Mennyivel vonzóbban hangzik ennek az ételnek a neve franciául, mint magyarul! Ennek ellenére senkit ne rettentsen el a név, ez egy nagyszerű, nálunk nem ismert fogás, igazi francia bisztróklasszikus, ami kultikus státusznak örvend. Erős, jó, savas, mustáros vinaigrette öntettel meglocsolt, langyos, vagy hideg párolt póré, amit vagy előételként adhatunk, vagy könnyű ebédnek/vacsorára/brunchra, akár lágytojással, jó kenyérrel. De grillcsirke, vagy hal mellé sem rossz. A póréhagymának nagy rajongója vagyok, ilyenkor, téli szezonjában gyakran kerül a konyhámba. Még tavaly nagy kedvenc volt például a kefíres, savanyú burgonyaleves póréval
Többször készítettem sült póréhagymát, flamand módra, tojáskrémmel is (amit ennek az ételnek az eredeti, spárgás változata ihletett télire).
De ha egyszerűen hosszába vágunk egy pórét, majd metéltre szeleteljük, és forró serpenyőben dobva-rázva karamellizáljuk, petrezselyemmel, citromhéjjal és reszel parmezánnal keverjük, majd magában, pirítósra halmozva, esetleg tésztával keverve fogyasztjuk, akkor is meglepő kulináris élményben lesz részünk. Készülhet belőle fordított tatin pite, sós rétes, vagy tejszínes rakott krumpli is.
És hát nem tud nem eszembe jutni a póréról Mireille Guiliano: A francia nők nem híznak című könyve, amely tömören összefoglalva ezt állítja: mértékletesség, változatosság, szezonalitás, kis adagok, egy csepp luxus és izgalom, sok folyadék és naponta egy pohár pezsgő – dióhéjban ez a titka annak, hogy a francia nők miért tudnak olyan irigylésreméltóan karcsúak maradni a vajas croissant-ok, pompás libamájak és creme brulée-k fogyasztása és élvezete mellett. Na meg a csodapóré! A karcsú nagyasszony egyik fő titkos tippje a póréhagymás varázsleves receptje: sós vízben puhára főzünk egy csomó póréhagymát, majd egy egész hétvégén keresztül ezt fogyasztjuk, a főzővizet pedig megisszuk. Szerencsére ennél vonzóbb és hedonistább ötleteket is ad a francia konyha a hagymacsalád királynőjének elkészítésére, mint például az alábbi pazar ételt.
A póréhagymát kb. 15 cm-es darabokra vágjuk (két, vagy három darab jön ki, a póré méretétől függően), a zöld részből csak kevesebb, a zsengébb rész legyen a darabon. A sötétzöld végeket semmiképpen ne dobjuk ki, levesbe még tökéletes lesz). Nagyon alaposan átöblítjük. Ha nagyon vastag a póré, akkor érdemes hosszában félbevágni, és úgy átöblíteni, ebben az esetben viszont utána össze kell kötni egy (fehér) cérnával, vagy konyhai kötözőmadzaggal a póréfeleket egy csokorba, hogy a főzés során ne essenek szét. A pórékat sós vízben kb. 15-20 perc alatt puhára pároljuk, akkor jó, ha egy késsel könnyen bele tudunk szúrni. Leszűrjük, és szobahőmérsékletűre hűtjük. A főzővíz nagyon ízes, ne dobjuk ki, a póré zöldjével és néhány szem krumpliból remek levest főzhetünk belőle. Akinek van párolóedénye, párolhatja is a pórét, úgy is jó lesz. Miközben fő/párolódik a póré, elkészítjük az olívaolajos öntetet: tálba tesszük az ecetet. Hozzáadjuk a sót, elkeverjük, hogy teljesen feloldódjon. Beletesszük a mustárt, simára keverjük. Vékony sugárban öntve, fokozatosan hozzáadjuk az olajat és folyamatosan keverjük, amíg sűrű, fényes emulzió képződik. Belekeverjük a finomra aprított petrezselymet. A langyos póréra öntjük. Kifejezetten jót tesz neki, ha áll egy órát (előző nap is készíthetjük, de tálalás előtt akkor legalább két órával vegyük ki a hűtőből). Tálaláskor pirított diót, chilit (és esetleg reszelt főtt tojást) szórunk a tetejére.
