Mézzel főzött sárgarépafőzelék – mert a répa nem csak édes, hanem a korongokat az arannyal is asszociálják, így a jómód ígéretét is hozza. Gránátalma, melynek sok magja az érdemeinket testesíti meg. A hal fejét is tartalmazó halétel, ami jó példát mutató vezetőre utal. Nem utolsósorban pedig természetesen a mézbe mártott alma, ami az elkövetkezendő év vágyott édességét hivatott jelképezni. Többek között ezeket a szimbolikus ételeket szokás fogyasztani Ros Hasánakor, vagyis a zsidó új évkor, ami idén szeptember 18-án köszönt be. Az általában szeptember végére eső ünnep két napig tart, és a világi újévvel ellentétben, kevésbé az önfeledt ünneplés, mint inkább a befelé fordulás, a megbánás és újrakezdés állnak a középpontjában. A barhesz ilyenkor az egyébként hosszúkás, fonott helyett kerek, mert ez is a teljes, kerek évet és az élet folymatosságát jelképezi. Világszerte almás sütemények, almás rétesek, almás piték, mézes desszertek kerülnek az ünnepi asztalra, ehhez ad egy ötletet az alábbi desszert. Ez a torta az átlagos tortaformánál nagyobb méretű, ha nincs ilyen formánk, akkor akár két kisebben is süthetjük. Napokig eláll, sőt, kimondottan előnyére válik, ha néhány napig fóliába csomagolva “pihen”. Shana Tova!
Rumos-mézes torta karamellizált sült almával
Hozzávalók (14-16 szelet)
2 tojás
20 dkg nádcukor
1,2 dl olaj
2,5 dl minőségi méz
0,5 dl rum
1,2 dl erős kávé
30 dkg liszt
1 kávéskanál só
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál őrölt fahéj
a forma kikenéséhez: olaj, liszt
Karamellizált sült alma:
4 nagy kemény, savanykás alma
fél citrom leve
6 dkg vaj
10 dkg méz
A sütőt előmelegítjük 180C fokra. Egy nagy tálban felütjük a két tojást, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos kézi keverővel (vagy robotgépben) fehéredésig, habosra keverjük. Beleöntjük az olajat, a mézet, ezzel is sűrűre keverjük. Jöhet hozzá a rum és a kávé, tovább keverjük. Egy külön tálba tesszük a lisztet, hozzákeverjük a sót, sütőport, szódabikarbónát, fahéjat, majd az egészet átszitáljuk a mézes masszába. A szitálástól finomabb lesz az állaga, nem érdemes elhagyni (sima szűrő is megfelel, ha nincs szitánk). Egy nagyobb, 28 cm átmérőjű tortaformát kikenünk kevés olajjal, és meghintjük kevés liszttel, majd beleöntjük a tortamasszát. Kb. bő egy óráig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült-e a közepe. 60 perc után már érdemes ellenőrizni. Ha menetközben nagyon pirulna a teteje, akkor érdemes lazán leteríteni egy sütőpapírral. Teljesen kihűtjük. Érdemes 1-2 nappal korábban megsütni, és alufóliába csomagolni, mert még finomabb lesz, ha áll néhány napig. A sült almához eltávolítjuk az almák csumáját, felkockázzuk (hámozni nem szükséges), és megcsepegtetjük a citromlével, hogy ne barnuljon. Egy jó nagy serpenyőben (amiben elfér az összes alma, és amit be lehet tenni a sütőbe) felolvasztjuk a vajat, majd addig pirítjuk, amíg édeskés-diós illata lesz. Ekkor beletesszük az almákat, és néhány percig pirítjuk, amíg némi színt kap, de még nem kezd el puhulni. Ráöntjük a mézet, pár másodpercig erős lángon kevergetjük, majd 230C fokos sütőbe tesszük kb. 6 percre. Langyosan tálaljuk a süteményhez, adhatunk hozzá vaníliás mascarponét, vagy vaníliafagylaltot is.
Kedves Zsófi! Ízre ugyan nem annyira, de tudatilag nyomasztóan sok számomra a cukor. Mi történne, ha a 20 dkg nádcukrot teljes egészében kihagynám? Van ennek technológiai szerepe vagy csak édesít? Ha az előbbi (vagy mondjuk az anyagmennyiség miatt fontos), akkor mivel lehetne helyettesíteni?
Szia András! Ízre tényleg kell bele ennyi (igy sem túl édes), de egyébként ez egy, az átlagosnál nagyobb átméröjü torta, 16 szelet jön ki belöle, szoval egy szeletre kb.1,2 dkg jut. Ha nagyon nyomaszt, akkor nadcukor helyett eritrittel is lehet sütni!
A cukor mellett ott van kb. 35 dkg méz, plusz 10 dkg az almában, és ennek a 45 dkg-nak kb. 80% cukor. Ezért közelítem meg onnan a dolgot, hogy van-e funkciója a kristálycukornak, csinál-e valami olyasmit, ami nélkül nem lenne jó a végeredmény. Ha csak édesít, akkor elvileg elhagyható, de mivel 20 dekányi súly nem kevés, ekkora hiány esetleg kedvezőtlenül befolyásolja a végeredményt.
Sziasztok! A cukor technológiailag fontos ebbe a süteménybe szerintem, mert ha nincs jol kihabosítva a tojás a kristálycukorral (legyen az bármilyen színű), akkor hiába a méz, az egésznek a szerkezete nem lesz olyan, amitől napokig fogyasztható és nem fullasztó “szalonnás”.
Egy klasszikus alap piskótáboz 1 tojáshoz 20 dkg cukrot kell adni, így ez a recept szerintem nem vészes, ha pedig mindenképp csökkentenél az édesítőszereken, akkor a mézből vegyél vissza ízlés szerint. Így a süti szerkezetén se rontasz.
Tegnap elkészítettem a sütit és én is rémüldöztem ilyen mennyiségű édességtől, de a sütemény azt kell mondanom, nem túl édes, sőt ennyi kell bele (általában én minden receptnél felezem a cukormennyiséget és még úgyis túl édesek). Facélia mézet használtam, ami amúgy meg, eleve egy picit édesebb is. Egyetlen dolog történt sütés közben, hogy először gyönyörűen feljött, de a vége előtt a közepe visszaesett, így picit nyomibb lett, de valószínű ez az én hibám. Mi válthatta ezt ki? van vkinek ötlete? a tojást nem vertem fel rendesen?
Részemről a cukor mennyisége oké 🙂 Engem az érdekelne, kipróbálta e már valaki tojásmentesen? Ha útifűmaghéj liszttel helyettesítem (mint ahogy más piskótáknál is szoktam), vajon úgy is meglesz ez a finom levegős, de mégis tömör állag?
Ha senki sem próbálta még elhagyni a tojást belőle, hamarosan megírom, nekem milyen lett 🙂