Kérek minden kedves szerencsés olvasót, aki rurális területen nőtt fel, vagy él, és esetleg nemcsak az autóablakból bámulva látott élő tehenet, ne botránkozzon most nagyon meg. Én, az állandó citylakó sok mindenre rá tudok csodálkozni, ami másnak nyilvánvalóan teljesen természetes. Szóval, nem kiröhögni…. Szindbádék apukájának Öcsisajtját pl. szájtátva csodálom. Bámulatos.
A két leghíresebb külföldi gasztroblogon még régebben olvastam, hogy a lányok dicsérték a saját készítésú ricottát, már Szindbádéknak is ajánlgattam, amikor tejtermékeket gyártottak.
Az egész művelet valójában nem több, mint fél óra. Ricotta and the city – a városlakó tapasztalata:
1. 2l tejet összekevertem 1/2l kefírrel. Felmelegítettem, forráspont alatt tartottam (nincs hőmérőm, úgyhogy sajnos nem tudtam a hőfokot kontrollálni, csak érzésre figyeltem.).
2. Kb. 15 perc után elkezdett szétválni, a savó kicsapódott. Az elején csak kevés, kb. 10 perc után teljesen. Fehér, lágy, rezgős, hungarocell szerű darabkák úszkálnak a ködös vízben.
3. Egy közepes méretű szűrőt duplán kibéleltem muszlin anyaggal. Az instrukciók szerint egy nagy szűrőkanállal elkezdtem belemerni a szilárd darabkákat. Ez így túl macerásnak és lassúnak bizonyult, ezért egy másik, nagyobb szűrőbe öntöttem az egész lábas tartalmát, majd ebből tettem át a béleltbe.
4. Némi rövid topogás alatt realizáltam, hogy ezt valahogy fel kell kötni.
5. A csomagot a végénél fogva felkötöttem a mosogatócsapra -éljen a city…(persze megjelent előttem a látvány, amint az egész cucc a mosogatóba zuttyan.). 15 percig hagytam így.
A folyamat így nézett ki.
És jé, valóban ricotta lesz. Amit nem sznobizmusból nevezek annak, hanem azért, mert tényleg az. Pont olyan semleges, picit édeskés ízű, krémes, mint amilyennek a boltból ismerem, csak persze ez sokkal jobb. Nem olyan gumiszerű, és íze is van. Míg a bolti magában nem, csak alapanyagként élvezhető, addig ez már simán is nagyon finom. Na, el tudom képzelni, még mennyivel olyanabb, ha mondjuk valódi friss tej és aludtej is van a láthatáron, nemcsak közért. (Nálam a tej és a kefír is az abszolút kommersz, dobozos változatok voltak, és még így is működött).
Hát, azért van abban valami jó érzés, ha az ember a városi lakásában reggelire elővesz egy tál friss, házilag készített túrót, megcsorgatja a lehető legjobb minőségű magyar mézzel (még ősszel lőttem zseniális gesztenyemézet Nagy Lászlónál a csarnokban – jobb sor hátul), és mondjuk epret eszik hozzá. Akár reggeli, vagy brunch részeként. Frissen picit morzsálódott, egy éjszaka alatt viszont úgy összeállt, hogy szépen szeletelni lehetett.
Hozzávalók:
2l tej
1/2l kefír
ebből 45dkg ricotta lesz
További brunch-barát receptek régebbről a VKF IV. kiadásához, amelynek házigazdája ezúttal Mamma volt:
Pár éve egy szakácskönyv utasításait követve így csináltam paneer-t egy indiai kajához.
Igen, ez vsz. az univerzális „házi sajt” recept. Én Stahl nyomán gyártottam párszor, teljesen korrekt, csak nagyon sok tej kell egy emberesebb adaghoz. Zöldfűszerekkel, egyebekkel bátran dúsítható.
Én úgy tanultam a túrókészítést, hogy aludtejet kell lassú tűzre feltenni és időnként a tetejére tenni a kezed. Amikor legfelül kézmeleg, akkor kell elzárni alatta a lángot. Nagyon régen készítettem, ezek az UHT-s tejek inkább megkeserednek és nyúlóssá válnak, de nem alszanak meg. Jó hogy az eszembe juttattad, mert mostanában újra megjelentek a piacokon a kimért friss tejek, újra megpróbálom, mert sokkal finomabb és attól függően, hogy elszeded a tejszínt róla vagy nem, tzudod szabályozni a zsírtartalmát is. Meg a krémességét illetve a szárazságát is, mert ha valami spenótos töltelék miatt szárazabb, szemcsésebb túrót akarsz, akkor öt perccel tovább melegíted. A muszlin helyett sima fehér pamutkendőt javasolnék, legjobb a régi fajta pelenka.
Egy csepp citrommal szoktam összeugrasztani a tejet (uht szóba sem jön, nem jó az semmire)és a célzottan a mosogató fölé telepített fogantyúra akasztom textilzacskóba. Aztán megérti az ember, miért olyan drága a ricotta.
http://www.vagyonellenor.hu
Kedves Chili!Megcsináltam egy brunch keretében, friss eperrel, mézzel megcsurgatva. Mennyei volt! Egy morzsája sem maradt! Köszönöm az ötletet!
néhány apró támogató ötlet a túrógyártóknak, ricotta készitőknek …használjunk mindig ha lehet házitejet a piacról de ezt mindig szigoruan felforralni! Nem kell 100 fok kb 75-85 tartsd igy kb 3-5 percig. szobahomérsékletre hült tej majd lassan megalszik magától kb. két nap ( ne tedd hidegre) ha siettetni akarod na akkor jhet egy kis tejföl, v joghurt legvégső estben kefir…amint megaludt lassan melegitsd fel egy laposabb edényben ugy hogy beirdalod nagy kockácra egy késsel mint a malacsültet kb 45 fok ra szabad csak! egyéb esetben túl száraz és darabos lesz tedd félre hütőbe, hidegvizbe v valaová ahol lehülhet..na most jöhet a leszűrés csepegtetés egy vászon zacsiban könnyű szövetkendőben stb…2-3 óra ha egésznap v éjjel igy hagyod csepegni szárazabb lesz teljesen összeáll és felveszi a formát ugy hogy szeletelhető is lesz…( keletkező tajsavót fogd fel ne a cstornába mnejen..késöbb részletezem)a házi túró és minden egyéb túrókészités titka a kéméletes bábásmódban rejlik..nem nehéz csak néhány apro ellopott perc a napodrol hétközben hétvégére felhasználható és nemutolsó sorban két hétig is elállna ha nem fogyna el.. 🙂 még egy fontos és apró trükk a házitúrógyártás mellélterméke a savó ami rendkivül egészséges, lehűtve hogyasztható, (sütésekhez is felhasználható) nyáron nagy melegben egyszerűen fenséges mindenkinek ajánlom nem nagy mennyiségben egyszerre,,naponta kb. 1-1,5 liter fogysztható.„tejesember”
1 liter tejből, 2,5 dl kefírből lett 16 dkg ricottám. micsoda pazarlás…!
Sestlyl