Nem isteni a neve? Green goddess dressing, azaz zöld istennő öntet. Ez a salátaöntet amerikai klasszikus, a 20-as években alkotta meg a san francisco-i Palace Hotel séfje, az akkor bemutatott és rendkívül sikeres „The Green Goddess” című drámáról elnevezve. Egyes források szerint a hotelben megszálló főszereplő színész, George Arliss, más források szerint a darab írója, William Archer tiszteletére. Ez az apró bizonytalanság végül is az öntet szempontjából édes mindegy, mindenesetre, a séf nagy sikert aratott vele. Már kicsit retro-nak számít, de mai napig abszolút ismert és kapható instant kiszerelésben is. Házi majonéz, fokhagyma, szardella, citromlé, petrezselyem, snidling, tárkony a klasszikus hozzávalók.
Az a helyzet, hogy az aktuális kedvenc szakácskönyvemből próbáltam ki a receptet, de nem igazán tetszett. Nem pontosan értem miért, mert a hozzávalók alapján csak jó jöhetett volna ki, a citromlevet okolom, amiből szerintem túl sok volt a receptben megadott mennyiség, és ezért nagyon maró volt, és elnyomta a zöldfűszereket, amiből meg valószínűleg többet kellett volna használni. Azért a végén a zöldsalátával, petrezselyemmel, uborkával és avokádóval (ahogy a könyvben szerepel) összejött valahogy, finom volt, de nem fenomenális. Recept így most nincs.
Ennek ellenére a szakácskönyv megmarad favoritnak, és a következő írásban az egekig fogom magasztalni.
(Visited 694 times, 1 visits today)
Szia Zsófi! 🙂Jelőlve vagy a goldenblogon, tudod-e? 🙂http://goldenblog.hvg.hu/20067131.aspxHajrá!!! :-)))Anais
jesszus, az meg mi? na, gyorsan utánanéztem, köszönöm, aki jelölt!és akkor most kampányolnom kell, vagy mi..de megnéztem a listát, nem értem, mi alapján összeválogatva, hol vannak a többiek?
Azt hiszem az összeválogatás is az olvasók szavazatai alapján volt.Tavaly volt először ilyen és akkor még nem volt gasztroblog, ha jól emlékszem.De most :))