Csípős-savanyú, friss kukoricasaláta

Tehát a piknikezésről.

 

Úgy tűnik, kénytelen vagyok arra a végső megállapításra jutni, hogy bármennyire romantikus dolog a piknikezés, ezt a műfajt valahogy mégsem nekem találták ki (bár, lehet, hogy nem vagyok kellőképpen romantikus alkat. Jó, ez egészen biztos). Hiába a kockás (sőt, piros pöttyös!) pléd, lehet zöld az ég, és lehet kék a fű – a temérdek macera az én olvasatomban felülírja a szabadtéri ücsörgős étkezés romantikáját. Rögtön ott van a körülményes csomagolgatás (dobozok, üvegcsék, alufólia, papírok), aztán ne legyen az étel sem túl hideg, sem túl meleg, az időjárásról nem is beszélve. Mert vagy lóg az eső lába, és hideg van, és fázunk, vagy meleg van, és akkor meg ki a csudának van kedve a tűző napsütésben üldögélni egy rét közepén! Aztán a szállítás problémája. Nincs nekem csini piknik kosaram (sem fodros ruhám, ami passzolna hozzá), általában egy nem túl esztétikus, de annál praktikusabb, görgőkkel ellátott rekeszben szállítok mindent. Stylistok rémálma. Ezt aztán húzni-vonni a Margit-hídon, ahol leviszi a fejemet a szél (ergo fodrászhoz sem lehet menni majális előtt), hát, köszönöm, maradok a hűs teraszon. Kérek szépen egy jéghideg gyömbéres limonádét!

 

Pedig a Büfé Budapest-esek hoztak kacsás kalácsot, meg céklás-csokoládés kalácsot (ezúttal cékla nélkül), meg egy csomó más isteni különlegességet (szendvicsek, mártogatók, limonádék, stb.). Én meg parmezános kekszet, mozzarellas-pármai sonkás tekercseket, görögdinnyét, juhsajtot és cseresznye chutney-t, meg ezt a kukoricasalátát, amely nagyon eltér a “hagyományos” kukoricasalátáktól, bármit is értsünk az alatt. Zsenge csöves kukoricából készül, a lényeg pedig az öntet, amely a Latin-Amerikai ceviche-ből merit ihletet (erről majd egyik következő írásban értekezem, éppen ceviche hullámon vagyok ugyanis.) Nagyon csípős, nagyon savanyú és eszméletlen frissítő, tökéletes nyári műfaj. Én nyilván telepakolom friss korianderzölddel, mert ehhez annyira kell, mint tökfőzelékbe a kapor, de aki gyűlöli, tegyen helyette petrezselymet, vagy mentát. Fogyasztható réten, vagy teraszon egyaránt.

Íme, egy profi piknik története, kis filmecskén, remélem, megfelelően lepleztem benne a piknik-pánikomat.

Hozzávalók (4 adag)

 

4 zsenge csöves kukorica (leszemezve 50dkg)

1 evőkanál só

1 közepes fürtös uborka (20dkg), kimagozva, felkockázva

1 lilahagyma, finomra aprítva

4 szem paradicsom, felkockázva

1 nagy csokor friss korianderzöld, finomra aprítva

 

Öntet:

2 nagy citrom leve

2 zöldcitrom leve

1 teáskanál chiliszósz (pl. sambal oelek, vagy sriracha)

1 teáskanál szójaszósz

 

A kukoricát éles késsel egy magasfalú, mély tálban leszemezzük (a mély tál azért praktikus, mert a kukoricaszemek “repkednek” össze-vissza). Forrásban lévő, sós vízben, kb. 1 percig főzzük, éppen csak annyira, hogy elveszítse nyersességét, de zsenge, puha maradjon. Leszűrjük, és lehetőség szerint lehűtjük (ennek legegyszerűbb módja, ha a mosogatóba jeget teszünk, és ebbe állítunk egy üvegtálat a kukoricával). Közben kiskanállal eltávolítjuk az uborka magját (meghámozni nem szükséges), és felkockázzuk. Felaprítjuk a lilahagymát és felszeleteljük a paradicsomot. Az öntethez (amelyet abban a tálban keverhetünk, amelybe a saláta kerül) összekeverjük a citrom és zöldcitrom kifacsart levét a chilipasztával és a szójaszósszal. Összekeverjük a zöldségekkel és a korianderrel, majd kb. egy órára a hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Grillezett húsok mellé például kitűnő.

(Visited 1 507 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

6 hozzászólás

  1. Azt a lelkes mindenit. B-)
    Most pedig egy abszolút szakmai hozzászólás: egyet értek, asztalon jobb teríteni. A fodros ruhától, mivel elmúltál 10 éves, eltekintünk, a hajad viszont drájvettertaft, címlaplány vagy, mint mindig. Javasolni is foglak a következő Lipócia elejére. 🙂

  2. Ja, és épp meggyből szeretnék valami lekvárt és chutne-yt csinálni, életemben először… Leírnád a csersznyéset, ha szépen kérlek?

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük