p.p1 {margin: 5.0px 0.0px 5.0px 0.0px; text-align: justify; line-height: 23.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’} p.p2 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’} p.p3 {margin: 5.0px 0.0px 5.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; min-height: 15.0px} p.p4 {margin: 5.0px 0.0px 5.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’} p.p5 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 12.0px ‘Times New Roman’; min-height: 15.0px} p.p6 {margin: 5.0px 0.0px 5.0px 0.0px; text-align: justify; font: 12.0px ‘Times New Roman’}
A juharszirup az egyik legrégibb édesítőszer. Valójában nem más, mint a juharfa gyantája, amelyet hosszasan, alacsony hőmérsékleten, sűrű sziruposra főznek. Elsőként az észak-amerikai őslakosok készítették, később ők tanították meg az európai betelepülőknek a tudomány csínját- bínját. A juharszirup egykor pontosan úgy állt az asztalon, mint ma a só – leginkább azért volt ennyire elterjedt, mert más cukor félét nehéz és költséges volt szerezni. Alapvetően amerikai, ill. kanadai hozzávalóként ismert, itt is készül a nagy része, minőségük kitűnő. A származási helyén egyébként szezonális ügy, készítésének akkor lehet nekiállni, amikor a juharfa elkezdi ontani gyantáját, ez általában az év elejére, február, márciusra tehető. Kora tavasszal a kézműves piacokon el is kapkodják a friss termést.
A juharszirup egyértelműen egészségesebb édesítő, mint a finomított cukor, ráadásul jellegzetes, érdekes, enyhén ánizsos ízzel bír, amely számos ételt különlegessé tehet. Hagyományosan palacsintára, gofrira csorgatják, de sült gyümölcsökre, vagy gyümölcssalátára locsolva is nagyon finom. A desszerteken kívül is népszerű, kiváló például ecetes-olívaolajas salátaöntetben, vagy érdemes ezzel meglocsolva sárgarépát, gyökeret sütni. Ha csirkeszárnyakat juharszirupban pácolunk, a végeredmény olyan finom lesz, hogy szó szerint az ujjunkat is megnyaljuk utána.
Juharszirupos csirkeszárny
Hozzávalók (4 adag):
12 csirkeszárny, lehetőség szerint tanyasi csirkéből
1dl juharszirup
2 evőkanál semleges olaj, pl. napraforgó, vagy szőlőmag
1 fokhagymagerezd, lereszelve
ujjnyi friss reszelt gyömbér (vagy őrölt)
só, bors
A 12 csirkeszárnyat megmossuk, konyhai papírtörlővel leszárítgatjuk, hogy teljesen száraz legyen. Egy kis tálkában összekeverjük az 1dl juharszirupot az olajjal, a lereszelt fokhagymagerezddel, ujjnyi reszelt friss gyömbérrel (vagy ha az nincs, őrölt gyömbérrel). A szárnyakat egy edénybe tesszük, ráöntjük a juharszirupos pácot, és egy éjszakára, vagy legalább egy-két órára lefedve a hűtőbe tesszük. Másnap kivesszük a pácból (a pácot megtartjuk), sózzuk, borsozzuk, és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. 200C fokos sütőben, 35 percig sütjük, közben egyszer megfordítjuk a szárnyakat. A sütési idő vége előtt 10 perccel ráöntjük a húsra a pácot, és aranyszínűre, ragacsosra sütjük. Nagy adag friss zöldsalátával (esetleg saláta helyett egy korsó sörrel) kínáljuk.
Hú, ezt ki kell próbálni! :))
ui.:Zsófi, nagyon várok tőled egy mailt:)
Szia Zsófi,
te hol szoktál tanyasi csirkét venni? Ez a legnagyobb problémám, hogy fogalmam sincs, rendszeresen hol szerezzem be a csirkét a családnak. Köszi, Adri
Zsófi! Engedelmeddel egy apróságot javitanék: nem a gyantája hanem a nedve („sap”) ez a juharfának, ami szinte viz szerú és alig édes ahogy kicsepeg a fából.Ezt süritik aztán a tizedére hogy szirupot kapjanak.