Fűszeres, vörösboros datolya

Édes és ragad. Sokunknak mindössze ez jut eszébe az arab világ legjellemzőbb csemegéjéről, a datolyáról. Egész évben fontos része a közel-keleti, észak-afrikai étkezési kultúrának, meghatározó szerepe ramadánkor a leglátványosabb. Ilyenkor óriási halmokban, ragacsos fürtökben özönli el a piacok standjait, hiszen az egész napos böjtöt hagyományosan egy szem édes datolyával törik meg. (Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, Fezben, napnyugtakor, lélegzet-visszafojtva az első elfogyasztható falat étel előtt.) Már több mint ötezer évvel ezelőtt a sivatag nomád vándorainak nélkülözhetetlen tápláléka volt, később már uralkodók dőzsölő lakomáin is felszolgálták. Fáraók sírjában állítólag datolyával telt agyagedényekre bukkantak: táplálék a hosszú útra.

 

A szakácsművészetben tulajdonképpen szerényen jelenik meg: süteményekben; kecske- vagy juhsajttal töltve, hajszálvékony császárszalonnába, sonkába tekerve koktélfalatként; esetleg fűszeres, húsos raguk, tagine-ok alkotóelemeként. A számos fajta közül az ínyenckonyhába valójában csak egy küzdötte be magát: a méretesebb, vastag húsú, krémes Medjool-datolya, a datolyák Rolls-Royce-a Marokkóban őshonos. Az 1920-as években betegség támadta meg az ültetvényeket, veszélybe került a termés. Hogy megmentsék a teljes kipusztulástól, Marokkó tizenegy pálmafát ajándékozott az Egyesült Államoknak, ahol máig nagy népszerűségnek örvend az ínyencek körében. Sajnos, ha az ember megkóstolja, nehezen áll vissza a nálunk beszerezhető változatokra. A vörösborral készülő finomság biztosan nem Marokkóból származik, inkább Amanda Hesser, a New York Times szakírójának receptje ihlette, viszont olyan finom, hogy fapados datolyával is nagy sikerre számíthat.

 

Fűszeres, vörösboros datolya
Hozzávalók (4 személyre)
12 db datolya (ha nagyobb méretű, akkor csak 8)
6 fél gerezd dió
3 dl könnyű, száraz vörösbor
3 ek. méz
1 babérlevél
3 szegfűszeg
4-5 szem egész bors
1 darab egész fahéj
2 db narancshéj

Előkészítjük a datolyát: hosszában bevágjuk, magját óvatosan kivesszük. A vörösborhoz adjuk a fűszereket, narancshéjat, mézet. Forráspontig melegítjük, majd amikor gyöngyözik, beletesszük a datolyákat. 5 percig főzzük. Ekkor kiemeljük a borból, és a héját eltávolítjuk. (Ha ezt kihagyjuk, akkor a héja darabokban leválik, és a borban úszkál, ami látványra is, érzésre is zavaró.) A bort leszűrjük, a fűszereket kidobjuk, visszaöntjük az edénybe. Erős lángon felére forraljuk. Közben a datolyák magja helyére egy-egy negyed diógerezdet helyezünk, összenyomkodjuk. A felére csökkent borba tesszük, majd fedő alatt ismét 4-5 percig főzzük. Langyosra hűtjük. A fűszeres sziruppal meglocsolva, vaníliafagylalttal, tejszínhabbal vagy kevés narancshéjjal és vaníliával kikevert mascarponéval kínáljuk.

 

(Visited 629 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

4 hozzászólás

  1. Rögtön vettem is datolyát, bár nem készült belőle semmi, mégis elfogyott 🙂 jó ötlet volt! Nem ide tartozik, de egyszer irtál a hummuszról. Szerinted meddig áll el (házilag készitettem, kicsit sok lett, mert a népek nem szerették meg)Köszi: Bora

Hozzászólás a(z) chili&vanilia bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük