Jacobs Karin kiváló ropogós, lapos kenyeret – azaz knäckebröd-öt/crispbread-et sütött 1817-ben a svédországi Leksand településen. Fotó nem készült róla, mivel még nem találták fel a fényképezőgépet. Mindössze saját rozs, forrásvíz, egy kis élesztő és csipet só volt benne. A receptben azóta az égvilágon semmi nem változott, Karin óta pedig immár a hatodik generáció viszi a családi “abonett” üzemet. Generációról generációra....
Tovább a cikkre >>
A gasztronómia világa folyamatosan változik. Trendek jönnek-mennek, ami csak divatból felkapott, az gyorsan elillan, a használható újdonságok viszont megmaradnak és beépülnek a hétköznapi étrendünkbe.2016-ban is volt itt minden a világban: borzalmas, szivárványszínű, műanyaggal agyonszínezett bagel, Hong Kong-i desszerten alapuló, gofri-tölcsérbe pakolt túlzó fagylaltkehely, sóban érlelt tojássárgája, agyonhype-olt – de legalább tényleg kiváló – klasszikus olasz, borsos-sajtos minimáltészta (cacio e pepe).....
Tovább a cikkre >>
Fotó: Nagy Balázs Ezt a hétköznapi, jellegzetes perui ételt causa rellena-nak hívják, és Aidától tanultam, aki az Így főzünk mi szakácskönyv (az egész könyv ingyenesen letölthető a linken!) perui fejezetének főszereplője. Aida kissé elcsodálkozott, amikor meglátta a könyvben a fogásról készített képet, Peruban ugyanis ez egy igazán hétköznapi, rusztikus étel, amit többnyire üvegtálban rétegezve, flanc nélkül tálalnak. Szerintem azonban ilyen elegánsan....
Tovább a cikkre >>
Az egyik kedvenc előételem. Különleges alkalmakra, vagy vendégségekre szoktam készíteni, persze azzal a feltétellel, hogy kapok normális érettségű és minőségű avokádót és mangót. Garnélát érdemes tartani a fagyasztóban, sos helyzetekre a legjobb segítség, frisshez úgysem könnyű hozzájutni. Nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé, viszont csak néhány darabot használ az ember egy-egy ételhez. Ez egy kifejezetten látványos, mutatós étel, ilyen színekkel....
Tovább a cikkre >>
Epazote, chicharrón, queso fresco –ezek szerepelnének a hozzávalók listáján, ha igazán autentikus változatban utaznánk. Nézzük sorrendben: az „epazote” mirhafű, enyhén citrusos, kesernyés-ánizsos fűszerlevél, a mexikói konyha egyik fontos kelléke. Chicharrón néven a ropogósra kisütött malacbőr fut, a queso fresco meg egyike a számos különböző fajtájú puhább, vagy keményebb mexikói sajtnak. Helyben mindhárom kerülne a tortilla levesbe. Utóbbi eredetét tekintve abban....
Tovább a cikkre >>
Amikor sült cékla készül a háznál, mindig sokkal, de sokkal több gumót pakolok a tepsire, mint amennyire az adott ételhez szükség lesz. Ennek több oka van: 1. Pontosan tudom, hogy amikor megsül, akkor egy-kettő azon nyomban úgy ahogy van, joghurtba mártogatva, elfogy. 2. Megsütve, alufóliában pár napig simán eláll a hűtőben, és (szerintem) megunhatatlan. Kedvtől függően lehet még belőle saláta,....
Tovább a cikkre >>
Ugye, sejthető, hogy nem a vérpezsdítő, latinos tánclépéseket és csípőringásokat fogjuk az alábbiakban kitárgyalni? Bár némi kapcsolat azért akad: egyrészt mindkettő a latin „sal”, vagyis „só” szóból ered (salsa=sós), másrészt egyik pikánsabb, mint a másik. A kulináris fogalom a többnyire paradicsomból, chilipaprikából és más különböző alapanyagokból készülő szószra utal. A két alapvető hozzávaló eredetileg az indiánok fontos élelmiszere volt, később....
Tovább a cikkre >>
Kezeket fel, mikor bontottatok utoljára egy doboz szardíniát? Elfeledett, divatjamúlt hozzávalónak tűnik, nem igaz? Magam sosem voltam nagy rajongója, nem is igazán emlékszem, vajon hol találkoztam vele utoljára az elmúlt tizenöt évben. Hogy mégis hogy lehet, hogy alábbiakban lelkesen ajánlom, rögtön kiderül. Portugáliába készülve mostanában többször is belefutottam a „vintage sardines”, kifejezésbe, amelynek jelzője alapvetően borra használatos, ebben az értelemben....
Tovább a cikkre >>
Az avokádó rákkoktéllal töltve nálunk gyakori előétel, ezt a módosított változatát azoknak a vendégeimnek fejlesztettem ki, akik hadilábon állnak a herkentyűkkel, de a halat szívesen megeszik. Ahhoz, hogy ilyen fancy módon nézzen ki, profi formázó fémkarikára van szükség, amelyet speciális boltokban lehet kapni (bevallom, otthon még nem láttam, külföldön konyhás boltokban árulják). Gyakorlatilag bármiből hihetetlen mutatós fogást lehet vele kreálni,....
Tovább a cikkre >>
Avokádókrém azért nem szerepel a könnyű szendvicskrémekről szóló írásomban, mert hát csak nem írhatok le annyit, hogy vegyünk egy avokádót és trutyizzuk össze némi fokhagymával, citromlével, sóval, borssal, pont. Pedig a különböző kencék közül az egyik legfinomabb és leggyorsabb. Néhány éve már otthon is beszerezhető ez a különleges zöldség (ami gyümölcs), bár minőségi problémák azért még felmerülnek, ahogy elnézem. Az....
Tovább a cikkre >>
Rákkoktél és avokádó – klasszikus kombináció, nem véletlenül – fantasztikusan bírják egymást. Az avokádó, amely szerencsére ma már viszonylag normál áron kapható (bár sajnos gyakran elég gyatra minőségben ahogy úgy elnézem otthon) eléggé meg szokta osztani az embereket. Úgy önmagában valóban kissé szokatlan az íze és főleg a krémes, tömény, vajas állaga. Azonban egy kis só, olívaolaj és citromlé csodákat....
Tovább a cikkre >>
Hát, ez bárhogy is nézzük, tulajdonképpen nem más, mint egy sajtos melegszendvics, kicsit másképp. De mennyire jó! A quesadilla a mexikói konyha egyik remekműve, gyakorlatilag bármilyen töltelékkel készíthető. Tortillából készül, ami alapvetően a mexikóiak kenyere, mindenhez ezt eszik és rengeteg formában felhasználható. Az autentikus tortilla egy speciális kukoricalisztből, az ún. masa harina-ból készül, ehhez a kukoricát először egy speciális vízben....
Tovább a cikkre >>
