Ugye ismerős az a helyzet, amikor valami fontos alkalomra szeretne az ember tortát vinni, úgymint családi esemény, születésnap, stb., viszont annyira szétcsúszik, hogy a művelet gyakorlatilag teljen mértékben irreálisnak és kivitelezhetetlennek tűnik. Amikor oszt-szoroz, hogy mikor fogja megsütni (első változat: éjszaka, amikor program után hazajövök, még simán belefér (ritkán szokott); második változat: végül is, ha felkelnék nagyon korán reggel, akkor gond nélkül menni fog (soha nem szokott). Ilyenkor van úgy, hogy ott állunk aztán (nem korán) reggel, idő, alapanyag, ötlet és sütőkedv nélkül, stresszben. Ilyenkor gyakorlatilag arra sincs idő, hogy leszaladjunk gyorsan valamiért, de arra sem, hogy olyan süteményt készítsünk, amelyhez főzni, pihentetni, hűteni kell bármit is. Olyan receptre van ilyenkor szükség, amelyhez nem kell gondolkozni, koncentrálni, és amíg megsül, addig pont össze lehessen készülni. Ez a sütemény ilyen. A csokoládét és a diót egyszerűen össze kell darálni, keverni felvert tojásfehérjehabbal, majd fél óra alatt megsütni. (Azért kissé le kell hűteni, de ez ebben az időben már nem probléma) Ehhez képest a végeredmény egy kifejezetten ünnepélyes hangulatú torta, amelyet fantázia szerint lehet díszíteni. Én (mivel más nem volt itthon) pl. savanykás házi sárgabaracklekvárral felvert tejszínhabbal és csokoládéforgáccsal egészítettem ki. Jó kis recept. Kezdő sütők is nyugodtan próbálják ki, semmit nem lehet rajta elrontani.
Recept
A sütőt előmelegítjük 170C-ra. A csokoládét durvára szeleteljük, a dióval és a cukor felével aprítógépbe tesszük, és ledaráljuk. Nem kell, hogy teljesen finom morzsa legyen, inkább enyhén darabos. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. Félidőben hozzáadjuk a cukor másik felét. A diós-csokoládés morzsához keverjük a fahéjat és a sót. Egyharmadát erőteljes mozdulatokkal belekeverjük a habba. A többi részt óvatosan beleforgatjuk. 26cm átmérőjű tortaformát kivajazunk, alját sütőpapírral kibéleljük. Beleöntjük a masszát, tetejét elsimítjuk. 25-30 percig sütjük, amíg arany színűre sül, kissé megemelkedik, és a közepébe szúrt fogpiszkálón csak némi olvadt csokoládé található. Kihűtjük. Tejszínhabbal tálaljuk. (Amelyet pl. narancslikőrrel, vagy savanykás sárgabaracklekvárral vertünk fel).
Hozzávalók (8-12 szelet)
20dkg magas kakaótartalmú keserű csokoládé
15dkg dió
20dkg cukor
7 tojásfehérje
1 tk őrölt fahéj
csipet só
A sütőt előmelegítjük 170C-ra. A csokoládét durvára szeleteljük, a dióval és a cukor felével aprítógépbe tesszük, és ledaráljuk. Nem kell, hogy teljesen finom morzsa legyen, inkább enyhén darabos. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. Félidőben hozzáadjuk a cukor másik felét. A diós-csokoládés morzsához keverjük a fahéjat és a sót. Egyharmadát erőteljes mozdulatokkal belekeverjük a habba. A többi részt óvatosan beleforgatjuk. 26cm átmérőjű tortaformát kivajazunk, alját sütőpapírral kibéleljük. Beleöntjük a masszát, tetejét elsimítjuk. 25-30 percig sütjük, amíg arany színűre sül, kissé megemelkedik, és a közepébe szúrt fogpiszkálón csak némi olvadt csokoládé található. Kihűtjük. Tejszínhabbal tálaljuk. (Amelyet pl. narancslikőrrel, vagy savanykás sárgabaracklekvárral vertünk fel).
Forrás: Alice Medrich, Pure Dessert (ott mandulával és fahéj nélkül készül
)(Visited 4 298 times, 2 visits today)
Kétszer is elkészítettem már, és nagy sikert arattam vele :-)))
Részben ide (?) kapcsolódóan szeretném kérdezni, hogy mi a piskóta készítésének, sütésének a „trükkje”? Mindig a recept szerint készítem, betartok mindent, a sütő ajtaját sem nyitogatom… stb. És az eredmény általában ez: sütőben gyönyörű, csak utána „leereszt”.
Legutóbb egy ajándékba szánt diótorta (klasszikus: 6 tojás, cukor, kis szódabikarbóna, dió) készítésénél jártam így…
Kedves Zsófi,
nagyon sok éve hiánytalanul minden bejegyzésedet olvasom, kb minden videódat láttam, sok receptet el is készítettem egyszer-többször, nagy tisztelője vagyok a munkásságodnak, minden területednek! Annyi szinten vagy kiemelkedő, hogy sose lehet megunni!
Azért itt írom ezt le, mert ez a süti nekem nagyon betalált, mióta először rábukkantam! Nagyon tetszik az egyszerűsége, rusztikussága és hogy ezek ellenére milyen gazdag! Praktikus szemszögből nézve, nekem mindig sok tojásfehérje van a fagyasztóban, mert sokszor készítek majonézt, a fehérjék pedig mennek a fagyra. Ez a recept nagyon kézre áll emiatt is! Ráadás, hogy édesapámnak mindig is kedvence volt a csoki-dió torta, de a régi családi recept egy (szerintem) undorító margarinos-krémes cucc, és amikor ezt megkóstolta, annak több esélye már nincs :))
Még annyi megjegyzést, hogy tegnap minden összeállt egy szülinapi-ünnepi kiadáshoz: a masszába egy narancs héját reszeltem, a tejszínhabba pedig 2 ek (házi) narancslekvárhoz jutottam. Nagyon illik a decemberi ünnepi felhozatalba!
Köszönöm ezt és az összes receptet, szép évvégét kívánok!
Zsuzsa
Szia Zsuzsa, jaj de jó, nagyon örülök, köszönöm szépen! jól hangzik az ünnepi változat!:)