Csak hogy specifikáljam: arra a francia habos tarte au citron, vagy az amerikai/angol lemon tart típusú süteményre gondolok, véletlenül sem a vajas krémes piskótásra. Olyanra, aminek vékony réteg, selymes, isteni édes-savanykás tojásos krémje van ropogós hajszálvékony omlós tészta kéregben. Tojáshab is jöhet a tetejére, de nem ragaszkodom hozzá. Nekem ez az egyik top kedvenc édességem. Megkockáztatom az állítást, hogy talán még a csokoládés dolgokat is übereli. Iiigen, határozottan. Alapvetően kissé nyárias hangulatú desszert, de ez abszolút nem akadályoz abban, hogy januárban ugyanolyan lelkesedéssel fogyasszam. Itt szinte minden étterem és kávézó étlapján megtalálható, többé-kevésbé egyenletesen jó minőségben. Na de olyan felejthetetlenhez már ritkábban jut az ember. A tészta legyen omlós, vékony, ropogós, a töltelék ne legyen sem túl édes, sem túl savanyú, az állaga legyen krémes, sűrű, de nem ragacsos. Szóval legyen egyszerűségében nagyszerű. Több elvárásom nincs.
Párszor már sütöttem otthon különböző receptek alapján, tulajdonképpen mindig nagyon finom volt, de mivel tényleg ez az egyik abszolút kedvenc édességem, elhatároztam, hogy itt az ideje, hogy megtaláljam hozzá a tökéletes receptet. Azt, amit majd az unokáim is megkapnak (na jó, addig azért van még némi időm kísérletezgetni.). Gyanítom, hogy ez több recept keverékéből fog majd végül kialakulni. Így első nekifutásra öt receptet választottam ki, amit tesztelni fogok:
1. French Laundry Lemon Sabayon Tart
(Ezt azért, mert kíváncsi voltam, hogy az egyik legsztároltabb amerikai haute cuisine étterem receptje hogy működik otthon, továbbá azért, mert itt megcsinálták már, best of-ba került és nagyon rábeszélnek)
2. Lori Longbotham: Luscious Lemon Desserts, The perfect lemon tart
( Csak citromos desszertek, a könyv fantasztikus, ha ebben nincs jó recept, akkor sehol)
3. Sunday Supper at Lucques, jessica’s favorite meyer lemon tart with a layer of chocolate
(Ez a legújabb szakácskönyv szerzeményem, még most ismerkedek vele de úgy érzem, nagy szerelem lesz. Az ő sütijében a citromkrém alatt egy vékony keserűcsoki réteg rejlik és kíváncsi vagyok, hogy ez az ízkombináció milyen)
4. Clement receptje
(Legyen egy gasztroblogos recept is és ez a kanadai fiú elképesztő dolgokat művel)
5. (Esetleg még akarok keresni egy valami egyszerű klasszikus házi francia receptet.)
Magyar receptek között is futottam egy kört, de nem találtam olyat, ami különösebben megfogott volna (némelyikben egész hajmeresztő dolgok voltak, a tejtől kezdve a zselatinig –amivel egyébként is ki lehet kergetni a világból..)
Ezeket persze nem egyszerre csinálom meg, hanem az elkövetkezendő hónapokban (és persze főleg alkalmakra szánom, bár már beszerveztem néhány tesztelőt). Őrült dolog? Ja, szerintem is. Az eredményről csak a folyamat végén fogok beszámolni és a legjobb receptet fogom leírni.
Egy kivételt már most teszek: a múltkori vendégségre az 1. számú receptet teszteltem. Szó szerint követtem mindent. A tésztát elbénáztam, mert én buta a receptnek hittem és nem a saját megérzésemnek, így túlsütöttem. Konkrétan elégettem. Úgyhogy esetleg majd egy esélyt kap még (úgyis a mélyhűtőben gubbaszt még egy adag), de az a gyanúm, hogy nem lesz nyerő, mert már nyersen sem ízlett. (Pedig ráadásul fenyőmaggal készült). A tölteléke viszont, na az valami fenomenális, úgyhogy ezt leírom. Sabayon alapú, azaz a tojás, cukor és a citromlé gőz fölötti felverésével készül és ettől olyan nagyon habos és könnyű. Mind az íze mind az állaga csillagos ötös. Ezt úgy el tudom képzelni sima poharas desszertnek, esetleg gyümölcsökre (eper?) kanalazva, de majd meglátjuk a végén, hátha ehhez találunk egy jó tésztát.
