1982: csörögefánk (az első teljesen önálló főzés)1983: tormával töltött prágai sonka
1984: knedlovepřozelo (knédli, sült hús, káposzta)
1985: škubánky (cseh nudli, amelyet olvasztott vajjal és túróval tálalnak)
1986: svíčková (a vadas cseh változata)
1987: kacsasült
1988: ferdinánd (vajas, mazsolás, kelt tésztás süti, vajon máshol is így hívják?)
1989: kemencében sült tök
1990: rizskoch
1991: csorbaleves, feketegyökérleves, spárgaleves
1992: sólet
1993: császármorzsa
1994: egreses töltött káposzta
1995: bratwurst, rote grütze , käsekuchen
1996: tortilla, salsa, guacamole
1997: bagel, cheesecake, egérke
1998: vadas
1999: töltött paprika, nudli (mindig ebben a párosításban)
2000: tojáslikőr
2001: húsleves
2002: hókifli
2003: feketekagyló
2004: pekingi kacsa
2005: lime sorbet, tökfőzelék, maceszgombóc
2006: vietnámi tavaszi tekercs, bisteeya, csirkepörkölt
2007: portói, chuletón, baklava
Minden egyes étel egy számomra fontos eseményt, személyt, vagy élethelyzetet szimbolizál, olyanokat, amelyek a kulináris világomra is nagy hatással voltak. Remélem, senki nem haragszik meg, ha részleteiben nem fedem fel őket, és a nevek, arcok, történetek a fejemben maradnak..
A képen pedig? A cékla, az egy horizontálisan végigvonuló elem. Egyszerűen nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne lett volna. Ez Apukámhoz kötődik (aki zseniális szakács), a mai napig szezonjában szinte mindig asztalra kerül. Többnyire három féle: 1. (kép bal oldala): fokhagymás céklasaláta, amelyen annyira sok fokhagyma van, hogy minden egyes vasárnapi ebéd alkalmával kijelentjük, hogy nem eszünk belőle, mert még programunk van, aztán valahogy mégis elfogy..A kockára vágott céklát olívaolajjal, fokhagymával, reszelt tormával, sóval, borssal keverem össze (a saját változtatásom annyi, hogy reszelt citromhéjat is teszek hozzá) 2. középen: Reszelt cékla, kevés tejföllel, majonézzel, sóval, borssal kikeverve (a tetején kapribogyó és füstölt hering), 3. (kép jobb oldala) Ez lenne a hagyományos, cukros-ecetes öntetes, de azt szeretem a legkevésbé, és az maradt meg mindig a leghosszabb ideig. Helyette most vékonyra szeleteltem a céklát, füstölt kacsamellel rétegeztem, és apróra vágott csemegeuborkával, gyöngyhagymával szórtam meg. A céklát kivétel nélkül mindig sütve készítem (erről már többször írtam.)
Köszönjük Lila Fügének, a VKF X., jubileumi kiadásának háziasszonyának a nosztalgiázást, biztos vagyok benne, hogy sok papírzsebkendő fogyott a cikkek megírása és elolvasása alatt.
Chili!Egy rakat be nem linkelt kaját adtál meg! Az elkövetkezendő fél évben ezeket főzöd meg és adod közzé?! A 2005-ös tökfőzelékre kíváncsi lennék:-)Egyébként szívből gratulálok a negyed százados főzéshez!
Nem,nem, ezek számomra személyes értékű, szimbolikus ételek, de nem hinném, hogy tökfőzelék, vagy rizskoch receptet fogok írni. Azokból van elég, és úgyi mindenki a családi verzióját szereti.
Mint a mesebeli okos lány….. irtál is meg nem is… pont az lenne érdekes, ha személyes lenne, de igy a sok előjáték (felsorolás) után kielégitetlen marad a kiváncsiság :((Bora)(legalább az elsőhöz lesz történet?)
Vicces hogy pont a csörögefánkkal kezdted, szerintem az a legbonyolultabb :))
Nálunk is ferdinándnak hívják az Alföldön 🙂 Az egyik kedvenc süteményem, bár még nem készítettem, főleg mert keveset nem lehet belőle csinálni, viszont komoly kalóriabomba és nehéz utána mosogatni 🙂
Szia C&V!Mikor először jártam „rajtad”, rögtön bekerültél a „kedvencek”mappámba!Ezen a blogon úgy tudok izgulni, mint egy jobb vasedény-kiárusításon!!!Én még fejletlen hobbiszakács vagyok, igazából minden érdeklődésem saját kútfőből építkezik, de jó, hogy látom, mások miket szeretnek enni, és olyan dolgokra nyitják fel a szemem, hogy a cékla is süthető…A jubileumhoz van még 23 évem, de behozom!!!Az indiai recepteket nagyon köszi, tegnap egy ótvar külsejű büfében ebédeltem az Akácfa utcában életem legjobb gasztroutazását!!! Bocsi ezt el kellett mondanom, ilyen samosa, pakora és curry nem terem minden bokorban! Boldog vagyok, hogy Pesten is jóllakhat a kíváncsiság!Phü abbahagyom ,mer ez már blog-a-blogban…Gratula és <>ne engedd el a kezünket!!!<>
Fruzsina, ha C&V nem engedi el a kezünket, akkor mivel fogunk főzni? :))
a fene, hát nem lemaradtam erről a gasztroutazás nevű indiai ételről?:))
ez aztán a telepátia. épp kisült a céklám, na, gondoltam, megnézem c&v miket is írt nemrég, melyiket csináljam. erre ez 🙂köszi, most és még sokáig! mondjuk ledöbbentem a 25 éven 🙂
na jó, lehet a csörögefánkot majd valamikor, bár már lehet nem is emlékszem, hogyan kell, olyan rég csináltam. 8 évesen tök egyedül voltam otthon, úgy álltam neki, mai napig csodálom, hogy megúsztam botrány nélkül..
a főtt csörögefánk engem is érdekelne;)
Tudom, tudom, ez nem kívánságműsor, de a csörögefánk mellé lehetne még egy receptet kérni?Engem ez érdekelne nagyon:1986: svíčková (a vadas cseh változata)Kint Prágában eszméletlen jót ettünk, gyanítom, erről lehet szó, de a receptjét ott nem sikerült kiderítenem.Köszönöm előre is!
csörögefánkot ezer éve nem csináltam, per pillanat nincs nagyon bevált, tutti receptem. Ha Fűszeres Eszternél rákeresel, pont mostanában volt nála. Svícková. Ó, igen, nagyon szeretem, megcsinálom valamikor!
Drága hölgy, csókolom az ügyes kezeit – örülök, ha elkészíted, de ugye ki is posztolod a recepttel együtt, hogy mi is profitálhassunk belőle? :-))