Galambbegy, jégsaláta, rucola, endívia, lollo rosso, frisée, cikória és még sorolhatjuk tovább a szép elnevezéseket. Jobb helyeken manapság már nem ám csak úgy snasszul, egyszerűen, saláta. A hagyományos –fapados- fejes saláta kezd kissé kimenni a divatból, de valljuk be, a már nálunk is egész könnyen beszerezhető különlegesebb társai árnyékában nem túl sok eséllyel indul a versenyben. Állagban, ropogósságban, ízben bármelyik übereli. Tojásos galuska mellett talán még csak-csak tündökölhet, egyébként már nemigen. Legdivatosabb levélféle egyértelműen a rucola, nem csoda, borsos-diós íze kiválóan harmonizál a legegyszerűbb kiegészítőkkel is (kertben egyébként vidáman megterem). A jégsaláta nem túl jellegzetes ízű, óriási előnye viszont, hogy remekül ropog, továbbá nem fonnyad. Az endíviafélék többnyire kesernyés ízük miatt oszthatják meg a közönséget, ezek között leggyakoribb pl. az ágas-bogas frisée, amely pl. a híres lyoni saláta alkotóeleme (kisütött szalonna, buggyantott tojás, pirított kenyérkocka mellett). De ide tartozik a fodros endívia, a bíborlila, olasz radicchio-félék, a belga cikória, vagy a legszebb, a castelfranco, amely rózsaszínű cirmos, sárga rózsára hasonlít (és szintén radicchio). Kevésbé gyakori nálunk az egyik legfinomabb salátaféle, a hosszúkás, ropogós levelű római, a klasszikus, autentikus Cézár-saláta alapja.
Váncsa István, kiváló szakácskönyvében a saláta terminológiájáról szóló fejtegetését a következő konklúzióval zárja: „Tehát, minden saláta, amit megeszünk. Ha disznósajt, akkor is.” Nos, körülbelül ezzel tudnám felvezetni az alábbi receptet, amelyben a salátalevél ugyan központi szereplő, salátának azonban jóindulattal sem nevezhető. Aki önmagában nem nagy rajongója a zöld leveleknek, próbálja ki “csomagolóanyagként”. A technika és az ötlet nem újkeletű, az ázsiai –főleg a vietnámi –konyha előszeretettel és hagyományosan alkalmazza.
Mogyorós csirke salátakehelyben
Hozzávalók (4 személyre)
40dkg csirkemell filé
1 chilipaprika
1 hagyma (vagy 2 salotta), finomra aprítva
4 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
3-4 cm-es friss gyömbér, meghámozva, apróra vágva
1dl húsleves
6ek szójaszósz
1tk méz
opcionális: 1tk kínai ötfűszerkeverék
só, bors, olaj
egy fej jégsaláta, leveleire tépkedve
egy marék pirított, sótlan mogyoró
A csirkemellet 2 ek olajjal az aprítógépbe tesszük, és felaprítjuk (esetleg darálhatjuk is). Vastag falú serpenyőben, vagy wok-ban közepes lángon 2-3 ek olajat forrósítunk, beledobjuk a finomra aprított fokhagymát, gyömbért és chilit, átpirítjuk. Hozzáadjuk a darált csirkehúst, magas lángon sütjük, fakanállal folyamatosan kevergetve, hogy minél kisebb darabokra essen szét, kissé megkapatjuk. Ráöntjük a húslevest és a mézzel elkevert szójaszószt, pár percig főzzük, hogy a csirke megpuhuljon. Hozzáadjuk a mogyorót. A salátát leveleire szedjük, és erre adagoljuk a húst. Batyut, vagy tekercset is hajtogathatunk belőle, vagy csak „tányérként” használjuk
Kedves CV..Olvastam szardíniai jegyzeteidet. Mi júliusban megyünk 2 hétre.Ha bokros teendőid közt tudnál időt szakítani, és tőmondatokban, szavakban felsorolásszerűen leírnád, mit érdemes és hova….?Köszi,Andrea
Andrea: Bosa kötelező, Nuoro felesleges, én ezt tudom tanácsolni. A Bosa és Alghero közötti út csodálatos. Van is itt egy nagyon szépen kiépített strand. Bosában a helyiek Giovanninál veszik a pizzát, nagyjából itt: http://href.hu/x/620hA többit majd Chili (-;
Az endívia és a cikória nem ugyanaz.
Andrea, én most sajnos nem leszek valami jó tanácsadó, mi a falunk piacán kívül alig kirándultunk bárhová is. Voltunk egy gyönyörű híres sziklás hegyen, ami medve formájú, most persze nem jut eszembe a neve, de megkérdezem a barátaimat. Amire nem érdemes időt pazarolni, az a puccos Costa Smeralda. Endívia/cikória. nem, szerintem sem.(Bár a külföldi elnevezése -belgian endive- félrevezető). de a cikória is az endíviák családjába tartozik (lsd.tavalyi részletes írás)