A japán tésztafélék körüljárása több kötetes eszmefuttatásba fulladna, meg sem kísérlem. A jellegzetes és világhírű tészták – úgy mint leginkább ramen, somen, soba és udon -nálunk kevésbé ismertek, csak néhány ázsiai vendéglőben kaphatóak, legtöbbjük azonban sajnos nem házi. A tészták készítése Japánban valódi művészet, ahány vidék, annyi féle és annyi elkészítési mód. Az udont Kínából hozták buddhista szerzetesek, és az egyik legfinomabb: vaskos, jól rágható tésztaféle. Udon tészta kapható fagyasztva néhány ázsiai élelmiszerüzletben (pl. Rákóczi téri csarnok aljában lévő kínai szupermarketben), de az alább ajánlott étel végső soron elkészíthető akár sima spagettiből is. A végeredményt természetesen nem összehasonlítható, mivel az udon textúrája teljes mértékben eltér: kimondottan feszes, kissé gumiszerű tésztáról van szó, amely már vastagságával is sokkal karakteresebb. Vagy ha valaki netán nagyon kalandvágyó, nekiállhat házilag is gyártani. Mindössze igen magas sikértartalmú liszt (pl. kenyérliszt), só (liszt súlyának 5%-a) és víz (liszt súlyának kb. 43%-a) szükséges hozzá. Továbbá széles nyújtófa, valamint erő, kitartás, végül némi karizom –a tészta maga ugyanis annyira tömör, hogy nyújtása komoly fizikai erőkifejtést igényel. Japánban állítólag tapossák is, az egyik autentikus recept pl. azt javasolja, hogy csomagoljuk fóliába, és álljunk rá. A tészta művészetével szemben a szósz rendkívül egyszerű, és sokrétűen használható. Kipróbáltam pl. főtt kifliburgonyával összeforgatva, úgy sem rossz. A híres New York-i étterem, a Momofuku séfjének, David Chang receptjéből indult az ötlet.
Udon tészta újhagymás-gyömbéres szósszal
Hozzávalók (4adag)
Újhagymás-gyömbéres szósz:
1 nagy csokor újhagyma, zöldjével együtt, finomra aprítva
kb. 20cm nagyságú, friss gyömbér, lereszelve
1/2dl semleges olaj
3 evőkanál szezámolaj
1 evőkanál szójaszósz
1 teáskanál rizsecet
1 kávéskanál só
Tészta:
40dkg udon tészta (vagy más tészta)
Opcionális:
norilap (a szusihoz használt szárított algalap), pirított szezámmag, togarashi schichimi fűszerkeverék,
tetejére buggyantott tojás
Összeállítjuk a szószt: zöldjével együtt finomra aprítjuk az újhagymát, lereszeljük a gyömbért, a kettőt összekeverjük. Hozzáadjuk az olajat, a szezámolajat, a szójaszószt, rizsecetet, sót, összekeverjük. Lefedve, kb. 30 percet állni hagyjuk (az ízek így jobban összeérnek, de azonnal is felhasználható). Közben lobogó, forró vízben kifőzzük az udon tésztát. Összeforgatjuk a szósszal. Adhatunk hozzá pl. vékony csíkokra vágott pirított norilapot, szezámmagot, japán chilis fűszerkeveréket (schichimi togarashi). Szerintem buggyantott tojással a tetején a legfinomabb, amikor a folyós tojássárgája is az öntet részévé válik.
20 centi gyömbér? Az egy egész bokor!:)
Fú én imádom az udon tésztát. Sokszor készítem, mert a japán konyhát is imádom. Én főleg a friss változatot használom, amit az Ázsia Bt-ben szoktam venni, ilyen kis 1 személyes kiszerelésben. Jó-jó, az épp udong tészta, de ugyanolyan, mint az udon 🙂 A szárított változatot csak azért nem szeretem, mert az sokkal laposabb és nem lesz olyan tömör és rugalmas, mint a friss. Tetszik ez a recept 🙂
igen, a gyömbért már többen kérdezték, és nem elírás, tényleg annyi!
az Ázsiában nem is láttam, na majd megnézem, köszi! én ezt a Rákóczi téri csarnok aljában veszem fagyasztva, meg múltkor a Culinarisban is láttam,hogy van friss.
Hát nekem a culinaris kicsit drága, az ázsiában egész jó áron van. 1 zacsi ilyen tészta szerintem elég 1 főnek. Főleg, ha levest készítek belőle. Olyan 2-300 ft egy zacsival.
Még egy apróság^^ Én úgy tudom, hogy Shichimi tōgarashi és nem fordítva, de ez már tényleg csak szőrszálhasogatás^^
Szia!
Bár írni még nem írtam, de megcsináltam jó pár receptedet már, és mindig jól sikerültek — ez azonban nem annyira. Közben az alábbiak merültek fel bennem, amik persze lehet, hogy nem hibák, de nekem emiatt nem állt össze.
1. A 20 centi gyömbér és a nagy csokor újhagyma egyszerűen sok ilyen kevés folyadékhoz. Nem szósz, hanem valami sűrű kulimász jön létre. Esetleg turmixolni kell? A képen is mikroszkopikus méretűek a darabkák.
2. Borzalmasan olajos. A szójaszósz-szezámolaj klasszikus, de általában az előzőből van több benne, itt meg rájön még 0.5 dl más olaj is. Nekem nehéz volt, és kevésnek tűnik az ízt adó összetevő a tészta és a semleges olaj mellé.
3. A buggyantott tojás jó ötlet volt rá 🙂
csalánkiütésem lett tőle…. a szójaszószra tippelek, azóta sem mertem használni belőle, előtte nem ettem így nyersen:))
bocsánat, nem a szójaszósz, hanem a szezámolaj a gyanus