„…miután hétvégén itt, Brüsszelben, az otthonihoz hasonló, gyönyörű idő tört ki, a konyhámba is hirtelen beköszöntött a tavasz. Az ablakon át beszűrődő, simogató napsugarak és a madarak csicsergése ihlette ezt az elő-tavaszi hangulatú, friss, pisztáciazöld színű krémlevest. ”
Csakhogy ez egy jó nagy átverés lenne. Az igazság:
Shoppingoltam. Hatalmas, fekete bőrtáskát keresek, amibe belefér az ember fél Élete. A rue du Bailli-n nézelődtem, boltról boltra jártam. Az egyik pici, designkacat üzletben, ahol szép fotóktól, színes kaleidoszkópig minden kapható, épp kiárusítás volt, néhány kis edényke esetében így hát nagyon könnyen megideologizáltam, hogy miért kell őket feltétlenül megvenni. Edényekben többnyire fehérben utazom, egyebekben, pedig inkább az egyszínű, nem mintás dolgokat szeretem. Kivétel a pöttyös, aminek semmilyen formájában nem tudok ellenállni.
Az igazság hát az, hogy abban a percben, ahogy megvettem ezt a tálkát, beleképzeltem a hozzáillő levest – nem kifejezetten az az alapanyag-orientált főzés – inkább színek által ihletett játszadozás. (color-cooking?).
Egyébként remek kis leves, aki szereti a petrezselyem friss, füves, illatos ízét, annak tetszeni fog, de ismerek olyanokat, akik petrezselyem-ellenesek, nekik persze nem ajánlom. A sűrűséget tekintve, kalóriaspórolás végett el is hagyható a tejszín, de az ízéhez sokat ad, lágyítja, és kikerekíti. Nagyon jól passzol hozzá mindenféle herkentyű, rákfélék, de akár kagyló, vagy lazac is, de akkor sem sértődik meg, ha pirított zsemlekocka kerül rá.
Táskát pedig nem vettem, kénytelen leszek a wamp-on körülnézni, ahonnan még egyszer sem sikerült táska nélkül távoznom.
Fokhagymás petrezselyemleves
Hozzávalók (3-4adag)
2 salottahagyma (vagy egy közepes vöröshagyma)
4 fokhagymagerezd
3 közepes burgonya
1 fehérrépa
1 csokor petrezselyem
1 dl tejszín
8 dl húsleves (vagy víz)
só, bors, olívaolaj
kevés frissen reszelt szerecsendió
A hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, majd 2-3 ek olívaolajon üvegesre pároljuk. A krumplit és fehérrépát meghámozzuk, majd egyenletes méretű, apró kockákra vágjuk (így hamarabb megfő). Hozzáadjuk a hagymához, átforgatjuk, hogy az olaj bevonja. Felöntjük a húslevessel, sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a petrezselyem szárát. Fedő alatt, kb. 25 percig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak. A petrezselyem leveleit lecsipkedjük, majd forrásban lévő sós vízben pár másodpercig blansírozzuk, hogy összeessen (amikor kivesszük, lehetőség szerint azonnal jeges vízbe tesszük, hogy ne veszítse el színét). Hozzáadjuk a leveshez, majd simára pürésítjük, végül átszűrjük. Hozzáadjuk a tejszínt és kevés frissen reszelt szerecsendiót.
Még zöld leves:
Zöldfűszerkrémleves kecskesajtgolyókkal
Parmezános spenótkrémleves
Cukkini&rukkola krémleves
Örökzöld háromhagymás cukkinileves
Hehehe, a WAMPról nekem is van pár táskám :))
Szerintem igenis éljen a petrezselyem leves!
csatlakozom a wampos táskát birtoklókhoz 😉
Látod, látod? Inkább a Rue de Bodenbroek Straat-on, a „Vaseille AU KILO”-ban nézelődtél volna, ott leginkább fehér edényeket árusítanak, pöttyöst biztosan nem…Mondjuk táskát ott sem kaptál volna:-)))Amúgy, ami petrezselymes ls még fokhagymás is, az csakis JÓ lehet, pöttyös és fehér tálkában egyaránt:-)
Gabojsza, na, a Vaseille au kilo-t jó messze elkerülöm, mert már nem tudom hová tenni a pici fehér tégelyecskéket:)
had ragadjam itt meg az alkalmat: Végre elkészítettem a csokoládé süteményedet és mit mondjak, nem volt kecmec, győztem vele. Méghozzá nem kis győzelmet arattam:) köszi
A férjem állandóan azért nyúz, hogy főzzek színek szerint, mert az milyen jó. Hát ez most ilyen lesz.
Szerinted a bazsalikom nagyon harsány volna? Nem mintha a petrezselymet nem imádnám, de amazt meg annyira imádom. Kis pírított fenyőmaggal…
certaldo, szerintem egy kísérletet megér. tavaly készítettem egy zöldfűszerkrémlevest, amiben azért voltak vad ízű fűszerek (pl. tárkony), de a végére nagyon finpm lett
Hm. Na most vagy a leves olyan sürü, hogy simán megmarad a tetején a garnéla, vagy valami trükkel dolgoztál! Ha utóbbi, akkor lécci-lécci áruld el a titkot!
Háhá, Maci, kíváncsi voltam, megkérdezi-e valaki. Tehát, a trükk, amit profi stylist-tól lestem (mert természetesen soha nem állna meg egy ilyen mély tálka tetején): egy kis fejjel lefelé fordított hosszúkás tálka, ami benne van a mély tálban, ennek a tetejére rakja az ember a fotóhoz a cuccot, és köré önti a levest. Laposabb tányérnál nem gond, ott fel lehet úgy halmozni, de hát aki mély pöttyös tálkában akar ugye tálalni, az oldja meg:)
OFF: Fontos a nagy fekete táska, de: hol lehet itthon KALEIDOSZKÓPOT kapni? A fiamnak elég nehéz elmagyarázni, mi volt gyerekkorom egyik kedvence…ON: a receptet vasárnap kipróbálom!