Fűszersokk. Sok fűszer.

Megérkeztem. Kéthetes tengerentúli utamról nemcsak ihlettel, ötletekkel, friss gondolatokkal (valamint egy enyhe latin-amerikai kattanással) tértem haza, hanem némi kézzel fogható „vásárfiával” is. Azt hiszem, szerdán, a New York-i Kalyustan üzletben veszítettem el a kontrollt, éreztem a pillanatot, amikor kicsúszott a lábam alól a talaj, és teljes transzban, csak raktam és raktam a kosaramba a néhány dolláros fűszereket. Megjegyzem, erre már....

Tovább a cikkre >>

Momofuku KO, New York

Szerencsés és véletlen egybeesés, hogy a Bűvös Szakácson éppen most jelent meg a ramenről, és a New York-i Momofukuról szóló írás. David Chang az egyik legünnepeltebb amerikai séf, a Momofuku pedig az egyik legizgalmasabb és legnépszerűbb amerikai étterem, amely a hatalmas sikernek köszönhetően az elmúlt években öt különböző étteremből álló birodalommá nőtte ki magát. 2007-ben voltam először a Momofuku Ssam....

Tovább a cikkre >>

Már megint Isztambul

Először is némi fáziskéséssel, de mindenkinek Nagyon Boldog Új Évet kívánok, bízom benne, hogy elnézik/elnézitek nekem, hogy angolosan kivontam magam a karácsonyi/szilveszteri őrületből. Olyannyira, hogy egészen Isztambulig menekültem előle, élve a Wizzair újonnan indult fapados járatával, amelyet természetesen kénytelen voltam kipróbálni. Arról tudok referálni, hogy remek, a reptér ugyani kicsit messze van a várostól, de ettől Isztambul semmit nem veszít....

Tovább a cikkre >>

Koreai kifőzde, Zichy utca

Szeretném bemutatni azt a számomra igen kedves kis éttermet, ahová az elmúlt hetekben a leggyakrabban tértem vissza. A felfedezés tisztje és öröme nem engem illet, hanem közeli családtagomat, aki a környéken dolgozik, és ezért mindig keresi arrafelé a korrekt ebédelési lehetőségeket. A koreai konyhát kifejezetten kedvelem, gyakran előfordul, hogy vágyom a karakteres, csípős ízeire. Magáról a koreai konyháról és néhány....

Tovább a cikkre >>

Les Culottes Longues, Lyon

Első lyoni esténk erős kezdésnek bizonyult. A város („a gasztronómia fővárosa”) ugyan telis tele Michelin-csillagosokkal, hagyományos bisztrókkal (a bouchon-ok) és menő helyekkel, legjobban azonban mégis a „hosszúgatyásat” (culotte=térdnadrág) vártam. Ha Józsi barátom, aki szakács, és aki a város legfontosabb Michelin-csillagos séfjének dolgozik (fogunk még róla hallani!), hetente legalább kétszer jár ide, (aztán a többi szakácshaverját is ide szoktatja), és többet....

Tovább a cikkre >>

Kalpazankaya, Burgazada (Isztambul)

Legfrissebb isztambuli élményeim csak megerősítettek abban, hogy ennek a városnak annyi arca van, hogy még nagyon gyakran kell majd visszamennem ahhoz, hogy egy tized részét is megismerjem. Pont olyan, mint amikor az ember egyre jobban beleássa magát valamibe, és közben jön rá, hogy még mennyi, de mennyi mindent nem tud. Egyre inkább sodródik bele a sűrűjébe, a dolog beszippantja, és....

Tovább a cikkre >>

Csípős sárgarépasaláta pirított földimogyoróval

Tegnap Szindbádné Ágival a Parázs Presszóban ebédeltünk, mindketten gyakran járunk ide. Thai műfajban a városban a legerősebb, nemzetközi összehasonlításban lehet, hogy nem kiemelkedő, de hazai viszonylatban az. Az ízek a helyükön vannak, az egyéb körítés, úgymint berendezés, kiszolgálás, stb. nagyjából mindegy, nem azokért járunk ide. Ha egy étterembe sokszor keveredek, akkor szeretek több féle ételt rendelni, nem vagyok az a....

