Citrusos marinált harcsa kovászos uborkával és kaporral

Ez az étel az idei nyár egyik slágerének bizonyult. Nem létezik a mennyiség, amely ne fogyna el belőle. A perui ceviche (szevicse) iránti szenvedélyes rajongásomnak már itt a blogon is hangot adtam (facebook-on is pont pár hete mutattam). A Dél-Amerika más vidékein is rendkívüli népszerűségnek örvendő fogáshoz a nyers halat citromlében pácolják, aminek következtében az „megmarja”, a halhúst, így a hal elveszíti nyerseségét. Minden összetevőt elő lehet készíteni: a halat és a zöldségeket felvágni, a hagymát vízbe áztatni (ez elveszi a durva csípősségét), a citromlevet kifacsarni. Egyetlen titka, hogy közvetlenül fogyasztás előtt ajánlatos összekeverni, maximum öt-tíz percet álljon, különben megváltozik a hal állaga, megkeményedik, és már sokkal kevésbé lesz élvezetes. Nekem Aida, az Így főzünk mi szakácskönyv perui szereplője mutatta meg, hogy itt Budapesten hogy szokta készíteni (tesz bele pl. kaliforniai paprikát és finomra kockázott zellerszárat, nekem ezek nagyon bejönnek).

Készítettünk videót is az elkészítéséről, azon a hagyományos változatot látjátok.

Egészen biztos vagyok benne, hogy az eredeti változat, amely a létező legfrissebb tengeri halból készül, semmilyen más alternatívával nem tudja felvenni a versenyt. Ugyanakkor arról is meg vagyok győzödve, hogy ez az étel még az itthoni halkínálatból is zseniális tud lenni. A nyár folyamán meglepő tapasztalatra tettem szert: a ceviche még azoknál is tetszést aratott, akik egyébként idegenkednek a haltól, pláne a nyers haltól. Legutóbb, miközben kanalaztam a csípős-savanyú, elképesztően üdítő (és ráadásul kvázi nullkalóriás) cevichét, arra az ötletre jutottam, hogy miért ne kreálhatnánk egy magyaros változatot, amelyben a legjobb nyári alapanyagaink találkoznak a Lima-Budapest útvonal közepén. A végeredmény szerintem teljességgel meggyőző, bátorítani szeretnék mindenkit, hogy nyugodtan próbálja ki.

1 csokor kapor, finomra aprítva