Mi legyen a temérdek cukkinivel? Minden nyáron rendszeresen felmerülő dilemma, főleg azoknál, akik maguk termelik, a kertekben nő ugyanis, mint az őrült. Talán a leguniverzálisabb zöldség, mindig kapható, mindenre jó. Valódi szezonja persze ilyenkor nyáron van, ilyenkor a legzsengébb és legfinomabb. Aki saját kertben termeszti, tudja, hogy különösebb odafigyelés nélkül terem. A szokásos nyári kérdés tehát ebben az időszakban különösen....
Tovább a cikkre >>
2002-ben nyitotta meg London Notting Hill negyedében első apró, hófehér falú üzletét, amelyben az óriási tálalótálakra halmozott, buja, színes ételei csak úgy harsognak. Pontosan tíz évvel később, 2012-ben a The New Yorker magazin tízoldalas, átfogó portrét közölt róla (angolul tudóknak érdemes rászánni egy órát, fenomenális cikk!) – az izraeli származású filozófusról, aki szép csendben megváloztatta a britek főzési és étkezési....
Tovább a cikkre >>
Íme, az aktuális kedvencem, a sült cukkini hummusz. Talán szabad annak nevezni, hiszen a zöldségen kívül pontosan ugyanazokat a hozzávalókat tartalmazza, mint a klasszikus, csicseriborsós hummusz: tahinit, citromlevet, kevés fokhagymát. A cukkini úgy általában – finoman szólva – nem egy túl karakteres zöldség, így forró sütőben grillezve viszont nagyszerű. A külseje kap egy piros kérget, nem enged vizet, az íze....
Tovább a cikkre >>
Csuda tudja, mi az igazi sztorija ennek a mókás nevű, zseniális, argentin származású fokhagymás-petrezselymes, a pesztónál valamivel hígabb állagú mártásnak, amit a pompás argentin marhahúsok mellé adnak (itt a jó Panamericana cikk a húsokról). Hiába a számos forrás, ahány féle, annyi történet. Az egyik szerint a gaucsók, az argentin pampák cowboy-ainak ősi receptjéről van szó. Egy másik szerint az elnevezés....
Tovább a cikkre >>
Mától kapható az újságárusoknál a Szuflé magazin, amely a Nők Lapja Konyha „kísérleti”, csilivili különszáma. Benne sok jó recept, séfektől, és bloggerektől, úgymint Dolce Vita, Lila Füge és jómagam. Szerintem szépre sikerült, remélem, hogy a „kísérleti” hamarosan állandóra változik. Nagyon szerettem ezt a munkát, mert Nagy Balázzsal, a könyvem fotósával kiválóan tudunk együtt dolgozni, az pedig hab a tortán, hogy....
Tovább a cikkre >>
„Névtelen szerint… Kedves Chili! A Sapori d’italia Kft. Tökön az újmajorban gyárt Burratat. A honlapjukon nem szerepel, mert állítólag csak éttermek és szállodák keresik náluk. Mégis mindig szokott lenni, egy „vödörnyit” lehet egyszerre venni, ez kb. 10 gombóc.www.mozzarella.hu-n lehet tájékozódni” Szeretném megköszönni a fenti hozzászólónak, hogy a burrata-ról szóló cikk kapcsán felhívta a figyelmemet erre a beszerzőhelyre. Azóta felvettem a....
Tovább a cikkre >>
Ugye, sejthető, hogy nem a vérpezsdítő, latinos tánclépéseket és csípőringásokat fogjuk az alábbiakban kitárgyalni? Bár némi kapcsolat azért akad: egyrészt mindkettő a latin „sal”, vagyis „só” szóból ered (salsa=sós), másrészt egyik pikánsabb, mint a másik. A kulináris fogalom a többnyire paradicsomból, chilipaprikából és más különböző alapanyagokból készülő szószra utal. A két alapvető hozzávaló eredetileg az indiánok fontos élelmiszere volt, később....