Sabayon alapú citromkrém
2 egész tojás
2 tojássárgája
15dkg cukor
1,25 dl friss citromlé (kb. két nagy citrom leve elektromos facsaróval)
9dkg vaj
Egy lábasban vizet forralok. Ez alatt egy akkora üveg- vagy fémtálban, ami majd pont kényelmesen ráilleszkedik a vizes lábasra, simára, fehéredésig keverem a tojásokat és a cukrot. Én ezt mindig elektromos habverővel teszem. Amikor forr a víz, közepesre veszem a hőt és a tálat ráhelyezem a vizes edény tetejére, úgy, hogy az alja semmiképpen ne érje a vizet. A gőz fölött elkezdem folyamatosan felverni a sabayon-t. Én lusta vagyok és ehhez is az elektromos habverőt használom, de kézi habverővel még habosabb lesz, mert több levegő kerül bele. Amikor elkezd sűrűsödni, hozzáöntöm a citromlé egyharmadát. Folytatom a műveletet, amikor ismét sűrűbb, megint egyharmadnyi citromlé. Megint keverem, majd a végén jön hozzá a citromlé utolsó harmada. Ez összesen kb. 7-8 perc lesz és a krém térfogata kb. megháromszorozódik. Ekkor leveszem a tűzhelyről, de még a gőz fölött teszem hozzá a vajat (hat részre osztva, apránként, óvatosan dolgozom a habba). Lehűtöm.
Folyt.köv.
Helló!Nagyon klassz a blogod!!A fotokert kulon dicseret jar,mert gyonyorusegesek 🙂Nem teljesen a citromtortahoz kapcsolodik 🙂 de meg szeretnem kerdezni, hogy szoktal e fozelekeket csinalni?Es ha igen, irnal e roluk egy postban? :))Varom a citromtortakaland tovabbi fejlemenyeit is! o:)
Szia Zsófi,Nagy izgalommal várom a tökéletes citromtorta utáni nyomozás eredményét. A Good Foodban egyik kedvenc rovatom az, amelyikben keresik a legjobb, azaz „The Ultimate” csokitortát, sült krumplit, omlettet stb. És nemcsak a receptet írják le, hanem a hozzá vezető nyomozást is. A szerző komoly kutatómunkát végez, felkeresi a téma szakavatott ismerőit, amikor a kedgeree volt a téma, Indiáig meg sem állt. És mindezt aprólékosan leírja! Annak, aki nem szakácskönyveket tart az éjjeliszekrényén, nyilván égnek áll a haja ilyen fokú aprólékosságtól, aki viszont igen, az élete nagy tanulságai között tartja számon a rovat egy-egy következtetését. Legutóbb „The Ultimate Apple Pie”-t csináltam meg, szigorúan a leírás szerint, kissé morogva magamban, hogy akkor viszont nem tehetek bele diót, mert az angolszász apple pie-ba nem tesznek, de az eredmény őket igazolta. Egyszerűen mesés lett! De vissza a citromtortához: egyik fontos élményem egy finn szakácshoz, pontosabban szakácsnőhöz fűződik, aki néhány éve a budapesti Finn Nagykövetség konyhafőnökeként dolgozott. Sajnos, ahogy ez már a diplomáciában szokásos, négy év után máshová tette át a székhelyét és már csak nosztalgiával lehet gondolni rá. Azóta sincsenek olyan szellemes és finom dolgok, mint Riittánál. (Ezt csak magunk között jegyzem meg…) Egy fogadásra citromtortát csinált, ami kicsit más műfaj, mivel kekszalapra készült, mint aminek itt Zsófi a nyomába eredt, azért választék- és nézőpontbővítés miatt ideírom a receptjét. Nem tudom, hogy a lime felhasználása mennyire fér a citromtorta címszó alá. Ha nagyon vaskalaposak