Mint szinte minden francia klasszikusnál, a crépes Suzette esetében is többen magukénak tudják a feltalálás dicsőségét. Leginkább Henri Charpentier (1880-1961), francia szakács, később Rockefeller séfje, aki saját állítása szerint a Monte Carlo-i Café de Paris főpincéreként készítette elsőként a világhírűvé vált desszertet VII. Eduárd walesi herceg látogatásakor, és azt a herceg lányáról, Suzanne hercegnőről nevezte el. A Larousse gasztronómiai lexikon szerint a citrusmártásos palacsinta receptje Escoffier nevéhez köthető, és eredetileg mandarinnal és Curacao likőrrel készült. Mivel Charpentier Escoffier tanítvány volt, valószínűleg mindkét legenda igaz lehet. Az mindenesetre biztos, hogy a narancsos, likőrös, flambírozott palacsinta a világ egyik leghíresebb édessége. Sajnos alig akad már olyan étterem, ahol az eredeti módon, a vendég asztalánál készíti és flambírozza a pincér. Az alábbi változatot ez a klasszikus francia desszert, valamint a vérnarancs szezon ihlette, a hagyományosan használt narancslikőrt pedig a vérnarancs színéhez passzoló Campari váltja ki. Karamellán indul, a végeredmény pedig egy édes-keserű, különleges mártás. A flambírozás biztonsági okok miatt elmarad, ennek ellenére ez egy pazar, villantós felnőtt-desszert.
Palacsinta karamellás Campari-vérnarancs öntettel
Hozzávalók (6 palacsintához)
Palacsinta:
1 tojás
2 dl tej
10 dkg liszt
csipet só
½ dl szóda
2+2 evőkanál olaj
Campari-vérnarancs karamell
10 dkg cukor
2 dl vérnarancslé (2 vérnarancs kifacsart leve)
0,5 dl Campari
4 dkg hideg vaj, felkockázva
Tálaláshoz:
2 vérnarancs, kifilézve
durvára vágott pisztácia, vagy mandula
Elkészítjük a hat palacsintát: Egy nagy tálban felverjük a tojást, hozzáadjuk a tejet, habverővel elkeverjük. Apránként hozzáadjuk a lisztet és a sót. Habverővel csomómentesre keverjük. Hozzáöntjük a szódavizet, valamint a két evőkanál olajat, elkeverjük. Serpenyőben megsütjük a hat vékony palacsintát, és azokat egy tányérra borítjuk. Előre elkészíthető.
Elkészítjük a Camparis narancskaramellt: egy lábasban felovasztjuk a kristálycukrot, nem keverjük, akkor jó, amikor a cukor teljesen felolvadt és sötét borostyánszínű. Ekkor óvatosan (a hideg narancslétől köpködhet a karamella) hozzáöntjük a narancslevet és a Camparit, majd közepes lángon kb. 15 percig főzzük. Nem kell megijedni, először össze fog állni a karamella a narancslétől, de az szépen beleolvad majd. Amikor teljesen felolvadt benne a megkeményedett karamella, apránként belekeverjük a hideg vajat. Szirupos, sűrű, édes-keserű mártást kapunk. A langyos palacsintákat átforgatjuk egy serpenyőben egy kis vajon, tányérra tesszük, és bőven meglocsoljuk a narancsos öntettel. Filézett vérnaranccsal és durvára vágott pisztáciával tálalhatjuk.
