Spenótos-ricottás „gnudi”

London, The River Café. Két olaszmániás hölgy bombasikeres étterme, a rusztikus olasz konyha londoni úttörői. Könyveikből nemigen jutott eszembe soha főzni. Bosszantanak az olyan szakácskönyvek, amelyekben pármai sonka és sárgadinnye önálló receptként szerepel. Méregdrága bivalymozzarellából és aranyárban mért olívaolajból nem nagy ügy ínyencfogást varázsolni. A személyes látogatást követően azonban teljes mértékben vissza kell vonnom a fenntartásaimat, a könyvek átlényegülnek, a....

Tovább a cikkre >>

Parmezános-kukoricás sült puding

Mai napig családi legendák, és találós kérdések tárgya, hogy vajon hogy a csudába létezik, hogy míg az egyik- a vidéki- Nagymama, végeláthatatlan órákon át főzte a hatalmas lábasban (a nyári konyhában) a csöves kukoricát, addig a másik –a pesti- úgy tanította, hogy mindössze forrástól számítva tíz perc, és már kész is (természetesen hajával együtt főzzük, csillagom). A módszer tekintetében persze....

Tovább a cikkre >>

Orecchiette zöldborsóval, szárított paradicsommal, zsályás húsgombóccal

A 2007-es első adag (félig) szárított paradicsomom ezennel el is fogyott, jöhet a következő. Múlt héten látógatóim voltak, ők is részesültek belőle különböző formákban. Legnagyobb sikere talán ennek az egyszerű tésztaételnek volt. Nem vagyok egy nagy tésztás, de az orecchiette (a „kisfül”) igazán levett a lábamról. Ez a hagyományos pugliai tésztaféle kb. 2-3cm átmérőjű, és olyan jó kis vaskos, harapható....

Tovább a cikkre >>

Parmezános keksz kecskesajtkrémmel

A Vigyázz, kész, főzz! gasztroblogos játék III. kiadásának témája „vendégváró falatok”. A mostani forduló házigazdája, kicsivú igen praktikus megközelítéssel határozta meg a tematikát – húsvét táján biztosan sokan nézegetnek majd ilyen receptek után. (Apropó, húsvét, miért kereste múlt héten annyi ember, hogy „mi az a tengeri makk??) Hogy valami csavar is legyen a feladatban, magam számára annyiban nehezítettem, hogy ugyanazt....

Tovább a cikkre >>

Édeskömény a la plancha

Még májusban egy hosszú hétvégét Olaszországban, Parma-ban töltöttem a barátaimmal. Rájöttem, hogy utána nem is írtam róla rendes gasztrobeszámolót, aminek igazából leginkább az volt az oka, hogy a hétvégét gasztronómiai szempontból csak részben határozta meg az olasz vonulat, annál sokkal inkább dominált viszont a venezuelai konyha. Félig olasz, félig venezuelai barátom ugyanis egy gyönyörű, tüzes venezuelai lányt vett el feleségül,....

Tovább a cikkre >>

Parmezános padlizsántócsni fejlesztés alatt

Padlizsán bármikor, bármennyi, imádom. Szinte mindig van itthon, és hetente biztosan többször kerül asztalra. Legtöbbször egyszerűen megsütöm (felkarikázom és alufóliával bélelt tepsiben olívaolajjal megkenve, só, bors, oregánó rá, 200C-on 15 perc, kész is az isteni vacsora. Mostanában rákattantam arra, hogy a sült padlizsánt meglocsolom tahinivel és fokhagymával kikevert joghurttal –a világ legjobb dresszingje –valahogy így. Ezt a tócsnit most először....

Tovább a cikkre >>

Bélszín carpaccio házilag

Szegény szegény vega olvasók most mindjárt egy hátast dobnak és szélsebesen elnavigálnak innen, amint meglátják ezt a gyönyörű rózsaszínű nyers husis tányért…de figyelmeztettem őket, hogy hamarosan durván megcáfolom az eddigi trendet, mely szerint nálam hús alig-alig. Ami alapvetően azért igaz, hiszen ha rápillantok pl. az összes eddigi receptre, azok között konkrétan kettő darab húsos étel van (azok is olyanok, amelyeket....

Tovább a cikkre >>

Parmezános spenótkrémleves

Azért azt a parmezánt persze nem csak olyan szofisztikált dolgokhoz használom, mint az előző, hanem nagyon is földhöz ragadt, mindennapi kajákhoz…Imádom pl. levesbe tenni, spenóttal (is –vagy pl. zöldborsóval) egészen fantasztikus. Ez a leves az utóbbi hetek egyik legfinomabb fogása volt, a friss, zsenge spenót és parmezán igencsak harmonikus találmány. Ez is ki van nagyon találva. 10 perc alatt kész,....

Tovább a cikkre >>

Parmezános burgonyakrémleves

Tim Mälzer a németek legújabb, legmenőbb sztárséfje, az ő Jamie Oliver-ük. Olyannyira, hogy a hamburgi szakács fiú többek között magánál Jamie Oliver-nél is tanulta a szakmát, így az igencsak nyilvánvaló hasonlóság nyilván egyáltalán nem véletlen. Mind az ételei, mind az image – menő, laza, fiatalos – a bevált Jamie mintára épül. Szóval, annyit hallottam már róla (a TV műsorát sajnos....

Tovább a cikkre >>

1 2