A nagy karácsonyi szakácskönyvdömpingben könyvesboltokban a legtöbben a kedvenc sztárszakácsuk, vagy televíziós szakácsuk könyveit veszik meg. Egy-két kivételtől eltekintve, én most inkább olyan könyveket ajánlok, amelyekről talán kevesebb szó esik, pedig szerintem nagy örömet okozhatunk vele a gasztronómia iránt rajongó családtagoknak és barátoknak.
Hadd kezdjem illetlenül, a saját könyvem ajánlásával. Nagyon örülök, hogy a Főzőiskola sorozatnak akkora sikere volt, hogy hat évvel a megjelenése után ilyen új köntösben, összevontan újra megjelenhetett. A visszajelzések alapján pedig pontosan azt a funkciót tölti be, amit szántam, a „kis piros könyv” lett, amit anyukák vesznek lányaiknak, gyerekeinek, és amiből fasírtot, palacsintát és paradicsomszószt főznek. A karácsonyi főzésekhez is bőven akadnak benne alapreceptek (halászlé, töltött káposzta, bejgli, stb.), de ha mégis két receptet kéne kiválasztanom, ami miatt vegyétek meg, az az elronthatatlan zsírjában sült libamáj (apukám évszázados családi receptje) és a zserbó, amin pedig rengeteget dolgoztam, hogy tökéletesítsem, olyan is lett.
Váncsa István: Lakoma –a francia konyha legfinomabb ételeiből
Váncsa kivételes személyiség és író, minden kétséget kizárólag a legjobb magyar gasztroirodalmár, elkötelezett rajongója vagyok, minden könyvét gyakran forgatom pusztán csak intellektuális élményért (és rengeteg nevetésért is). Nagyívű új műve – a sorozat harmadik kötete- szintén nem elsősorban szakácskönyv, inkább egy hömpölygő, letehetetlen kulináris lexikon, regény és receptgyűjtemény egyben. Haladó szakácsok, akik fejben is kiválóan főznek, rengeteg ötletet, ihletet meríthetnek belőle, és az biztos, hogy kedvet kapnak a legösszetettebb töltött disznóláb vagy caeni pacal elkészítéséhez is.
Szinte hihetetlen, hogy gyakorlatilag a teljes Ottolenghi szakácskönyv sorozat megjelent magyarul – jobbnál jobb kötetek – mégsem kap elég hírverést és marketinget, pedig nagyon jó lenne, ha ezek a könyvek minél nagyobb közönséghez eljutnának. Az „Egyszerűen” (eredeti címe: Simple) esetében sem vállalták sajnos be a szenzációs brit, citromos borítót, igazán kár. Ebből a könyvből egy év alatt 1 millió példányt adtak el egy év alatt, nem véletlen, ahogy a cím is sejteti, az összes Ottolenghi könyv közül talán ez a legpraktikusabb és legfelhasználóbarátabb, mivel a receptek sokkal kevesebb hozzávalóval készülnek. Tavaly, amikor megjelent, kicsit izgultam, hogy nem lesz-e megúszós könyv, de egyáltalán nem az, tele van nagyszerű, változatos receptekkel. Ottolenghi-rajongók számára kötelező, és mindenki szeretni fogja, aki szívesen főz sok zöldséggel, fűszerrel, színesen, buján.
Ha véletlenül akad még valaki, aki nem tudja, hogy az Ottolenghi miért egy zseni, itt írtam róla régebben egy istenítő ódát.
Yotam Ottolenghi – Helen Goh: Édes
A sorozat frissebb köteteiből a desszertest is jószívvel ajánlom, rengeteg kiváló, precízen kidolgozott recept, sok jó ötlet. (Szerencsére itt maradt a gyönyörű borító).
Le Cordon Bleu – A cukrászat magasiskolája
Ez nem kicsi és nem olcsó, a Le Cordon Bleu azonban a világ egyik legnevesebb szakács- és cukrásziskolája, így lehet bízni a receptek precizitásában. Rengeteg francia alaptechnológia és alaprecept lépésről lépésre, komoly képanyag, tankönyvszerű, profik számára is hasznos tartalom.
Ez nem is szakácskönyv, hanem egy teljesen egyedi, új műfajú „kulináris önsegítő kalauz”. A kötet leginkább szemléletmódra tanít meg, és nagyszerű támogatást ad azok számára, akik úgy érzik, hogy nem szeretnek főzni, vagy nincs idejük rá. Talán senki nem foglalta még össze ennyire strukturáltan, hogy hogyan lehet megszeretni a főzést és hogy miért változik meg az életünk, ha tudatosul bennünk a jelentősége. Az elméleti fejezetek számos praktikus listával, tippel egészülnek ki.
Körner András: A zsidó magyar konyha
Bár a kötetben receptek is találhatóak, ez mégis inkább egy nagyon komoly kultúrtörténeti mű, a New York-ban élő Körner András pedig ma a világon a magyar zsidó konyha legelismertebb kutatója. Akinek ez a téma közel áll a szívéhez, az mindenképpen szerezze be, akár magának, akár ajándékba. Nagy könyvesboltokban nem biztos, hogy még kapható, érdemes online csekkolni, ill. a Pozsonyi úti Láng Tékában biztos, hogy mindig van.
Deliciously Ella vegán szakácskönyve
Vegán szakácskönyvek közül hazai mezőnyben Steiner Kristóf könyveit ajánlom, de ha az valakinek már megvan, akkor Ella Mills receptgyűjteménye lehet egy jó alternatíva a könyvespolcon. Kiváló ajándék lehet valakinek, aki most ismerkedik a vegán életmóddal, a receptek egyszerűek, főzni szinte nem is kell hozzájuk, inkább egy átfogó ötletgyűjtemény, ami sok ihletet adhat a hétköznapi főzéshez. Nem mellesleg Ella személyes történetét és útját is megírja, hogy hogyan lett többmillió követővel bíró instabloggerből komoly vállalkozó.
Bíró Lajos: A disznótortól a Bocuse D’Orig
Ezt a könyvet annak ellenére ajánlom, hogy külsejét tekintve, mint könyv nem áll közel az ízlésemhez. Nem tetszik a borító, a layout, a képszerkesztés –ez azonban még nem akadályoz meg abban, hogy elolvassam. Ha pedig már a tartalomig eljut az ember, akkor bőven találni benne értékes gondolatokat és recepteket. Ha csak egy dolog miatt kéne ajánlanom, akkor azt mondanám, olvassa el mindenki Bíró Dániel – Lajos fia – bevezetőjét, amit az apjának írt a könyvbe – már ezért megéri megvenni. Ezt a könyvet leginkább fiatal szakácsoknak és szakmabelieknek ajánlom, akik örömüket fogják lelni Bíró Lajos gondolataiban, történeteiben és receptjeiben.
Bizony, Ottolenghi forever!