Tojáslikőrös trilece sütemény

Melyik volt előbb, a trilece, vagy a tres leches - balkán, vagy latin-amerikai származású? Az alább ajánlott, az ünnepi asztalra fejlesztett sütemény egyike azoknak, amik egzotikus utakat jártak be, és a világ legkülönbözőbb pontjain bukkan fel. Például Albániában és Nicaraguában, Törökországban és Mexikóban – ráadásul mindenhol óriási kultusza van. A tres leches (a Balkánon trilece) a háromféle tejre utal, amivel a piskótát átitatják: Dél-Amerikában ez jellemzően cukrozatlan és cukrozott, sűrített tej és normál tej triója. A recept minden valószínűség szerint a negyvenes években terjedt el a latin-amerikai konyhákban, amikor az egyik nagy gyártó márka a cukrozott, sűrített tej dobozára nyomtatta azt, a háziasszonyok pedig hatalmas lelkesedéssel elkezdték sütni. Manapság is igen népszerű. A Balkánra – először Albániába, később onnan a török cukrászdákba – a brazil szappanoperáknak köszönhetően érkezett: mindkét országban óriási nézőtábora van ezeknek, a helyi cukrászok innen inspirálódtak. A receptet viszont már saját konyhájukra szabták – olyan tejjel itatták át a süteményt, ami rendelkezésre állt: tehén-, kecske- és vízibivalytejjel. A háromféle tejjel tehát bátran lehet variálni, sőt, akár növényi tejekkel (mandula-, mogyoró-, kókusztej) is lehet kísérletezgetni. Rengeteg kreativitás rejlik benne: a tetejére készíthetünk karamellás szirupos, fényes mázat (az albán és török cukrászdákban így készítik), tehetünk rá készen kapható, vagy házi dulce de leche tejkaramellát, halmozhatunk rá tojásfehérjehabot, amit zsebsárkánnyal (= karamellizálópisztoly) kissé karamellizálunk, vagy éppenséggel hagyhatjuk meztelenül, és csak frissen felvert, nem agyonédesített tejszínhabbal tálaljuk, hogy olyan legyen az egész, mint egy téli, hófehér, puha paplan. Tojáslikőrös változat sem az albán, sem a latin-amerikai konyhában nem létezik, ez saját, budapesti fejlesztés. Kellemes Ünnepeket, Boldog Új Évet, jó sütés-főzést, jövőre folytatjuk!

1. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra alul-felül melegítő, nem légkeveréses üzemmódban.
2. Először kézi habverővel, vagy keverőgépben habbá verjük a tojásfehérjét. Félidőben, amikor már közepesen habos, hozzáadjuk a cukor egyik felét (60 g), ezzel verjük fel készre. A hab legyen kemény és fényes.
3. Következik a tojássárgája kikeverése: a sárgákhoz adjuk a cukor másik felé (60 g), majd keverőgéppel „fehéredésig” keverjük, ekkor hozzákeverjük az olajat is.
4. A kikevert tojássárgához adjuk a tojásfehérjehab egyharmadát, és kézi habverő vagy spatula segítségével erős, határozott, gyors mozdulatokkal teljesen simára keverjük.
5. Hozzáadjuk az átszitált lisztet, a sütőport, szódabikarbónát és a sót. Egyenletesen összekeverjük a masszával.
6. Hozzáadjuk a tojásfehérjehab maradék kétharmadát. Ezzel már csak nagyon óvatosan, kíméletesen összeforgatjuk, hogy ne törjön össze a hab, és lágy maradjon. Ehhez a legmegfelelőbb eszköz egy nagy spatula.
7. Egy 23x30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, kissé kiolajozzuk, majd beleöntjük a tésztát.
8. 30 percig sütjük. Közben a sütőt egyszer sem nyitjuk ki. A 25 perc leteltével tűpróba segítségével tudjuk ellenőrizni, hogy megsült-e a tészta: a közepébe szúrunk egy hurkapálcát vagy hústűt, és ha száraz, amikor kihúzzuk, akkor kész a piskóta. Szobahőmérsékletűre hűtjük.
9. Közben elkészítjük az itató öntetet: egy lábosba öntjük a tejszínt, tejet, hozzáadjuk a sűrített tejet, összemelegítjük. Levesszük a tűzről, és belekeverjük a tojáslikőrt.
10. A piskótát kiborítjuk a tepsiből (a sütőpapírral együtt) egy deszkára, lehúzzuk róla a papírt, majd a széleket fél centi vastagon levágjuk (a szakácsé).
11. A tepsi aljába öntünk kb. két decit a folyadékból, majd ebbe tesszük vissza a piskótát, fejjel lefelé. A tetejét egy hústűvel, vagy hurkapálcával meglocsoljuk, majd fokozatosan rálocsoljuk a tejes öntetet. Mindig várunk egy kicsit, amíg beszívja. Fóliával lefedjük, és legalább 2 órára hűtőbe tesszük.
12. Felszeletelve, friss tejszínhabbal tálaljuk, ízlés szerint díszítjük.