Zöldfűszeres, diós céklasaláta

Tegye fel a kezét, aki még nem hallott valakit ódákat zengeni a grúz konyha szépségeiről. Aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy már volt alkalma helyben kóstolni, általában az egekbe dicséri, de már csak a történetét, és a receptjeit olvasva is tudja az ember, hogy ez nem egy kispályás konyhaművészet. Nem lennék meglepődve, ha hamarosan az egyik legfelkapottabbá válna. A kiváló földrajzi adottságoknak köszönhetően csúcsminőségű alapanyagok, változatosság, sok zöldség és zöldfűszer, gránátalma, cékla, temérdek dió például az ismérvei, na meg a terülj-terülj asztalkám stílusú lakoma.

Grúz ihletésű az alábbi céklasaláta is, nekem nagy kedvencem, tapasztalatom szerint egyedül a kapor mennyiség az, ami megosztó lehet - én imádom, és szerintem nagyszerűen megy a céklához, de aki kapor-ellenző, az ebben sem fogja megszeretni, úgyhogy annak arányait érdemes a közönség ízlésére hangolni.

Ezúton is szeretném megköszönni, hogy olyan sokan eljöttetek a Marriott-ban tartott vacsorámra, és olyan pozitív volt a visszhangja. Több receptet is ígértem, ezt is sokan kértétek, úgyhogy legyen ez az első. Így néz ki egyébként 100 főre elkészítve:

Ha már grúz konyha, akkor nem felejtem el hozzátenni, hogy Óbudán, az egyik impozáns sarki épületben bújik meg legalább egy évtizede a grúz étterem (Aragvi a neve), amelynek enteriőrje finoman szólva sem barátságos, inkább rideg, mitöbb, fura, az egész, en bloc. A két grúz szakácsnő főztje cserébe mindezt gyorsan feledteti. Teljes mértékben autentikus, nagyon jóízű, házias grúz konyhát visznek, kiváló a harcso levesük (grúz, pikáns gulyáslevesféle), a hachapurijuk (nagyon laktató, sajttal töltött lepénykenyér), és főleg a zöldséges, diós előételek, pl. a töltött padlizsán. Ráadásul nagyon jó ár-érték arányú ebédmenüjük is van, igazán jó szívvel ajánlom!

A céklát megsütjük: a sütőt előmelegítjük 190C fokra. A tepsit leterítjük alufóliával, majd ráhelyezzük az egész céklákat, héjastul. Megcsepegtetjük egy evőkanál olívaolajjal, meghintjük kevés sóval, majd szorosan lefedjük alufóliával. Kb. 1 óráig sütjük, amíg megpuhul, és könnyen bele lehet szúrni egy kést. Lehűtjük, majd meghámozzuk. (A sült cékla néhány napig egészben is eláll a hűtőben, tehát megsüthetjük előre). 1 cm-es kockákra vágjuk. Az 5 dkg diót, egy-egy csokor petrezselymet, kaprot, koriandert, a két gerezd fokhagymát, az olívaolajat és a római köményt aprítógépbe tesszük, és pesztószerű állagúra pépesítjük, sózzuk. Ne legyen teljesen krémes, inkább kissé darabos. A diós fűszerpasztát összeforgatjuk a felkockázott sült céklával, úgy, hogy egyenletesen, mindenütt bevonja. Hűtőbe tesszük, kifejezetten jót tesz neki, ha áll néhány órát, jobban összeérnek az ízek. Maradt még egy-egy csokor petrezselymünk, és korianderünk, valamint 15 dkg diónk, ezt csak tálalás előtt keverjük a salátához. A zöldfűszereket finomra aprítjuk, a diót durvára vágjuk, így forgatjuk össze a diós fűszerpasztával bevont céklával. Hozzáadjuk a balzsamecetet, vagy gránátalmaszirupot, ha szükséges még egy kis olívaolajat, és sót. Egy kis chilipehely sem árt neki. Szobahőmérsékleten tálaljuk, terülj-terülj asztalkám részeként, vagy grillhúsok, esetleg halak mellé.