Tovább a cikkre >>
A Nagycsarnokban ezúttal igen ambivalens érzésekkel járkáltam. Egyfelől irigykedve nézegettem a nagy halom friss sóskákat, zöldpaprikákat, retekcsokrokat (valamint megvettem a szokásos fehérrépa-karalábé-zeller triót a húsleveshez), másfelől elszörnyedve és hitetlenkedve álltam le néhány stand előtt. A szó szerint rohadó banán, padlizsán és kaliforniai paprika, amelyet más országban már fele ilyen állapotában sem lehetne kitenni, igencsak sokkolt. Nagyon nehezemre esett, hogy ne....
Tovább a cikkre >>
Ez a leves nálam vendégváró. Nem is tudom, hogy megszokásból, nosztalgiából, vagy gyakorlatias okokból, de gyakran, amikor olyan időpontban érkeznek látogatók, (pl. késő este, vagy délelőtt), hogy nem tudom pontosan, hogy lesz-e evés a vége, vagy nem (ki lehet találni, hogy az esetek 99%-ban mi a válasz), ezt főzöm. Anyukámtól lestem, így ahányszor készítem, mindig rá gondolok. Az ő verzióját....
Tovább a cikkre >>
No, egy gyors kis semmiség – múltkor mikor cukkiniztem, még utána is maradt egy nagyobb példány a hűtőmben. Maradékokból dobtam össze ezt a gyors finomságot, ami salátával simán elmegy remek hétköznapi vacsinak. A cukkini blansírozva, közben grill beindítva, mozzarella kockázva, összeforgatva ezzel-azzal, majd jóó folyós-nyúlósra a cukkinire grillezve. Erről most több mondanivalóm nincs. A cukkini történetéről sem:) Recept Hozzávalók (2....
Tovább a cikkre >>
Merült fel a költői kérdés. Ott fonnyadozott a hűtő zöldséges fakkjában magányosan és elhagyatottan, senki rá sem hederített. Pedig lassan kellett már vele kezdeni valamit. A cukkini tulajdonképpen jó kis zöldség, olyan, ami mindig van is itthon egy-két darab, mégis valahogy olyan…nem is tudom. Mindig lecsúszik a toplistáról, mindig csak mellékszereplő, soha nem jut eszembe, hogy fú de nagyon főznék/ennék....
Tovább a cikkre >>
Cápaharcsa. (Ha minden igaz –és egyszer régebben páran megerősítették az a pangasius magyarul). Csak ez a cápaharcsa gasztronómiai kontextusban szerintem enyhén horrorisztikusan hangzik, úgyhogy maradjunk a tengeri halfilénél. Imádom a halat, de ellentétben a top minőségű, legfrissebb, tengerparti friss halakkal, amelyeknek kis fokhagymán és olívaolajon kívül sok minden másra nincs is nagyon szükségük, az átlagos minőségű szupermarketes halfilék esetében gyakran....
Tovább a cikkre >>
Tavasz még sehol. Ezt a vasárnapi budapesti havazást egyszerűen nem hiszem el. Úgyhogy még mindig leves időszak. Pedig milyen jó lenne, ha már végre jönnének a jó kis frriss tavaszi ropogós zöldségek. Mikor lesz már zöldborsó meg spárga, meg új karalábé..már alig várom.. Addig is marad ami most van. Ez a leves már olyan régen motoszkált a fejemben, ma végre....
Tovább a cikkre >>
Na, ez akár elmehetne valami makrobiotiotista-zenista-norbista-glückista-vegista-na mi van még receptnek, de esküszöm nem annak indult. Egyszerűen finom. Akkor csináltam, amikor múltkor egy vega barátnőmnek főztem vacsorát (ő kapta még a padlizsánt, meg egy sült zöldséges kuszkuszt, arról majd később). A hajdinaliszt (en:buckwheat flour) valami hihetetlenül egészséges dolog, nem győzöm itt olvasni egy dietetikus írásában, hogy micsoda fantasztikus tápanyag értéke van.....
Tovább a cikkre >>
