Amit csináltam, annak végül sok köze nincs a recepthez, de az ötlet maga annyira egyedi, én legalábbis még nem találkoztam vele másutt, hogy muszáj hivatkozni rájuk, nem beszélve arról, hogy abszolút ez a recept ihletett meg, úgyhogy pláne de nagyon illik őket megemlíteni. Ők téli tabbouleh-nak keresztelték, ami valóban kicsit vonzóbban hangzik, mint hogy karfiolos tabbouleh. Náluk bulgur is van benne, meg cikória, meg édeskömény, a karfiol pedig nyers. Nálam pedig a karfiol párolt, úgy van szétszedve, és más zöldség nincs benne. Mindenesetre az íze remek, akár light-os vacsorának, akár köretnek isteni (pl. sült csirkéhez). A dió nagyon passzol hozzá, a gránátalmamag persze elhagyható.
Recept
Hozávalók (4 személyre)
1 nagy fej karfiol
1 csokor petrezselyem
1 csokor koriander
fél citrom leve
6ek olívaolaj
1tk őrölt kömény
10dkg pirított dió, durvára vágva
só, bors
opcionális: fél gránátalma magjai
A karfiolt apró rózsákra szedem, úgy, hogy a szárát teljesen levágom (ezt később fel lehet használni pl. zöldségleveshez). A rózsák az átlagos használatnál kisebbek legyenek, kb. diónyi méretűek. Pici sós vízben, fedő alatt, kb. 10-15 perc alatt megpárolom, annyira, hogy ne főjön szét, de puha legyen. Villával széttöröm, úgy, hogy pici „morzsákra” essen szét. Összekeverem az olívaolajjal, citromlével, sóval, borssal, őrölt köménnyel. A zöldfűszereket felaprítom, és hozzáforgatom. Megszórom a durvára vágott dióval (és a gránátalmával). Magában, vagy pitával, esetleg köretként tálalom.
Nemtod véletlenül, honnan származik a gofri szó? Előre is kösz
szia, véletlenül nemtom, de utánanéztem:>A gofri a francia „gaufre” szóból ered (franciául így hívják). A Larousse szerint kb. : az ókorban és a középkorban ostyát készítettek úgy, hogy két forró fémlap között sütöttek tésztát. A 13. században egy kézműves újítása volt, hogy a lap-nak olyan kockázott mintázata legyen, mint a mézkészítésnél a lép-nek (lehet, erre van magyarul vmi más kifejezés, nekem nem jut eszembe). Ennek a neve volt franciául gaufres.
Ja mert hogy gaufre = lépsejt? Wow! Köszönöm! Ez tök érdekes!
Csak a Moro Cookbookot ismerem, ami rendkívül élvezetes olvasmánynak is, nem lehet a többi könyvük sem nagyon vacak. Köszi, hogy felidézted ezt a receptet!
éljenéljenéljen! a karfiol, makeover-je után, vonzó lett. köszönöm. EszterM