Tovább a cikkre >>

Megérkezett a várt Michelin-csillag. Costes.

Annyira vártuk és annyit spekuláltunk (elárulom, hogy ezúttal csalt a megérzésem), most pedig végre megérkezett. Nagyon sok szeretettel gratulálok az első magyar Michelin-csillagot elnyerő Costes étterem csapatának, akik örökre beírták magukat a hazai gasztronómiai történelembe. Szintén gratulálok a Bib Gourmand minősítésben részesülő Csalogány 26-nak, Arcade-nak, 21 Magyar Étteremnek és a Bock Bisztrónak. Az összes étteremnek, aki keményen dolgozik azért, hogy....

Tovább a cikkre >>

Flamand zöldséges krumplipüré (stoemp)

Az utóbbi évek egyik legkedveltebb étterme gyorsan belopta magát a brüsszeliek szívébe. Viva m’Boma – áll a flamand Katia Ruebens és fia, Brice által vitt családi étterem tábláján. Az egykori halpiacnak otthont adó negyedben található vendéglő az első új hullámosok között volt, amely egyszerű házi koszttal állt elő. Neve brüsszeli dialektusban azt jelenti: „Éljen a nagymama”. Az elnevezés remekül szimbolizálja....

Tovább a cikkre >>

Szardínia, ma

A szardíniai articsókát még Olaszországon belül is különösen jónak tartják, az egyik legfinomabb fajta. Carciofo Spinoso Sardo néven fut, a jelző a szardíniai származáson kívül a borzalmasan szúrós tüskékre utal. A képen nemigen látszik, de nemcsak a levelei élesek, hanem a szára is tele van apró, észrevehetetlen tövisekkel, a pucolása mély nyomokat hagyott, a szó szoros értelmében. Az íze persze....

Tovább a cikkre >>

Szardinia, ma

Juhuuu, bekonyorogtem magam, ugyhogy kideritettem, hogy keszul a ricottini nevu sutemeny, amiert tavaly meghaltam. Reszletekkel termeszetesen jovok majd.....

Tovább a cikkre >>

Szardinia, ma

Bemutatom, a sajtos emberunket: Peppino. Szinte minden nap veszunk nala pecorinot, van fiatalabb (4 honapig erlelt), vagy oregebb (8 honap). A logo sajt tehentejbol keszult, a neve peretta (a korte formara utal). Peppino jelenleg 200 juhot tart, volt ez egykor 1200 is. Kedd kivetelevel, minden nap itt ul, arulja a sajtokat, vannak torzsvasarloi es atutazok. Mi nagyon jo vevoi vagyunk.....

Tovább a cikkre >>

Szardinia, ma

Friss disznobab (fava), az ut szelen vettuk ket oregembertol, maris megbantam, hogy csak egy kilot. Eszmeletlen nagy munka megpucolni, mert nemcsak hogy ki kell szabaditani a babszemeket, de meg azok kulso hejat is el kell tavolitani ahhoz, hogy ne legyen keseru. Meg alakul, hogy mi lesz belole. Egy kilobol ennyi iciripiciri talkanyi lett.....

Tovább a cikkre >>

Szardinia, ma

Frissen keszult hazi malloreddus, vagyis gnochetti sardi. Na, nem en keszitettem, hanem a faluban a holgyek. Fantasztikus. Itt hagyomanyosan husos raguval keszul, en ma csak egy sima paradicsommartast foztem hozza. Malloreddus magyarul: Palocprovence Dolce Vita Renidani Mirelle konyhaja....

Tovább a cikkre >>

Tíz dolog, amiért érdemes Isztambulba menni

1.) Lahmacun – az aktuális kattanásom, elkezdtem receptet tesztelni. Vékony pizza, darált bárányhússal. 2.) Hamdi pisztáciás kebabja – minden szuper ebben az elképesztően forgalmas étteremben, ez volt a kedvencünk. A kedves pincérek meg is mutatják, hogyan kell helyesen enni a kebabot. 3.) Az Elsüllyedt palota – először láttam, nem is értem, hogy hagyhattam eddig ki, lenyűgöző 4.) Kompozás Ázsiába –maga....

Tovább a cikkre >>

1 2 3 4 5 6 8