p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; color: #424242} p.p2 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; min-height: 15.0px} p.p3 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’} span.s1 {color: #000000}
Az ember éppen arról készül értekezni, hogy a sárgarépa valójában micsoda banális egy zöldség –igencsak meg kell csavarni, hogy igazán vonzó ételt tudjunk belőle varázsolni (már ha persze nem valamilyen különlegesen zsenge és ízgazdag tavaszi csodarépával van dolgunk, amelyet elég csak kevés vajon megfuttatni, és némi friss petrezselyemmel megszórni). Aztán ártatlanul rátéved egy répafanatikus honlapjára, amelyről kiderül, hogy valójában egy virtuális sárgarépa múzeum , és nincs olyan tudományosan alátámasztott tény, vagy szürreális érdekesség nevezett zöldségről e világon, amely itt ne lenne összegyűjtve. Kiderül például, hogy 1942-ben a Disney vezető rajzolója az akkori brit élelmezésügyi miniszter megbízásából kreálta rajzolt répacsaládját, amely a répafogyasztást hivatott ösztönözni. Vagy, hogy a megrögzött zöldségevő – és ennek előnyeiről ismerőseit meggyőzni kívánó -Henry Ford, 1921-ben Detroit-ban olyan vacsorát adott, amelynek mind a 12 fogása sárgarépából állt (az ital sárgarépalé volt). Jönnek aztán a világ zöldségzenekarairól szóló beszámolók (pl. a Vienna Vegetable Orchestra-ról, vagy Linsay Pollak-ról, aki élelmiszerekből csihol hangot.). Ennek kapcsán arra a fontos információra is fény derül, hogy egy tizenkét sárgarépából álló pánsíp elkészítése házilag, három órát vesz igénybe. Következnek Shakespeare, Csehov és Samuel Beckett sorai, amelyek a becses zöldséget idézik, vagy a legenda, mely szerint a teheráni férfiak a 19. század végén cukorral összefőzött sárgarépát fogyasztottak afrodiziákum gyanánt. Utóbbira garancia nincs, viszont az alábbi pikáns, fűszeres lekvár kiváló kecskesajt, markánsabb sajtok (pl. Gruyere, vagy Fontina), vagy akár sültek, főtt sonkák mellé, vagy pl. pirítóson, csirkemájpástétom alatt. A fűszerezését ízlés szerint variálni is lehet, kerülhet bele pl. friss reszelt gyömbér, vagy kardamom is.
Korianderes sárgarépadzsem
Hozzávalók (1 üveg)
2dl víz
35dkg kristálycukor
1 citrom leve és héja
1 narancs leve és héja
50dkg zsenge sárgarépa, meghámozva, lereszelve
1 kávéskanál őrölt koriander
1 rúd fahéj
A vizet lábasba öntjük, és hozzáadjuk a cukrot, a citrom és a narancs kifacsart levét, valamint lereszelt héját. Összeforraljuk, amíg a cukor teljesen feloldódik, néhány percig főzzük, közben szükség szerint lehabozzuk. Hozzáadjuk a fahéj rudat és az őrölt koriandert. A sárgarépát meghámozzuk, és közepes lyukú reszelőn lereszeljük. A cukorszirupba tesszük, majd alacsony hőfokon, kb. egy órán keresztül főzzük. Amikor a sárgarépa teljesen megpuhult, eltávolítjuk a fahéj rudat, majd a zöldséget botmixerrel (vagy aprítógépben) simára pürésítjük a sziruppal együtt, végül még további, kb. tíz percig főzzük. Üvegbe töltjük, és felhasználásig hűtőben tároljuk.
Huhhh… nagyon izgalmasan hangzik!!!!
Csatlakozom, nagyon tetszik a recept. A bejegyzésedet pedig mindig öröm olvasni.
ISTENI. DIVINE.
Elkészült, sok friss reszelt gyömbérrel. A páromat még nem láttam édességért így rajongani, köszönjük .:)