Török, lencsés padlizsánragu – nagy adag

A padlizsánszezon kellős közepén következzen egy őszi alapdarab, amit újra és újra főzni kell. Nem mellesleg, sőt mi több, mindenek előtt, a főzés terén is ránk váró, kihívásokban teli korszellemnek is maximálisan eleget tesz. A tudatosabb, gazdaságosabb házikoszt titka elsősorban a tervezés, másodsorban pedig a hardcore szezonalitás, valamint az okosan felszerelt kamra. Utóbbi lehetőleg mindig tartalmazzon könnyen hozzáférhető, egészséges fehérjeforrásokat is, például hüvelyeseket (csicseriborsó, lencse, babok), valamint olajos halkonzerveket. Az sem árt, ha néhány érdekes, egzotikus fűszerrel és kiegészítővel – szószokkal, pasztákkal – spékeljük meg az alapkészletet, ezek ma már egyszerűen beszerezhetőek a számtalan ázsiai, arab, török, indiai delikátesz bármelyikében, egész évben elállnak, és változatossá tudják tenni a hétköznapi konyhánkat. Az alábbi egytálétel ezt a hármasságot tükrözi: a padlizsán éppen csúcson, a lencse egészséges, laktató, és megérdemli, hogy ne csak télen és szilveszterkor jusson eszünkbe, a gránátalmaszirup pedig egzotikus csavart visz ebbe a raguba. Érdemes tartani otthon, kiváló sült zöldségeken, salátákon ez az édes-savanykás, sűrű, melaszos krém (figyelem, nem azonos a koktélokhoz használt, rózsaszínű grenadine szörppel!). Ha véletlenül mégsem jutunk hozzá, sűrűbb balzsamecetkrémmel helyettesíthetjük, de az íze közel áll a cukormentes, savanykásabb szilvalekvárhoz, vízzel hígítva az is egy járható alternatíva lehet. Fontos, hogy jó minőségű, vastagfalú lábasban készüljön, ugyanis 1,5 órán át fő, hozzáadott folyadék nélkül, csak a saját levében, ill. az olívaolajban, vékony falú edényben leéghet. Végig fedő alatt, takarékon. Römertopfban, cserépedényben is készülhet sütőben. Két, három napig remekül eláll, és napról napra finomabb. A fagyasztást is kiválóan bírja.

Magában is jó, foszlós, langyos lepénykenyérrel, de változatosan használhatjuk fel: pl. tésztával összekeverve, pizzafeltétként, leveles tésztára kenve, sajttal besütve, hummuszra kanalazva mezzeként, melegszendvicskrémként. Éppen ezeket készítettem nemrég az RTL reggeli műsorában, amikor ezt a ragut mutattam be:

Ezért érdemes belőle gondolkozás nélkül, rögtön az alábbi óriásadagot főzni belőle. Ez a recept előszőr még 2007-ben jelent meg a blogon, és egy török (anatóliai) hasonló étel ihlette.

A padlizsánokat hosszában félbevágjuk, majd hosszant további kb. nyolc részre vágjuk, ezeket feldaraboljuk: kb. 5-6 cm hosszú, 3 cm széles padlizsánhasábokat kapjunk. A darabokat egyik oldalukon egy éles kés hegyével rombuszformában “beirdaljuk”. Egy nagy tálba tesszük, besózzuk, 15 percet - 1 órát állni hagyjuk. Felhasználás előtt közvetlenül a padlizsánt leöblítjük, alaposan kinyomkodjuk, konyhai papírtörlővel leitatjuk. Ennek a műveletnek köszönhetően a padlizsán levet enged, és a végeredmény sokkal krémesebb lesz.
Miközben áll a padlizsán, a lencsét forrásban lévő vízben 15 percig előfőzzük, majd leöblítjük. Egy külön keverőtálban összekeverjük a felaprított hagymát, fokhagymát, paradicsomot, csípős paprikát és a fűszereket. Egy vastagfalú lábasba annyi olívaolajat öntünk, hogy bevonja az alját. A következőképpen rétegezzük a hozzávalókat: először a zöldségkeverék következik, erre egymás mellett körben a padlizsándarabok, rá a lencse. Ismét a hagymás, fűszeres keverék, padlizsán, lencse, végül a tetejére hagyma. A rétegeket sózzuk, borsozzuk. Ráöntjük a többi olívaolajat, majd meglocsoljuk a gránátalma sűrítmény felével (a másik felét a főzés végén adjuk hozzá). Lefedve, keverés nélkül, a legalacsonyabb hőfokon 1,5 órán át főzzük. Néha azért belenézünk, hogy nehogy leégjen, ha szükséges, óvatosan kicsit belekeverünk. Römertopfban, cserépedényben is készülhet sütőben. 2-3 napig remekül eláll, és napról napra finomabb. A fagyasztást is jól bírja. Magában is jó, foszlós, langyos lepénykenyérrel, de változatosan használhatjuk fel:pl. tésztával összekeverve, pizzafeltétként, leveles tésztára kenve, sajttal besütve, hummuszra kanalazva mezzeként, melegszendvicskrémként.