A gránátalma szerintem az egyik legizgalmasabb létező gyümölcs, mind felhasználását, mind küllemét, mind szimbolikus jelentését tekintve. Eredetileg Perzsiából származik és számos vallás és kultúra meghatározó gyümölcse, a görög mitológiától kezdve a zsidó vallásig, amelyben a termékenység szimbóluma. A zsidó Újév-kor Rosh Hashana-kor ez az egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcs. Egyébként a Közel-Keleti konyha népszerű és gyakran használt hozzávalója, elsősorban Iránban, Irakban....
Tovább a cikkre >>
Sült paprika feta sajttal
Egy gyors, könnyű ebéd, vacsi, praktikus, mutatós és isteni (ja, és egészséges is). Tulajdonképpen bonyolultnak néz ki, pedig elmondhatatlanul egyszerű, egy nappal előtte elő lehet (sőt lehetőség szerint kell) készíteni, tehát semmi nem marad utolsó percre mint összerakni az egyes elemeket. Akár egy sima hétköznapi vacsorára, ill ebédre is szuper, de borzasztó hálás fogás vendégségre vagy partira előételnek vagy svédasztal....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
New York cheesecake brüsszeli módra
Ne haragudjatok, egyszerűen képtelen vagyok sajttortának nevezni. Tudom, tudom, pedig tényleg így hívják, de hát ez magyarul ugye rémesen hangzik. Jó, jó, lehetne túrótorta, na de az megint nem az igazi, tekintve hogy nem túróból készül. (Olyan igazi magyar morzsás túró csomó országban nem is létezik. Például itt sem.) A sajttorta legkiválóbb magyar nyelvű meghatározására és történeti áttekintésére ajánlom mindenki....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csirkenyársak (satay) mogyorószósszal
Ez egy nagyon népszerű, klasszikus indonéz étel. Az indonéz konyha az egyik, konkrétan a kedvenc konyhám. Elég későn fedeztem fel, először egy Bonnban élő cseh barátnőm révén, akinek indonéz férje van (mondtam, hogy kozmopolita lesz…) és néhányszor főzött nekünk autentikus indonéz ételeket. Utána pedig Amszterdamban, ahol a kifinomult holland cuisine finomságaival szemben (hering, krumpli, hering) bármikor a jobbnál jobb indonéz....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Joghurtos céklaleves
Sajnos a fényképezési készségem még nagyon kezdő, ugyanis ez a leves igazából sokkal de sokkal pinkebb volt az életben, olyan elképesztően gyönyörű, élénk sötét rózsaszín, hogy már csak a színe miatt is imádom főzni és enni is. Nem zseniális, hogy bármilyen mesterséges adalékanyag nélkül, teljesen természetes alapanyagból ilyen színű étel készíthető?? A cékla is azok közé a zöldségek közé tartozik,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Nemzetközi food blog események
Az előző íráshoz illene némi kiegészítést fűznöm, mivel angolul írtam és nem biztos, hogy egyértelmű, hogy miért. Ilyen food blog, mint az enyém, a nagyvilágban több ezer létezik. (Magyar nyelvűt egyébként továbbra sem találok, ha tud valaki, szóljon.) Jobbnál jobbak, csak győzze az ember olvasni. Ennek a közösségnek, amely csupa olyan emberből áll, akiket a gasztronómia iránti szenvedély köt össze,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Hungarian poppyseed bread&butter pudding with an orange vanilla custard (Mákos guba)
You see, I made the decision to write my blog in Hungarian (by the way, I’m not aware of any other Hungarian food bloggers, are you?). But to be honest, I just absolutely couldn’t wait to participate in one of the international food blog events, so I decided to do a few entries in English. This allows me to become....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csőben sült padlizsán
Itt Brüsszelben általában vasárnap kora reggel megyek piacozni, ami az egyik kedvenc elfoglaltságom bárhol a világban. Igazi hangos, arabos típusú, hatalmas olajbogyós standokkal, rengeteg egzotikus gyümölccsel, nagy kerek török kenyerekkel, friss menta és koriander illattal. Három zöldség évszaktól és hangulattól függetlenül minden egyes alkalommal kerül a kosárba: cukkini, piros kaliforniai paprika és padlizsán. Ezek aztán a hét folyamán valamilyen formában....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Narancsos mandulatorta
Tegnap este vacsoravendégségbe voltam hivatalos egy kedves barátnőmnél. A standard kérdésre: mit vigyek? standard válasz: semmit, csak magadat. Rossz válasz. Ha ugyanis vendégségbe megyek, akkor az esetek többségében egészen biztos fogok készíteni valamit, úgyhogy maximum választani lehet, hogy az sós, vagy édes legyen. Főleg, ha a vendégség hétvégén van és még időm is van rendesen (mondom ezt úgy, mintha hétközben....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános burgonyakrémleves
Tim Mälzer a németek legújabb, legmenőbb sztárséfje, az ő Jamie Oliver-ük. Olyannyira, hogy a hamburgi szakács fiú többek között magánál Jamie Oliver-nél is tanulta a szakmát, így az igencsak nyilvánvaló hasonlóság nyilván egyáltalán nem véletlen. Mind az ételei, mind az image – menő, laza, fiatalos – a bevált Jamie mintára épül. Szóval, annyit hallottam már róla (a TV műsorát sajnos....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Grillezett kecskesajt salátaágyon friss fügével
Amilyen hosszú a neve, olyan egyszerű és gyors ez az elegáns étel, amit én előételnek szoktam tálalni, de abszolút megteszi egy könnyű vacsorának is. Itt Brüsszelben ilyenkor az őszi szezonjában gyönyörű, nagy, lila, húsos friss fügék jelennek meg, amiknek egész egyszerűen nem tudok ellenállni. Mindig elcsábulok, még akkor is, ha tudom, hogy éppen nem lesz alkalom kezdeni velük valamit, valahogy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Thai uborkasaláta rákkal
Ha meg kell neveznem a kedvenc konyhámat, az első helyeken egészen biztos az indonéz és a thai konyha szerepel. Mindkettő viszonylag késői felfedezés, ám annál nagyobb szerelem. Az indonéz az abszolút dobogós, de főzni még gyakorolnom kell. A thai konyhában viszont már egész jó vagyok, ami annak köszönhető, hogy több thai főzőtanfolyamot is elvégeztem itt-ott amott. Szerintem valami egészen zseniális,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A Kezdet.
Most mi legyen? Egyszerűen vágjak bele a közepébe?? Nem…azért némi magyarázatot fű(ő)zök hozzá.. Szóval, mi ez? Ez egy gasztroblog (internetes főző/gasztronómiai napló). Miért? Mert imádok főzni és ezt szeretem megosztani másokkal. Ha meg másokat nem érdekel, hát akkor egyszerűen magam szórakoztatására. Amikor az interneten felfedeztem a gasztroblogokat, ahol Párizstól New York-ig a hozzám hasonló mániások (szakkifejezés: „foodies”) kulináris élményeikről blogolnak,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
