Ha vágyott is valaha hírnévre, John Montagu bizonyára nem gondolta, hogy neve néhány száz év elteltével leggyakrabban kulináris témájú eszmefuttatásokban fog felmerülni. Persze, nem kizárt, hogy olyan tehetséges kommunikációs tanácsadója volt, aki már akkor is tudta, hogy enni mindig többen szeretnek majd, mint politizálni. A brit államférfi (1718-1792) Sandwich tartomány negyedik grófja volt, szenvedélyes kártyás – a játékot még az étkezés kedvéért sem szakította félbe. Inkább gyorsan és kézzel ehető, kenyérszeletek közé tett hideg marhasültet fogyasztott, ami hamarosan egész Londonban divatba jött. Hogy ez csak a legenda, és igazából íróasztalára morzsázva, államügyek intézése közben az időhiány kényszerítette-e a szendvicsezésre, ki tudja – az elnevezés mindenesetre a mai napig személyéhez köthető. Maga a koncepció egyébként nyilván azóta létezik, amióta a kenyér, de hát ennyit tesz a név.
Lehetetlen feltérképezni az összes fajtát, hiszen ahány ország, annyi szendvics. Számos nemzetnek van azonban jellegzetes sajátja. A legtöbb ilyet talán Amerikában találni, nézzünk néhányat: a BLT – a klasszikus: bacon, lettuce, tomato – azaz bacon, saláta, paradicsom a hozzávalók rövidítését viseli, és fogalom. Reuben-szendvics – a kultikus: rozskenyérszeletek között pácolt marhahús, savanyú káposzta, ementáli és ezersziget öntet. De utazhatnánk akár távolabbra is: meglepő módon Ázsiában is találunk példát. A vietnami bánh mi a világ egyik legzseniálisabb étele, a gyarmati fúziós konyha remeke, grillezett malacsültfalatok, zöldségek, rengeteg aromás zöldfűszer a franciáktól tanult ropogós bagettbe pakolva.
A szendvicsek világának egyik elegánsnak egyáltalán nem mondható francia nagyura, ill. nagyasszonya a párizsi brasserie-k étlapjának nélkülözhetetlen eleme, a Gruyére-sajtos, sonkás melegszendvics, amelyet croque-monsieur néven először 1910-ben kínáltak a kávéházak. Tükörtojással megfejelt változata a croque-madame – a névadó a tükörtojás láttán vajon női kebelre vagy kalapra asszociált? Nem modern fogás, de vendégek és családtagok egyaránt az utolsó falatig elpusztítják.
Croque-monsieur grillezett gombával, friss petrezselyemmel
Hozzávalók (4 adag):
8 szelet kenyér
4 szelet sonka
12 dkg reszelt Gruyére sajt (vagy más kemény,
markáns ízű)
A besamelmártáshoz:
1 ek. vaj
1 púpozott ek. liszt
1 dl tej
csipetnyi frissen reszelt szerecsendió, só, bors
15 dkg gomba, petrezselyem
8 szelet kenyér
4 szelet sonka
12 dkg reszelt Gruyére sajt (vagy más kemény,
markáns ízű)
A besamelmártáshoz:
1 ek. vaj
1 púpozott ek. liszt
1 dl tej
csipetnyi frissen reszelt szerecsendió, só, bors
15 dkg gomba, petrezselyem
Először elkészítjük a besamelt: a vajat közepes lángon megolvasztjuk, amikor habzik, hozzáadjuk a lisztet, és kevergetjük, úgy, hogy ne barnuljon meg. A meleg tejet lassan hozzáöntjük, és állandó keverés mellett addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük. A gombát megtörölgetjük (nem mossuk), szeletekre vágjuk, vajon megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk. A kenyérszeletek egyik felét megkenjük a besamellel, ezt megszórjuk a reszelt sajttal. Egy szelet sonkát helyezünk rá, aztán a gombákat, megszórjuk a petrezselyemmel, végül ismét reszelt sajttal. Befedjük a másik szelet kenyérrel, tetejére kevés besamelt és sajtot teszünk. Grillben pár perc alatt megsütjük.
(Visited 1 113 times, 1 visits today)
Nem is gondoltam volna, hogy ennek az egyszeru, de nagyszeru etelnek ilyen tortenete van. A velem szemben ulo francia kollegamnak is elmeseltem es meg o sem ismerte a croque monsieur es parja tortenetet. Koszonom… 🙂>Aliz
Emberkínzás du. 5-kor ilyen képekkel izgatni azt, aki reggel evett utoljára üres mustáros virslit… És még vár rám egy legalább 2 órás tárgyalás…Ééééhhhess vagyok!!!
Kedves C&V!>>Pár napig Belgiumban voltam és felmerült bennem egy gasztrokérdés, kérlek ha tudod a választ, válaszolj. „Dagsoup”-ként az éttermekben gyakran adtak valamilyen zöld zöldséglevest, a sóskára emlékeztetett a színe, de az ízét nem tudtam belőni.(mangold?…)>Szerinted mi lehetett ez? Ja, egyébként finom volt.>>Üdvözlettel: Articsók
Articsók,>a Dagsoup az a napi leves, mindig valami más zöldségből, a zöld szín sajnos nem sóska:) leggyakrabban póréhagyma, néha cikória, esetleg „vegyes”
Jó kis írás és étvágygerjesztő! Nekem a katalán piritós az egyik kedvencem – bár ez igazából nem is szendvics: fokhagymás olivaolajos piritósra dörzsölt paradicsom. >Egy próbát ez is megér:)>Délia
Kedvs Ch&V! Van valami oka annak, hogy kulon kiemeled, a gombat nem szabad mosni, csak torolni? Reka
Réka,igen: ha a gombát megmosod,az Életben nem tudod rendesen pirítani, grillezni, vizes, szottyos lesz, fő, és nem pirul
Tegnap este hirtelen felindulásból megcsináltam a szendvicset, és nagyon finom lett. A páromnak is nagyon izlett, csak azon morcogott, hogy kevés és nem akarok adni neki a sajátomból 🙂>>Liloo