vagyunk és rengeteg dologban annak is kell lenni, akkor a citromtortában citrom van, de ha nem, ami a citromtorta esetében talán interpretáció kérdése lehet, kicsit élénkíteni, üdíteni, színesíteni lehet a műfajt egy kis zölddel.Citrom-lime torta (Forrást nem tudok megjelölni, fénymásolva kaptam a receptet egy finn szakácskönyvből.)Alap:175 g liszt100 g digestive keksz vagy graham keksz darálva175 g vaj50 g cukorCitromkrém:2 közepes citrom leve és reszelt héja1 lime leve és reszelt héja40 g kukoricaliszt175 g cukor3 tojássárgája25 g vajTojáshab:3 tojásfehérjepici só175 g porcukorA lisztet, kekszmorzsát, cukrot és vajat kézzel egyenletes tésztává morzsolom. Egy 25 cm-es kerek sütőformába lapítom a tésztát. 180 fokon kb. 40 percig sütöm, vagy amíg kissé megbarnul, kihűtöm.A citrom- és limelevet annyi vízzel engedem fel, hogy 4,5 dl folyadékot kapjak. Ehhez hozzákeverem a kukoricalisztet, a cukrot és a reszelt héjakat. A keveréket vastag fenekű lábosban sűrű krémmé főzöm, közben állandó jelleggel kevergetem. (És nem követem el azt a hibát, amit először elkövettem, ezúttal hiszek a receptnek és nem teszek bele több sűrítőanyagot, ha nem is tűnik olyan sűrűnek a krém első körben. Majd jön a második kör.) Ha besűrűsödött, leveszem a tűzről, kissé hagyom hűlni és a tojássárgákat egyenként belekeverem. A végén a vajat is hozzáadom. A krémet a kekszes alapra öntöm.A tojásfehérjéket egy csipetnyi sóval kemény habbá verem és elegyengetem a citromos krém tetején. Az egészet addig sütöm 180 fokon, amíg a tojáshab kis színt kap (olyan 20 perc). Kihűlve tálalom. Mivel? Szerintem pl. vaníliafagyival.Riittának volt még egy fantasztikus dobása a desszertfronton, amit majd valamely különleges alkalomból megírok. Addig ez a citromtorta is nagyon finom. Évek óta nem csináltam, de most nagy kedvem kerekedett hozzá. Kár, hogy előre tudom: családom nem fogja értékelni erőfeszítésemet. Egy tortában legyen csoki. Szerintük. Nem teljesen alaptalan követelmény ez, de bizonyos változatosságra szükség van. Igen, de ne citromtorta legyen a változatosság, hallom az ellenvetést. Mindegy, megyek és keresek hálásabb közönséget a citromtortámnak. Sziasztok!
Anais,köszi szépen!Főzelékeket nagyon nagyon imádom, sokszor főzök is. Kedvencem a zöldbab-, a tök- és a finomfőzelék, szezonjukban, friss zöldségekből. Bevallom, nem terveztem, hogy ezekről írnék itt, mert egyrészt nagyon ízlés dolga, hogy ki hogy szereti, másrészt túl alap. De ha gondolod, írj egy e-mailt és learom, én hogy főzöm.Eszter, köszi szépen a receptet, nagyon jó hangzik! Ha marad energiám és nem lesz még citromtortacsömöröm:), kipróbálom.
I am so happy you posted the recipes in English as well (the links). Lemon tarts are my favorite! Beautiful picture as well.
Kedves Zsófi!
A poszt évfordulója alkalmából kérdem: Megszületett-e már a tökéletes megoldás? 🙂
Ez a recept nálam egyszer sem vált be. A citrom krém mindig folyós marad akár hogy próbálkozok. De most már szerintem nem velem van a baj hanem a receptel.