A januári, februári piacozási holtidőszakban mindenki tanácstalanabbul mustrálja a szomorkás standokat. A zöldségek választéka igencsak beszűkül, a sütőtök ősz óta már kifutotta magát, a káposztafélékből karácsonykor volt túltengés. Ebben az időszakban jobban előtérbe kerülnek a kamrakincsek is, amelyekből extra bevásárlások nélkül is gyorsan lehet varázsolni. Az alább ajánlott étel orosz specialitás, és ennek az időszaknak az egyik legpraktikusabb és legnagyobb sikerre számító fogása. Szeljodka pod suboj, azaz hering suba alatt – utóbbi nyilvánvalóan a zöldségekből és öntetből álló kabátra utal, amely körülöleli a halat. Ez a rétegezett saláta kiváló partiétel, remekül szállítható, ráadásul mutatós is. Előre elkészíthető, ahogy áll, úgy színezi rózsaszínűre a cékla az összes réteget. Az eredeti, autentikus változathoz képest apróbb módosításokat eszközöltem: a nehezebb, töményebb majonézes öntet helyett joghurttal könnyítem, amit tormával ízesítek, továbbá elhagyom az orosz verzióban szereplő sárgarépát. Olajban eltett heringfilét, vagy makrélát ajánlok hozzá, mindből érdemes feltankolni tavaszig.
Orosz céklás rakott hering saláta (Szeljodka pod suboj)
Hozzávalók (6-8 adag)
50 dkg (3 nagy szem) burgonya, megfőzve
50 dkg előfőzött cékla (készen kapható, vákuumcsomagolt)
só, bors
1 dl majonéz
4 dl görög joghurt
2 evőkanál ecetes torma
40 dkg (2 doboz) olajban eltett hering, vagy makréla, lecsepegtetve
2 csokor újhagyma, felkarikázva
1 csokor kapor, finomra aprítva
Tálaláskor: 3-4 hatperces tojás
A burgonyát héjában, egészben megfőzzük sós vízben. Figyeljünk oda, hogy ne főzzük szét, annyira tartsa meg a formáját, hogy tudjuk majd reszelni. Kissé hűtsük le. Céklából használhatunk frisset, vagy előfőzöttet. Ha előbbit használjuk, akkor egyesével alufóliába csomagoljuk, és 190C fokon kb. 1,5 óra alatt megsütjük, majd kihűtjük és meghámozzuk. Ha gyorsabban és kényelmesen szeretnénk elkészíteni az ételt, akkor használhatunk készen kapható, előfőzött céklát. Kikeverjük az öntethez a majonézt, a görög joghurtot és az ecetes tormát, sózzuk, borsozzuk. Az újhagymát felkarikázzuk, a kaprot finomra aprítjuk. Kiválasztunk egy edényt, amelyben összeállítjuk az ételt. Ez lehet egy kb. 25x18cm-es jénai, vagy egy mutatós, kerek salátástál, de akár egy tortaforma is. A salátát a következő sorrendben rétegezzük: elsőként az edény aljába reszeljük a reszelő nagy lyukán a főtt, meghámozott burgonya felét. Megsózzuk. Erre következik a cékla fele, szintén lereszelve. Sózzuk, borsozzuk. A céklán elrendezzük a hering-, vagy makréladarabokat. Ezt leöntjük a joghurtos öntet felével. Rászórjuk az újhagyma felét és a kaprot. Következik a második réteg, ugyanabben a sorrendben: reszelt burgonya, reszelt cékla, só, bors, haldarabok, öntet. A tetejét megszórjuk az újhagymával. Néhány órára, vagy egész éjszakára a hűtőbe tesszük pihenni, ezalatt egyrészt összeérnek az ízek, másrészt többé-kevésbé az egész étel rózsaszínűvé válik, mivel a cékla beszínezi a rétegeket. Tálaláskor hat-hétperces tojásokat főzünk, amelyeknek a sárgája még kissé lágy, ezt adjuk mellé, esetleg zöldsaláta és pirítós társaságában.
Kedves Zsófi!
Rendszeres olvasója vagyok a blogodnak. Nagyon tetszenek a receptjeid. Örömmel látom, hogy hazám egyik legnépszerűbb salátáját is bemutatod. Engedd meg, hogy hozzátegyek a receptedhez! Ahogy magad is írod a „szeljodka pod suboj” szó szerint „hering bunda alatt” jelent. Vagyis a hal nem lehet befejező réteg. A hagyományos recept szerint aulról kezdve burgonya, hal, vöröshagyma, sárgarépa, cékla rétegek vannak. Majonéz tetszés szerint. A legenda szerint a salátát 1918-ban találták ki az egyik moszkvai vendéglőben, mint a „béke tálát”, amelyben minden komponensnek külön jelentése volt. A hering a proletariátust jelképezte, amely imádta ezt a halfajtát. A burgonya, a répa és a hagyma, amelyek a földben teremtek jelképezték a parasztságot. A cégla pedig a forradalom vörös zászlaját jelezte. A majonéz pedig a nagy előd, a francia forradalom jelképe volt benne. A saláta egy évszázada jelen van az oroszok ünnepi asztalán. Igaz, nem minden háziasszony készíti a klasszikus recept szerint. Van, aki a vöröshagymát hagyja ki, van, aki kiegészíti egy réteg savanykás zöldalmával és van, aki főtt tojást vagy sajtot reszel a tetejére. Csak a hal a változatlan – sós lében vagy olajban eltett hering filé (nem olajos halkonzerv), amely Budapesten is kapható orosz boltokban, esetenként a hiperekben is.
Kedves Zsófi, idejét sem tudom, mióta főzök a te receptjeidből. Nagyon szeretem a blogodat. Én nagyon szeretem ezt a salátát és ha megengeded, megjegyezném: nem érdemes megváltoztatni ezt a receptet, mert úgy jó, ahogy van. Sárgarépával és majonézzel. Hiszen 1918 óta működik.
Irinának igaza van, semmiképp nem olajos hal való bele! Én reszelt almát teszek még a rétegek közé.
Azt elfelejtettem, hogy Matjes heringet szoktak beletenni, ami fiatal heringet jelent és nem a félrefordított „Máryás heringet”. Olyan nincs is.