Múl héten loptam. De nem igazából, csak egy kicsit. A közértbe belépve, impulzív fogyasztói magatartást tanúsítva, csúnyán áldozatul estem a nyilvánvaló marketing-pszichológiai csapdának. A hatalmas halom, sötét bordó, majdnem fekete, ropogós cseresznye, ahogy kell, felkeltette a figyelmemet, érdeklődésemet, majd vágyamat, hogy birtokoljam, végül cselekedésre késztetett, és megvettem. Pedig hát hogyne láttam volna a feliraton, hogy Argentínából érkezett. Láttam én, tudtam én. Pontosan tudtam, hogy a túl tökéletes külső, a megtett több tízezer kilométer, mind arra utal, hogy NE vegyem. Miközben ezzel győzködtem magam, elcsórtam egy szemet, és megkóstoltam. Finom volt.
Aztán elutaztam, betettem a hűtőbe (naagy hiba!), és mire hozzájutottam, már pont olyan ízűnek éreztem, mint ami Argentínából érkezett. Egyébként itt Belgiumban alig van cseresznye, nagy része import áru (pl. Lengyelországból is sokat hoznak), és borzasztó drága.
Végül tehát desszert sorsára jutott: barna cukorral, vajjal, mézzel megsütöttem, mandulatejes fagyival tálaltam –utóbbi persze helyettesíthető tejszínnel, vaníliaöntettel, vagy –fagyival, kikevert mascarponeval, vagy sűrű joghurttal. A mandulafagylalt kísérlet volt, amely alatt megtapasztaltam, hogy azt a bizonyos intenzív keserű mandula ízt egyáltalán nem olyan könnyű elérni. Ez ugyanis sima mandulával nem működik, leginkább keserű mandula kivonat kellene hozzá (a boltokban kapható aroma azonban általában mesterségesen előállított benzaldehid). Ez az íz természetes formában a speciális fajtájú keserű mandulában található, továbbá néhány gyümölcs magjában, pl. sárgabarack, cseresznye. Viszont ezek magas ciántartalmuk miatt nagy mennyiségben mérgezőek, tehát vigyázni kell velük. A fagyihoz végül megtörtem néhány cseresznyemagot, és ezeket hozzáadtam a tejhez, továbbá a néhány lötty Amaretto likőr is segített
Mézes sült cseresznye
Hozzávalók (2 adag):
30-40dkg kimagozott cseresznye
1ek méz
1tk barna cukor
csipet őrölt fahéj
1kk reszelt citromhéj
1tk étkezési keményítő
1 ek vaj
A sütőt előmelegítem 220C-ra. A cseresznyét egy tálban összeforgatom a cukorral, fahéjjal, citromhéjjal és a keményítővel (utóbbinak az a funkciója, hogy ne leves, hanem sűrű, szirupos legyen a végeredmény). Egy alufóliával bélelt tepsire, vagy hőálló tálba terítem, a vajat darabokban a tetejére teszem, végül megcsorgatom a mézzel. Kb. 20 percig sütöm, végül pár percet rágrillezek, hogy picit karamellizálódjon.
A fagyihoz 15dkg mandulát megpirítottam, ledaráltam. ½ l tejet és 2,5dl tejszínt 10dkg cukorral felmelegítettem. Hozzáadtam a mandulát, kb. 6 szem megtört cseresznyemag belsejét, 2 ek amarettot. 1 órát hagytam állni, átszűrtem, teljesen lehűtöttem, fagyigépben elkészítettem.
Ha pedig valami csoda folytán hozzájutnék sok, nem argentín cseresznyéhez, akkor nyilván pitét, pie-t, sütit, kuglófot, muffint gyártanék, esetleg koktélt, parfét. Vagy belenéznék tavalyi írásba, és a benne lapuló összegyújtött hét külföldi cseresznyés receptből merítenék ihletet.
ah, köszönöm.ezek szerint nemcsak cyberűrnek postolok.A cseresznye leérett, de ha az égiek is úgy akarják jövőre vendégünk vagy pár kiló germersdorfira. innem a pesti agglomerációból nem megoldhatatlan.vagy átvisszük a szomszédba a gödöllői csigaszüretelőkhöz.Az eleje és most a vége a szajkóké és a rigóké lett.
A ciántartalommal való ijesztgetés nem komoly, annyira nem jó a barackmag, hogy mérgezéshez elég mennyiséget egyen belőle az ember. Keserűmandulából viszont létezik olaj, étkezési célra, nem műanyag, és szerintem pont olyan, amit várunk tőle.
szia, ha vki nem rendelkezik fagyigéppel, az mi tévő legyen? Itality
nekem sincs fagyigépem, de a hűtőben is elég jól megfagy szerintem, csak néha kevergetni kell közben..
Kedves C&V! Tudom, hogy régi a recept, de talán a hozzászolás így is eljut. Ezt a gyönyörűséges mézes sült cseresznye üvegbe zárva eltartható? Olyan jó lenne télire egy kis nyarat átmenteni : )
Üdv: magdi