Volt már rá itt példa, hogy valamilyen alapanyag teljesen megbabonázott. Most ismét felbukkant egy olyan fűszer, amelytől nem tudok szabadulni. Régóta használom, kb. amióta tart az isztambuli szerelem, mostanában azonban még gyakrabban előkerül.
Leginkább arról lehet ismerni, hogy a török kenyérfélék ezzel vannak megszórva, szezámmaghoz hasonlóan használják. A latin neve Nigella sativa, hívják nigella magnak, feketeköménynek (helytelenül), fekete hagymamagnak. Hivatalos magyar növénytani neve: kerti katicavirág –bájos, nem? Nekem leginkább a hagymamag tetszik, mivel valóban enyhén hagymás íze van (az egyik leírás grafitos- és benzines utóízt emleget, nem valami megnyerő). Főleg az arab és török, ill. az indiai konyha használja, utóbbi pl. a híres bengáli ötfűszerkeverék, panch phoron alkotóelemeként (az édesköménymag, római kömény, fekete mustármag és görögszénamag mellett). Elkezdtem vele kísérletezgetni, jól működik pl. padlizsános és sütőtökös ételekkel, ill. jellemzően az édeskés, vagy sós ízek ellenpontjaként.
Fetás rétesháromszög fekete hagymamaggal
Hozzávalók (16 darab)
1 csomag réteslap (15dkg)
5dkg olvasztott vaj
15dkg morzsolt feta
1 tojás sárgája
1 egész felvert tojás a megkenéshez
Tetejére hagymamag
A sütőt előmelegítjük 200C-ra.
A töltelékhez kikeverjük a sajtot, és a tojás sárgáját, sózzuk, borsozzuk.A réteslapokat kettéválasztjuk (kétszer hat rétegre). Hosszában négy, egyforma méretű csíkra vágjuk, majd a csíkokat keresztben félbe. Az így kapott téglalapokat megkenjük olvasztott vajjal, mindegyik alsó csücskébe egy-egy púpos teáskanálnyi tölteléket helyezünk, majd háromszög formára hajtogatjuk. Tetejüket megkenjük a felvert tojással, megszórjuk hagymamaggal, sütőlapra helyezzük, majd 20 perc alatt aranyszínűre sütjük.
érdekesen hangzik, de nem lehet rossz ez a mag. Nagyon nehéz hozzájutni?
én még Isztambulból hoztam, de szerintem egészen biztosan van pl. a Culinarisban, a Szép Kis Indiában vagy a Lehelen az arab boltban
Az arabnál van. Érdekes, nekem van nigellám is (én fekete köménynek tudom) és fekete hagymamagom is, ami ezek szeruint Katicavirág. (Pont vasárnap használtam egy posztban)
Viszont ami fontos, hogy a két mag nem ugyanaz! A szerintem nigella nagyobb, kb. akkora, mint a fekete szezámmag, a hagymamag viszon olyan 50%-al kisebb, picit puhább, és az íze is más.
Mindkettőt az arabnál szoktam legtöbbet vásárolni a Lehelen.
Az lemearadt, hogy mi lehet a megoldás? 🙂
Én is úgy tudtam, hogy a nigella mag és a hagymavirágmag ugyanaz. Nagyon szeretem, szívesen szórom a tk. magvas kenyerek tetejére. :))
Én borzaskatának tanultam az agráriskolában (a Terebess amúgy nem megbízható ám, gyakran téves infok vannak!).
Roppant egyszerűen termeszthető, szép virágú és jópofa felfújt termésű növény, elég igénytelen is, szóval kertben érdemes vetni.
Én is használom a Nigellát az indiai ételekhez. Vidéki városokban is kapható.
A hagymacsíra is nagyon finom. Mi elég gyakran eszünk vajaskenyérre szórva. Ennek is olyan íze van gondolom. : )
köszönöm a választ 🙂
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kedves Zsófi!
Egyszerűen szuper az oldalad, tele van jobbnál, jobb receptekkel!
Gratulálok!
Hoztam is ezért egy „meglepit”,
Neked, csak látogass el a linkre, kérlek.
http://csokilap.blogspot.com/
Hopsz, látom már mástól is megkaptad, de mivel nagyon szeretem a blogod, abszolút inspiráló, és a könyved is egy csoda, küldeném én is neked ezt a díjat:
http://alacarte-kulinaria.blogspot.com/2010/01/kreativ-blogger-dij.html
🙂 wow! eddig azt hittem, miután láttam a szakácsnő Nigella egyik főzőműsorát, hogy vicces kedvében magáról nevezte el ezt a ritka fűszert. Gondoltam itthon úgysem lehet kapni, úgyhogy nem foglalkoztam vele nagyon…
szal, „fekete hagymamag”, ok megjegyzem!
