Az ember felocsúdik az első ámulatból, hogy Moszkva mennyire lélegzetelállító, majd az első sokkhatás után gasztronómiailag is beleveti magát a részletekbe. Apró, hangulatos bisztrókból kevés van, a legjobb éttermek többsége különböző nagybefektetői csoportok portfóliójának egyik eleme, így hatalmasak és látványosak. A legnépszerűbbek nonstop nyitva tartanak, előfordul, hogy hajnalban térnek be a vendégek. A Dr. Zhivago Grand Café a moszkvaiak körében is az egyik legkedveltebb hely, nem csak azért, mert a Vörös térre nyújt kilátást, hanem azért is, mert itt a legjobb a reggeli. Palacsinták sósan és édesen, különböző gabonákból készülő kásák, pirogok és egyéb töltött táskák, füstölt halak, kaviár, másnapos levesek. Na meg egy komplett szekció a túrós, sajtos, joghurtos fogásoknak. Az orosz tejtermékek ugyanis híresen jó minőségűek, az orosz gasztronómia elképzelhetetlen nélkülük. Szirnyiki, a híres túrótócsni, amit még egy kis tejföllel fejelnek meg, Guriev kása, az Alexandrovics Guriev pénzügyminiszterről elnevezett gazdag tejbegríz puding, amit magokkal és kandírozott gyümölcsökkel sütnek be. Vagy éppen az alább ajánlott tvarozsnaja zapekanka, amit gyakran reggelire fogyasztanak, pedig valójában inkább desszert, hiszen egy könnyű túrótortáról van szó. A legfinomabbat ebből a műfajból a Severyane nevű étteremben kóstoltuk (reggelire), ha valakit arra visz az útja, ki ne hagyja. Egyike a ritka, kisebb méretű éttermeknek, specialitása, hogy mindent fatüzelésű kemencében sütnek. A túrótortát is.
Szuperegyszerű, orosz túrótorta (zapekanka)
Hozzávalók (8-10 szelet)
75 dkg krémes túró
5 tojás
16 dkg porcukor
2 dl tejföl
7,5 dkg búzadara
5+2 dkg olvasztott vaj
1 teáskanál só
2 citrom reszelt héja
10 dkg mazsola
Tálaláshoz: házi dzsem, vagy gyümölcskompót, tejföl
Egy nagy keverőtálba tesszük a krémes túrót. Nem a hagyományos, morzsalékos túrót használjuk, hanem a dobozos, natúr (nem édes) ”túrókrém”, vagy krémes túró nevén kapható változatot. Ha más fajta túróval dolgoznánk, azt át kell passzírozni. A túróhoz adjuk az egész tojásokat, a porcukrot, a tejfölt, 5 dkg olvasztott vajat elektromos kézi habverővel teljesen simára keverjük. Beletesszük a búzadarát, majd 30 percig lefedve hagyjuk állni, ezalatt a gríz kissé megdagad és felszívja a nedvességet. A masszát sóval és a két citrom (lehetőleg kezeletlen) reszelt héjával ízesítjük, majd belekeverjük a mazsolát. A maradék 2 dkg olvasztott vajjal kikenünk egy 23 cm átmérőjű tortaformát, majd ebbe öntjük a túrós masszát. 180C fokos sütőben, kb. 45 percig, tűpróbáig sütjük. Langyosan a legfinomabb, de teljesen lehűtve lehet legszebben szeletelni. Házi dzsemmel, lekvárral, gyümölcskompóttal tálaljuk, mellé tejfölt kínálunk.
Sok éve sütjük Bánffy túrótorta néven. A családi legendában úgy szerepel, hogy egyszer Bánffy György színész közölte vmelyik gasztro periodikában. (Nem nehéz megtippelni, hogy akkoriban ez a Magyar Konyha volt.) Nyáron szoktunk bele gyümölcsöt is tenni. Jól áll neki.
Mi a krémes túró? Az itteni (benelux) from age blanc vagy mégis rögösebb?
Ez a legjobb turotorta én ugyan eddig Párizsban ettem. Meg Izraelben vagy az más?
Elkészítettem, nagyon jól sikerült.! Köszönöm szépen. A ma de. – i Retró rádióban hallottam a receptet kedves Zsófia. Az az érzésem támadt, ezt meg kell csinálni. Mégegyszer köszi, fini lett a süti.!
Én is ott hallottam,
és nagyon jó lett. Azóta már máskor is elkészítettem.
Többször is elkészítettem. Utálom a mazsolát, azt rendre kihagyom. 😀 Legutóbb apróra darabolt rebarbarával helyettesítettem; valami isteni finom volt!
Már sokszor elkészítettük, de mint mindent, egy kicsit ezt is átírtuk. Mi kb. kétszer akkora mennyiségű tejfölt használunk hozzá, mint ami a receptben van. Így sokkal lágyabb, remegős mint a kocsonya. A mazsolát rendszerint aszalt áfonyával helyettesítjük. Szerintem egy próbát megér.