A rakott krumpli az egyik kedvenc házias ételem. Senki nem főz nekem rakott krumplit, mert mindenki azt gondolja, hogy az snassz. (Apukám, aki remek szakács, megígérte, hogy amennyiben szerzek nagyon jó minőségű kolbászt, akkor valamelyik vasárnapi ebédre most már tényleg készít.) Hiába a szuper-rakott krumplik a szuperéttermekben, ez igazi családi étel, családi ebédekre. A rakott krumpli gyakran ételen túli jelentéssel bír, egyetemista koromban az első nagy utazás alatt (1 hónap Mexikó, hátizsákkal) az utolsó napokban a piramisok csúcsán erről ábrándoztunk, az egyik legjobb barátnőm pedig a rakott krumplinak köszönheti a házasságát.
Nem véletlenül választottam a tavalyi Toplista Gasztronómia kiadványban is közös tematikának a séfek számára, házias jellege ellenére kíváncsivá tett, ki merre gondolja. Képen nekem legjobban a legegyszerűbb tetszett, ízre (a fotósok szerint) a legbonyolultabban elkészített volt állítólag a legjobb (nem árulom el, hogy kié, akinek megvan a kiadvány, lapozzon oda, rá fog jönni, hogy melyik az).
Kifejlesztettem az alábbi salátát, amely rakott krumplinak természetesen csalás, ízeiben azonban nagyon közel áll. Fele annyi idő alatt készül el, és valamivel könnyebb is. A fő összetevők ugyanazok az alapanyagok (más körítés nekem nem is hiányzik). Szerintem működik. Ettől még persze alig várom azt az igazi vasárnapi rakott krumplit. Kovászos uborkával.
Langyos burgonyasaláta tejfölvinaigrette-tel
Hozzávalók (4 adag)
1kg kifliburgonya (vagy más, nem szétfővő fajta krumpli), felkarikázva
4 evőkanál olívaolaj
só, bors
1 ág friss kakukkfű
3 evőkanál tejföl
1 evőkanál fehérborecet
só, bors
1dl olívaolaj
½ szál (10dkg) csípős kolbász, felkarikázva
2-4 félkemény tojás (6 perces)
füstölt paprika
zöldsaláta
A sütőt előmelegítjük 190C fokra. A burgonyát megmossuk, leitatjuk, majd (héjastul) felkarikázzuk. Összeforgatjuk a négy evőkanál olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a lemorzsolt friss kakukkfüvet, majd kiterítjük egy nagy sütőlapon, vagy tepsin. Kb. 40 percig sütjük, amíg megpuhul, de nem sül ropogósra. Közben kikeverjük a tejfölvinaigrette-et: a tejfölhöz adjuk a fehérborecetet, a sót és a borsot, elkeverjük. Fokozatosan, mint amikor hagyományos vinaigrette öntetet készítünk, hozzáadjuk az olívaolajat. Sűrű, majonéz-szerű emulziót kapunk. A vékonyra felkarikázott kolbászt zsiradék nélkül egy serpenyőben ropogósra sütjük. Amikor megsült a burgonya, langyosra hűtjük (ha forrón kevernénk össze az öntettel, azonnal beszívná). Összeforgatjuk a tejfölös-olívaolajos öntettel, majd rászórjuk a kolbászcsipszet. Meghintjük egy csipet füstölt paprikával. Zöldsalátával és félbevágott 6 perces tojással (vagy buggyantott tojással) tálaljuk.
+Ha már kicsit tartalmasabb ételek: egy kis hamburgerszemle (amelyben győz a Borbíróság kacsaburgere)
Annál is inkább családi, „otthoni” étel a rakott krumpli, hogy én pl céklával eszem és mindig átszedek egy kicsit a tálból a krumpli mellé, mert a cékla levével átitatott és gusztustalanra színezett rakott krumpli falatnál nincs finomabb!
Amig kint éltem, 3 étel jelentette nekem Magyarországot: a smarni, a paprikas csirke, meg természetesen a rakott krumpli. És mivel kolbászból nagyon ritkán volt, anyukám virslivel (argh!) vagy valami szalámival helyettesítette.
Egyszer főztem egy olasz bloggernek (Sigrid) rakott krumplit, és par nap alatt „rakott krumpli őrület” indult mindenut. Ha tudtam volna, hogy akkora sikert lehet vele aratni, kolbászokkal kezdek kereskedni 😀
A mai napig, ha megyek olaszországba, vannak helyek ahol meg sem jelenhetek, ha nincs nálam tejföl meg kolbász.
Basszus, éhes lettem!
nekem még csinál anyu, de roppant meglepődik, hogy miért pont ezt. no de ha nincs jó krumpli, kolbász, tojás és tejföl, akkor nincs jó rakott krumpli sem! szóval, lehet, hogy mégsem olyan egyszerű?