Hihetetlen, hogy narancs valaha nem is létezett. Ahhoz képest, hogy milyen természetesnek vesszük jelenlétét a hétköznapi konyhai létünkben, meglepő, micsoda hosszú és kacskaringós úton jutott el idáig. A kereskedelmi szempontból legfontosabb és legelterjedtebb édes narancs Európában tulajdonképpen fiatal gyümölcsnek számít. Valójában a mandarin és a pomeló (leginkább a grépfrútra hasonlító, világoszöld, édes citrusféle) keresztezéséből született. Évszázadokon át csak őshazájában, Kínában élvezték (nagy valószínűséggel nem frissen facsart reggeli narancslé formájában), és csak a fűszerkereskedők révén került végül Európába, az 1400-as években. A portugáloknak köszönhetően a 16. század elejére már az egész mediterrán térségben elterjedt. Különböző fajtái – a keserűtől az édesig, a mag nélküli Navel narancstól a drámai vérnarancsig- oly sokféle módon használhatóak, hogy mellékletet lehetne velük megtölteni, álljon itt inkább egy desszert javaslat, amely akár az ünnepi asztalon is megállja majd a helyét.
A recept szemtelenül egyszerű, egyetlen, odafigyelést igénylő eleme a karamella elkészítése. Érdemes nagy adagot készíteni belőle, mivel tapasztalatom szerint gyorsan és feltűnésmentesen „elpárolog”. Ha közvetlenül összeállítását követően csak kevés ideig hagyjuk állni, a karamella megdermed, és vékony, roppanós réteget képez a gyümölcsön. Ha később kínáljuk, akkor sűrű, füstös-édes sziruppá olvad össze a narancs levével. Az ízekkel kísérletezhetünk: a cukorhoz adhatunk fűszereket, pl. őrölt kardamomot, fahéjat, de különleges hatást érünk el, ha finomra aprított friss zöldfűszereket, pl. rozmaringot, vagy kakukkfüvet keverünk hozzá.
Vaníliás-karamellás narancssaláta
Hozzávalók (2-4 adag)
4 közepes méretű narancs
8dkg kristálycukor
4ek narancslikőr, vagy rum
fél rúd vanília
A narancsokat kifilézzük: a gyümölcs két végét levágjuk, vágódeszkára állítjuk. Egy nagyon éles késsel a felső végénél indulva, a gyümölcs kerek formáját szorosan követve, 4-5 darabban, függőlegesen, fentről lefelé haladva, levágjuk a héját, úgy, hogy a gyümölcsön egyáltalán ne maradjon fehér hártya. Ekkor vagy óvatosan kiszeljük a cikkelyeket az elválasztóhártyák közül, vagy felszeleteljük a narancsot. Egy lapos edényben, pl. jénaiban elrendezzük, meglocsoljuk a narancslikőrrel, legalább fél órára állni hagyjuk. Elkészítjük a karamellát: a fél vaníliarudat felhasítjuk, a magokat kikaparjuk, összekeverjük a cukorral. Egyenletesen egy vastag falú lábasba szórjuk, lassú tűzön, keverés nélkül felolvasztjuk, majd karamellizáljuk, amíg szép, sötét borostyán színűvé válik. Óvatosan a narancsra csorgatjuk. Tipp: mivel nagyobb mennyiségű narancshéjunk marad, ezt még filézés előtt lereszelhetjük, szobahőmérsékleten terítsük ki egy konyharuhán, néhány óra alatt szárítsuk meg. Kávéőrlőben kevés kristálycukor hozzáadásával őröljük finomra. Ez a „citruspor” néhány hétig eláll, használhatjuk szárnyasok, sültek bedörzsöléséhez, desszertekre.
