Ez a cikk eredetileg a BBC Good Food Magazin 2020. nyári számában jelent meg. Nagyon boldog vagyok, hogy tavaly nyáron még éppen volt lehetőségem beszélgetni az idős Jóvér Márton bácsival, Kunmadaras utolsó kamillaszárítójával, akik azóta sajnos elhunyt. A kamilla iránti lelkesedésem és érdeklődésem azonban azóta sem csillapodott, úgyhogy további történetek és receptek következnek.
A kamilla egyike legfontosabb gyógynövényeinknek. Napjainkban mégsem örvend olyan népszerűségnek, mint például a mediterrán életérzés szimbólumaként is elterjedt levendula, talán mert a köztudatban leginkább gyulladáscsökkentő teaként terjedt el. A magyar kamilla a világpiacon is előkelő helyet foglal el, az alföldi kamillavirágzat, azaz az Alföld területeiről kézi erővel begyűjtött virág ráadásul eredetvédett, hungarikum termék.
Kamillaszedők Kunmadarason
Kamillafésű, rengeteg, itt-ott megroppant, fából készült szárítókeret - egy letűnt világ tárgyai bukkannak elő Kunmadaras egyik mellékutcájának kapuján túl. – A kamillagyűjtés mindig április vége körül kezdődött, és a szezon kb. két hónapig tartott. Napi 3 mázsát dolgoztunk fel, a szomszédok a megmondói, hogy olyankor az egész utcát belengte a kamilla összetéveszthetetlen, bódító illata – meséli Jóvér Márton, aki évtizedeken át foglalkozott gyógynövényszárítással, két éve hagyott fel vele. – Tavasztól szépen sorjában érkeztek a különböző gyógynövények, elsőként általában a füstikefű, az én kedvencem pedig a buttykóró volt – sorolja az ismeretlen, népi elnevezéseket mosolyogva Márton bácsi. A kamillaszedés szerinte kifejezetten nehéz fizikai munka, és a szárítása is igen munkaigényes. Volt, hogy három napig szinte nem is aludtak a feleségével, mire megszárították az egész udvart szőnyegként beterítő kamillamennyiséget. A megszárított növényt aztán két nagy –egy budapesti és egy tiszafüredi - gyógynövénykereskedőnek adták el.
A kamilla fénykora és hanyatlása
Dr. Gosztola Beáta, a Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének egyetemi docense a kamilláról írta doktori disszertációját, mondhatni tehát, ő az ország egyik top-kamillaszakértője. – Az egyetemen, a gyógynövényoktatásban a kamilla az egyik első növény, amit tanítunk. Igazi, tradícionális, magyar gyógynövény. A magyar gyógynövénytermesztés az első világháború után fénykorát élte, Kolozsváron például megalapították a Gyógynövénykísérleti Állomást, és számos magyar szabadalom és találmány kapcsolódik a területhez. Például a kamillabetakarító kombájn első prototípusa is magyar szakembereknek köszönhető. Beáta elmondta, hogy mint a legtöbb gyógynövény esetében, a rendszerváltás után a kamillatermesztés és –gyűjtés is igencsak visszaesett, ahogy megszűntek a termelőszövetkezetek, gyakorlatilag leállt a nagyüzemi gyógynövénytermesztés, és bedőlt az egyébként kiváló, teljes országot lefedő gyűjtőhálózat. A kamilla minőségét elsősorban illóolaj-tartalma határozza meg, hatóanyaga ún. azulénes illóolaj, amit lepárlással nyernek ki, és aminek a színe kék! A hatóanyag-összetétel földrajzi adottságtól függően változhat, az alföldi, főleg tiszántúli vad populációk - Beáta kutatásai szerint – igen kedvező illóolaj-összetétellel rendelkeznek. A gyűjtésből származó virágok azonban általában nem tudják felvenni a versenyt a kiváló beltartalomra és nagy hozamra nemesített, termesztett fajtákkal, ahol a drogelőállítás teljes folyamata minőségbiztosított körülmények között zajlik.
Kívül-belül gyógyít és szépít
A kamilla igazi csodaszer, forrázata erős gyulladáscsökkentő, kiváló légúti megbetegedésekre, szemgyulladásra, bőrápolásra, lemosóként, borogatásként is használható, de szórhatjuk fürdővízbe is. A kamillatea kúraszerű alkalmazása a gyomorproblémákat is enyhíti, stresszes időszakban pedig az idegeket is nyugtatja. A gyógyászaton és a szépségiparon túl, a konyhában is izgalmasan kísérletezhetünk vele, itt az ideje felfedezni a kulináris oldalát is. (Köszönet a kunmadarasiaknak a cikk elkészülésében nyújtott segítségükért: Huppauerné Editnek, Kürtiné Erzsikének, Fagyalné Olgának és Doóné Valinak)
A kamillavirág szárítása
A virágokat ollóval vagy kézzel lecsippentjük a szárukról, majd egy nagy, száraz papíron, vagy textilen kiterítjük, úgy, hogy egy rétegben maradjanak, ne zsúfoljuk túl. Fontos, hogy nem napfényes, inkább sötét, száraz, de jól szellőző helyen szárítsuk (pl. padlás), ahol kb. egy hét alatt szárad meg. Papírdobozban, befőttesüvegben, vagy vászonzsákban tároljuk max. egy évig.
Tíz tipp a kamilla kulináris felhasználására:
Kamillás limonádé (citrommal, mézzel)
Házi likőr: szárított kamillát, mézet és citromhéjat adunk pl. vodkához, 3-4 hétig állni hagyjuk.
Kamilla latte – forró tejbe áztatjuk a kamillavirágot, mézzel keverve adjuk
Tejszínbe áztatjuk, lehűtjük, ebből verünk fel tejszínhabot
Kamillás fagylalt, az alaphoz a tejszínbe áztatjuk a szárított kamillát
A friss virágot keverhetjük koranyári salátákba
A virágokat áztathatjuk cukorszirupba, amivel süteményeket locsolunk meg
A kamillafőzetből készíthetünk lágy zselét, amit sajtok vagy libamáj mellé kínálunk
Kamillás keksz – kávédarálóban porított szárított kamillával ízesítjük a tésztát
Kamillás fűszersó – a szárított virágot finomra morzsoljuk, és durvaszemű sóval keverjük
