld chilit, 4 gerezd felaprított fokhagymát, egy kávéskanál sót, egy kávéskanál őrölt kardamomot és őrölt koriandert, végül 2 evőkanál citromlevet. Szakaszosan darabosra pürésítjük, majd egy külön tálban hozzákeverjük az olajat. Ennek a szósznak sem kell sima emulziónak lennie. Sült padlizsán, karfiol, pita, falafel, csirke, paradicsom, tahinis, joghurtos sült zöldségek mellé.
Kanári-szigeteki mojó picón (a képen):
Tegyünk az aprítógépbe 1 dl vizet, 1-1 nagy csokor petrezselymet, koriandert és mentát, 3 evőkanál jófajta fehérbor-, vagy sherry ecetet, 1 dl olívaolajat, 1 teáskanál őrölt római köményt, sót, borsot, majd pürésítsük teljesen. Egészben sült krumpli, saslik, fokhagymás garnéla, csirkeszárny mellé.