Tripla mákos szilvás gombóc

Az egyik legfinomabb házias fogás, igazi szezonja pedig éppen kezdődik. Friss szilvával a legjobb, de a sűrű – noszvaji, vagy panyolai – szilvalekvárral töltött változat is nagyszerű. Nagyon fontos, hogy a megfelelő fajtájú – szétfővő, lisztes – burgonyát használjuk, ezen áll, vagy bukik a gombóc. A gyümölccsel készülő gombócokat valóban minden környező ország a magáénak tudja, szinte ugyanezekkel találkozunk Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is. Náluk a burgonyás tésztás verzió mellett kedvelt a túróval gyúrt tészta is. A tálalásnál már azért akadnak különbségek, a csehek például az összes gombócukat olvasztott vajjal és morzsolt túróval, gyakran mákkal adják. Az alábbi szilvás gombóc klasszikus kedvenc, egy apró, mákszemnyi újítással: a mák rögtön három különböző módon kerül bele: a tésztába mákolaj és pirított mák formájában, valamint a tetejére daráltan. Kiválóan passzol a szilvához. A gombócokat remekül le lehet fagyasztani, de csak úgy, hogy először egy nagy tálcára helyezve egyesével lefagyasztjuk, és csak utána tesszük zacskóba vagy dobozba (különben egy nagy tömbbé állna össze az egész).

1. A burgonyát egészben, héjában, sós vízben, fedő alatt (kb. 40-50 perc alatt) teljesen puhára főzzük. A meghámozott, forró krumplit krumplinyomón átnyomjuk, annyira hűtjük le, hogy kézzel hozzá tudjunk nyúlni.

2. Hozzáadjuk a tojást, a mákolajat (vagy libazsírt), az átszitált lisztet, grízt, a pirított mákot és a sót. Gyorsan összedolgozzuk, bucivá formázzuk.

3. A bucit két részre osztjuk. A bucikat lisztezett gyúródeszkán hengerré formázzuk, majd levágunk egy darabot. A tenyerünkben kilapítjuk, és a korongokat megtöltjük egy-egy szilvával, majd gombóccá formázzuk.

4. A gombócokat forró, lobogó, sós vízben kifőzzük. Addig főzzük, amíg feljönnek a víz tetejére, kb. 10 percig. Közben az olvasztott vajon ropogósra pirítjuk a morzsát. A gombócot meghempergetjük a morzsában, majd tálaláskor megszórjuk a darált mákkal és kevés porcukorral.