Főzőbemutató Jeruzsálemben + izraeli gasztrotippek

Múlt héten Izraelben jártam, ahol a Balassi Intézet felkérésére a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvfesztiválon volt lehetőségem népszerűsíteni a modern magyar konyhát. Büszke vagyok rá, hogy ilyenkor –a Frankfurti Nemzetközi Könyvásárután ezúttal Izraelben- alkalmam van egy kicsit a nemzetközi közönség számára is elmesélni, hogy mi minden történt az elmúlt években a magyar gasztronómiai életben, és hogy Budapest/Magyarország mennyire izgalmas úticél, akár kulináris értelemben is.  Szeretem, hogy az elején mindig pontosan látom a tekintetekben, hogy mindenki arra készül, hogy végre ehet egy kis magyaros pörköltet, és nagyon csalódott, amikor rájön, hogy nem így lesz – majd ahogy az előadás és a kóstolók alatt kinyílnak ugyanezek a tekintetek, és kíváncsisággal és izgalommal hallgatják és ízlelik a meglepő, de mégis kicsit ismerős újdonságokat.

A Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvfesztiválon a következő menütkészítettem:

Fogadjátok szeretettel az előadásról készített videót:

Nem volt túl sok szabadidőm, de azért természetesen kicsit volt alkalmam körülnézni, belevetni magam a csodálatos jeruzsálemi és tel aviv-i piacokba, és belekóstolni az izraeli gasztronómiába. Íme tíz dolog, ami a legnagyobb hatással volt rám (a facebook-on rengeteg képet töltöttem fel, azokat linkelem is):

Hangulatos, csodás piac, ahol minden megtalálható, ami csak szem-szájnak ingere. Képek és még képek.

Amikor elindultam, akkor az volt a leghőbb vágyam, hogy végre megkóstolhassam ezt a levest, amelyről már annyit olvastam, és amelyről Segal Viktor is olyan sokat mesélt, de még sosem kóstoltam. Hát ezt most bepótoltam, annyi félét kóstoltam, hogy a végére meg is untamJ. Az iraki/kurd zsidók specialtiása ez a savanykás leves, amelynek a levesbetétje a valódi főszereplő: fűszeres hússal töltött grízgombóc. Több féle változata létezik, például a nagyon savanyú zöld (zellerrel, mángolddal, rengeteg citromlével), a kicsit édeskés céklás, vagy a még édeskésebb paradicsomos. A zöldből a legjobbat azon a helyen kóstoltam, amit Viktor ajánlott (Pinati), az összességében legfinomabbat pedig a piacon található kifőzdében, az Azura-ban, ennek az volt a neve, hogy kubbeh hamo, csicseriborsóval készült, a gombóc pedig nagy volt, a tölteléke erőteljesen fűszeres.

Erre finoman szólva rákattantam, olyannyira, hogy még a ruháim épségét is kockára téve, jónéhány adaggal hoztam haza. Erről még részletesebben referálok majd, mert egy gyors változatát már el is készítettem az Ottolenghi Jerusalem könyv alapján.

Currys, fűszeres, savanyú mangószósz, amely eszméletlenül feldob mindent. Többen figyelmeztettek, hogy óvatosan vele, mert olyan intenzív, hogy a bőrön át párolog az erőteljes illata (a görögszénamagnak van állítólag ilyen hatása). Falafel, húsok, tahini, stb. mellé, alá, fölé, köréJ

A jeruzsálemi piacon található kis kifőzde, rengeteg házias étellel, specialitása a kubbeh.

Ismerjük, készítjük, van itthon is – na de, hogy ekkora különbség legyen hummusz és hummusz között, húha. (A Pinati nevű helyen volt a legjobb.)

A Tel-Aviv-i kikötőben működik, amolyan kis gourmet piac, sok kézműves termékkel, elegáns talponállókkal, friss zöldséggel-gyümölccsel.

A Tel Aviv-i termelői piacon ez volt a kedvenc standom. Sherry Anski gasztronómiai újságíró nyitotta ezt a ministandot, amely kizárólag heringes szenddvicset árul. Minden, ami hering. Friss, ropogós bagettben, tejföllel, hagymával, chilivel, stb., zseniális.

Tel Aviv-ban, a fűszerpiac (Levinsky market) mellett található apró “étkezde”, vezetője egy fiatal lány, aki Olaszországban tanult a Slow Food akadémián, majd hazatért. Semmi faxni, semmi körítés, csak a legjobb alapanyagok és legfrissebb ételek, őrület. A kedvenc fogás: pirított barhesz,rajta tormás tejföl, házilag pácolt szardínia, chili, koriander. Ofer Vardi, magyar származású gasztronómiai újságíró kalauzolt ide, vele készítettem egy nagyon jó interjút, hamarosan hozom, benne szuper Tel Aviv-i éttermi tippekkel.

Kristóffal virtuálisan már évek óta, szinte a blog indulása óta kapcsolatban vagyunk, de most volt alkalmam végre személyesen is megismerkedni vele. Olyan vegán lakomát rittyentett, hogy csak na, elképesztően jó volt. Alig várom a következő alkalmat. Képek az ételeiről itt.