Üdvözlet a kecsói piacról

Megérkezik az ember egy nyári szombat reggelen a kecskeméti piacra, és azon nyomban menthetetlenül beleszeret. A szabadtéri, de fedett, klasszikus piactéren olyan erős, lüktető energia és elfeledett, ritkán tapasztalt forgatag csapja meg, hogy pár percet azzal kell tölteni, hogy engedjük magunkat elsodorni. A kecskemétiek nyilvánvalóan sokat főznek otthon, mivel 11h órára nagyjából minden el is fogy. Rengeteg, igazi kistermelő kínálja az évszaknak megfelelő portékáját, ami gyakran a környékbeli tanyákon terem, a vásárlók pedig minden kétséget kizáróan élő, személyes kapcsolatot ápolnak velük. Valódi és életteli minden. Július elején éppen zsenge sárgarépák, kovászolnivaló uborkák és színes cukkinik uralják a látványt, megjelentek az első zöldbabok és az első pöszméték, kifutóban a meggy, befutóban az időjárás által megtépázott sárgabarack. Na meg azok a gyönyörű vágott és cserepes virágok! A belső csarnokban kiváló sajtosok, máktermelő, aki százéves, cseh gépen, helyben darálja a mákot, tésztás néni, aki füstölt (!) csuszát árul. És persze az elmaradhatatlan talponálló a belépő- és kilépőkupicákkal, sült kolbásszal, lángossal, poharas presszókávéval.

Fogadjátok szeretettel a Kecskeméti Piac  Hírös Konyhájával együttműködésben készült videót. Az elsőn nagyon jól érződik a piac hangulata, ebben egy zöldséges köles salátát készítettem savanyított sárgabarackkal (télen nagyon jól működik ugyanez datolyaszilvával, vagy birsalmával):

A második videóban trollfánkot sütünk, ami szezonon átível, a mártást hozzá lehet igazítani az évszakhoz. Az alábbi recept megyei specialitás, a legenda szerint elsősorban Bácsalmáson készítik. Valójában egy igen egyszerű és gyorsan elkészülő, nudliformájú túrófánk, a „troll” nevet valószínűleg a sütés során kialakuló puklikról kaphatta. Mellé adhatunk házi lekvárt, vagy szezonális gyümölcsből főzött ragut, meggy helyet akár sárgabarackból, ribizliből, málnából, szederből, később almából, birsalmából, amit éppen ad a piac. Viszlát, csodás kecskeméti – azaz a helyiek által „kecsóinak” hívott piac!

A meggymártást akár előző nap is elkészíthetjük: cukrot egy közepes méretű lábasban felmelegítjük, majd lassan, fokozatosan karamellizáljuk. A titka, hogy egyáltalán nem szabad kevergetni, hozzá sem nyúlunk az egész folyamat alatt, hagyjuk, hogy magától olvadjon fel, majd színeződjön sötét borostyán színűre. Amikor elkezd karamellizálódni, inkább az edényt mozgatjuk. A karamellára rádobjuk a magozott meggyet (amikor nincs szezonja, fagyasztottat is használhatunk), amitől a cukor először meg fog keményedni. Ahogy a gyümölcs a hőkezeléstől kiengedi a levét, úgy fog a karamell is újra beleolvadni. Hozzáadjuk a citrom levét, és egy nagy darab citromhéjat egészben, a fűszereket. Kb. 10-15 percig főzzük, amikor már jó sok leve főtt, szűrőkanállal kivesszük a meggyszemeket és félretesszük (meggy fajtájától függ, hogy mennyi leve lesz, ha nem elég, akkor hozzáadhatunk vizet). Összesen kb. 3-4 dl folyadékra van szükségünk. Ha használunk, hozzáadjuk a meggylikőrt. Az étkezési keményítőt csomómentesre keverjük hideg vízzel, majd besűrítjük vele a karamellizált meggylevet. Lehűtjük. Amikor kihűlt, akkor keverjük bele az előzőleg kiszedett meggyszemeket. Hűtőben 3-4 napig eláll.

A trollnudlihoz egy nagy keverőtálban összegyúrjuk a túrót a liszttel, porcukorral, sóval, a reszelt citromhéjjal végül az egész tojással és tojássárgával, valamint a sütőporral és az egész mákszemekkel. A liszt pontos mennyisége a túró fajtájától függ. Olyan masszát kell kapnunk, ami formázható, és nem ragad. Kb. 15 percig hagyjuk állni. Egy nagy, magasabb falú serpenyőben felhevítjük az olajat, közben megformázzuk a nudlikat (gyorsan megy). Ehhez a begyúrt tésztát négyfelé vágjuk, a bucikból pedig két-két kígyót nyújtunk, ezeket pedig kisebb, kb. 5 cm-es darabokra vágjuk. Forró olajban kisütjük a nudlikat, és azonnal tálaljuk (akkor a legfinomabb). Porcukros mákkal szórjuk meg, házi lekvárral, vagy karamellizált meggymártással kínáljuk.