Köszönjük Zsófi! 🙂
nagyon örülök ennek a receptnek! én Algériában ettem-vettem nigellát, és a helyiek elmondása szerint az Iszlám világban szinte csodatevő státusza van a nigellának, és minden bajra jónak tartják… 🙂
Sziasztok,
szabad itt egy másik recepttel kapcsolatban kérdezni? A csirkemájpástétom a szakáncskönyvből: meddig áll el hűtőben? És lehet esetleg valamivel „lazítani”, hogy egy kicsit könnyebb legyen?
Bocsánat, hogy off, de nem találtam a receptet itt a blogon.
Megkérdezhetem hogy milyen mártogatós(?) van a képen? Szép napot, Szilvi
Szilvi, ez csak egy kis natúr sütőtökpüré. volt maradék sült tököm, az van pürésítve pici húslevessel.
norita, melyik csirkemájpástétomot kérdezed?
a „rusztikus, hagymás csirkemájpástétom” a szakácskönyvedből, 110. o. több is van ezek szerint? 🙂
nem nincs, de hülye vagyok:))
hát, ez egy-két napig áll ell, tovább nem nagyon. hm, lazítani? nem is tudom, ez egy ilyen elég rusztikus típusú pástétom. esetleg egy kis libazsírral:))
Én is nagyon szeretem és nagyon gyakran használom ezt a magot. Ezek szerint helytelenül, fekete szezámmag-ként ismertem meg. Vagy az valami más? Valahányszor arab országban jártam, hoztam néhány zacskóval, még a sima pogácsa tetejére is ezt szoktam szórni. Nigella Lawson műsorában láttam egyszer egy főtt rizst fahéjjal és nigella maggal, azt is gyakran elkészítem.
Az én Nővéremnek megszüntette az allergiás bőrproblémáját, mivel egy nehéz időszak van mögöttem és bár soha semmire nem voltam allergiás, sajnos a stressz nekem is komoly bőr problémákat produkált, ezért én is meg próbálkozom vele. Minden jól felszerelt gyógynövény boltban kapható.Indiai ételekhez régóta használom, a hagyma helyettesítésére.
Nigella damascena – Borzaskata általában egynyári dísznövény.
http://benedekfu.fw.hu/komeny/2.jpg
Ez igazából nem a katicavirág a katicavirág az a Nigella sativa nevű termesztett növény ennek a magját használják fűszerként.
http://benedekfu.fw.hu/komeny/4.jpg
Azoknak írom akik termeszteni próbáljak győződjünk meg róla hogy a helyes magot vetjük, mert ezek ugyanazon nemzetségbe tartozó rokon fajok, de egyes források szerint a borzaskatának nevezett egynyári dísznövény (Nigella damascena) toxikus hatású. Mas forrás szerint hagyományosan használható.
/ Nigella arvensis Linn. Ranunculaceae. WILD FENNEL.
Europe, Mediterranean region and the Orient. The seeds are used as
those of N. sativa as are also the leaves.
N. damascena Linn. WILD FENNEL.
Mediterranean region. This species is grown in Turkey for its seeds,
which are used as a condiment.
N. sativa Linn. BLACK CUMIN. FENNEL FLOWER. NIGELLA.
NUTMEG FLOWER. ROMAN CORIANDER.
East Mediterranean and Taurus-Caspian countries and cultivated in
various parts of the world. The seeds are employed in some parts of
Germany, France and Asia as a condiment. In eastern countries they
are commonly used for seasoning curries and other dishes, and the
Egyptians spread them on bread and put them on cakes like comfits.
The seeds, on account of their aromatic nature, are employed as a spice
in cooking, particularly in Italy and southern France. This plant is
supposed to be the gith of Columella and Pliny, in the first century; of
Palladius, in the third and of Charlemagne, in the ninth. The
melanthion of Columella, in the first century, seems a descriptive name
for his gith. Black cumin finds mention as cultivated in most of the
botanies of the sixteenth and seventeenth centuries; is recorded by
Vilmorin among plants of the garden, as also by Burr in 1863; and is
now found in the lists of some of our seedsmen.
STURTEVANT’S EDIBLE PLANTS OF THE WORLD – Page 441
The Southwest School of Botanical Medicine http://www.swsbm.com/
Lasd. az alábbi linkeket
http://www.swsbm.com/Ephemera/Sturtevants_Edible_Plants.pdf
http://www.novenykatalogus.hu/noveny/?nid=92159&rfid=2
http://www.richters.com/show.cgi?page=QandA/Culinary/20080404-1.html