Hosszú éveken át, amíg külföldön éltem, minden egyes nyáron, amikor hazautaztam Magyarországra, alig vártam, hogy végre tökfőzeléket főzhessek. Bár egyrészt az egyik legmegosztóbb főzelék –elképesztően nagy az ellenzői tábora -, másrészt rendkívül személyes: családi hagyományoktól függően, ki melegen, paprikásan, ki hidegen, fehéren készíti, a nyár egyik legzseniálisabb étele. Jelentem, a tökfőzelék manapság még a csúcséttermek konyháin is gyakran megfordul: séfjeink szívesen korszerűsítik, ez leggyakrabban a sűrítés módjában nyilvánul meg (a liszt elmaradt, a fő sűrítő anyag a megpuhult tök, amelynek egy részét turmixolják.) Nemcsak oldalasok, fasírtok kísérik, hanem párolt, vagy grillezett halak is, amelyekhez kiválóan illik.
A tök rokonai, pl. cukkini – annak ráadásul sokféle változata, a bébi méretűtől a sárga színűig – a világban szinte mindenütt kaphatóak, a mienk: a pasztellszínű, zsenge nyári tök, nem minden országban ismert. Most már persze kísérletezhetek vele kedvemre. Édeskés, finom húsa nagyon jól érvényesül grillezve is (pl. fokhagymás-tahinis joghurttal meglocsolva). Jól harmonizálnak vele a fűszeres húsok, mártások, a személyes kedvencem pedigez a jéghideg krémleves, amelyet még a tök legnagyobb ellenségei is élvezettel kanalazgatnak.
Jéghideg tök krémleves kaporolajjal
Hozzávalók (4-6 adag)
1kg gyalult tök
1evőkanál vaj
1 közepes hagyma, finomra aprítva
6dl leszűrt hús, vagy zöldségleves
6dl tej
1 nagy csokor friss kapor
só, fehérbors
4 evőkanál tejföl
2 evőkanál jófajta fehérborecet
Kaporolaj:
1dl semleges ízű olívaolaj (vagy szőlőmagolaj)
2 csokor kapor, vastag szára nélkül
A gyalult tököt kb. 2-3 evőkanál sóval besózzuk, átforgatjuk, hogy egyenletesen érje, 15 percig állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Kinyomkodjuk, és átöblítjük, hogy ne maradjon sós. Vajon fedő alatt, csipet sóval megszórva, üvegesre pároljuk a finomra aprított hagymát. Felöntjük a leszűrt húslevessel és a tejjel. Hozzáadjuk a kinyomkodott gyalult tököt, valamint az egyik csokor kaprot (egészben), sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt, kb. 10 perc alatt puhára főzzük a tököt. A kaprot eltávolítjuk. Robotgépben simára pürésítjük a levest, hozzáadjuk a tejfölt és a fehérborecetet. Teljesen kihűtjük. Közben elkészítjük a kaporolajat: lobogó, sós vízben blansírozzuk a kaprot, jeges vízben azonnal lehűtjük. Robotgépben pürésítjük az olívaolajjal, egy órát állni hagyjuk, majd kávé filterrel, vagy sűrű szövésű anyaggal kibélelt szűrőben lecsöpögtetjük. A levest jégbe hűtve, a kaporolajjal megcsöpögtetve tálaljuk.
Én is bepróbálkoztam azzal, hogy magát a tököt szerkezeténél fogva sűrítőként használtam, és pépesítettem, de a gyerekek azt mondták, hogy „anya, csináld úgy, ahogy eddig”. A nyár eleji friss tököt finomra gyalulva sem kell a sűrítéshez liszt, csak egy kis tejszín-tejföl keverék a jóféléből (vagy créme fraiche). Darabosan, frissen vágott kaporral jobban szeretik. De ez is nagyon jól néz ki és nagyon trendi. Nekem az számít elsősorban itthon, hogy ők hogyan szeretik:-)és örülök, hogy a tököt nagyon szeretik!
Inkább kapros olaj,nem? Én úgy tudom, hogy az olajat(ami illóolaj) a magból vonják ki desztillációval.
Bocsi, de a növények illóolaja jellemzően a levélben és a virágban van. A magból készült olaj, a magolaj.
Hogy mi lenne egy szép/jobb kifejezés erre?
gambas
igen,igen,valóban, rosszul fogalmaztam,a legtöbb illóolaj a friss,zöld szárban,levélben van,a magból viszont vonnak ki csípős olajat,de nem akarok többet offolni,ennyit erről.:-)
Imádom a tököt, cukkínit, minden formában.Egyet nem értek: miért kell besózni, és a levét leönteni? Úgy gondolom, minden jó vitamin kárba vész: évek óta nem alkalmazom ezt a besózós-kicsavarós módszert, de nagyon szeretném, ha valaki megmagyarázná, miért is kellene ezt tennem. (Hosszú évekig én is csináltam, hisz így tanultam!)
(Egyébként imádom a blogodat!)
Éva, köszi:) azért (azon túl, hogy én nekem Nagymamám mindig így tett:), mert a töknek iszonyú nagy a víztartalma, ha azt eltávolítom belőle, akkor sokkal intenzívebb, tökösebb:) ízűbb a végeredmény. kipróbáltam így is, úgy is, kifacsarva sokkal jobb ízű
Az én Nagyim, Anyukám is így tette, és sokáig én is!
Na, majd kipróbálom, hogyan tökösebb! 😀 (Igaz, nekem mindegy, mert sokszor inkább tökös kaporfőzeléket csinálok!):-)
A tökfőzelék a kedvenc főzelékem, nagyon finom zsenge tökből is de a legjobb az aminek a héjába már nem lehet a körmöt belenyomni