Olívaszüret, Morro d’Oro

Október-november az olívatermelők nagy részénél brutális nagyüzem. Ilyenkor préselik az olívaolajak jelentős hányadát, az időszak időjárástól függően kettő, vagy több hónapig tart, sokat ilyenkor nem alszik a családfő. Múlt hétvégén abban a csodálatos élményben volt részem, hogy egy napot eltölthettem a Montecchia család olívabirtokán. Morro d’Oro a Rómától keletre fekvő Abruzzo tartományban található, Teramo-tól néhány kilométerre. A család olívaolaját már ismertem és kóstoltam, de így még inkább értékelni fogom minden egyes cseppjét. Jobb és hozzáértőbb társaságom nem is lehetett volna, mint Giuseppe barátom, a hazai olajguru („az olajdíler”), aki a legjobb éttermeinket látja el csúcsminőségű olajakkal és egyéb olasz termékekkel, és aki éppen a torinói Salone del Gusto-n tartózkodott, innen már csak egy „ugrás” volt Teramo, a szülővárosa. Lépésről lépésre végignéztük, hogy hogyan készül az olaj, számomra a legemlékezetesebb mégis az olívaolaj kultúrája és tisztelete, valamint az emberek arca volt. Az élménybeszámolóhoz megkértem Giuseppét, hogy egészítse ki a gondolataimat az övéivel.

Giuseppe:
Szeptember végén, amikor “érzem”, hogy lassan ideje van a szedésnek, erősen kezd viszketni a kezem, és legszívesebben azonnal beülnék a kocsiba, hogy megtegyem azt a 1250 km távolságot, amely szülővárosom és Budapest között van. De ez persze nem mindig megoldható, “csak úgy” (valakinek dolgoznia is kell…ugye?). Így, amikor a Salone del Gusto-n kimondtam, hogy szívesebben lennék olajszüreten, mint abban az irgalmatlan nagy tömegben… (bár a kiállítás megér egy misét), nem kellett kétszer felajánlani, és máris indultunk. Végül is “csak” 500 km-t kellett megtennünk… ;-). Zsófi jól mondta: utána más szemmel nézi az ember az olívaolajat, és annak értékét.

Az olívabogyó leszedése
A titok a leszedés időpontjában rejlik. Az olaj minőségét nagyon komolyan befolyásolja, hogy sikerül-e eltalálni a tökéletes momentumot. Az optimális az, amikor félig zöld, félig fekete a bogyó, de még többségben vannak a zöldek. A szüretelés részben manuálisan, részben gépesítve történik, előbbi esetében az ágakról egy motoros „fésűvel” szedik le a bogyókat, és azokat a fa alá terített hálóban gyűjtik. Az erősebb fák törzsét géppel rázzák, így hullik le a bogyó. A következő titok a leszedés és a feldolgozás között eltelt idő. Minél rövidebb, annál jobb. Ha ugyanis nem kezdik el azonnal, 24 órán belül feldolgozni, akkor elkezd bomlani, és savak képződnek, ez pedig nem tesz jót az olajnak. Számomra meglepő volt, hogy milyen magas az olajbogyó víztartalma, ha az ember nyersen összenyomja, leves, és hihetetlen erős illata van.

Giuseppe:
Ami talán még megdöbbentőbb, az az, hogy ez a tudás már a római kórban megvolt. Így tehát valójában csak azt kell tenni, amit az őseink is tudtak: jól előkészíteni és gyorsan dolgozni. Amit egy nap alatt teszünk, az befolyásolhatja egy egész évnek a munkáját
.

Az olívabogyó tisztítása, darálása
A bogyókat először rácson át egy verembe öntik, az ágak és a levelek egy része fennakad. Aztán egy gépen keresztül tovább tisztítják, vízzel átmossák, majd elkezdődik a tényleges feldolgozási folyamat: magostól ledarálják, préselik, centrifugálják (hogy kiválasszák a vizet).

Giuseppe:
A régi romantikus kőmalom már nyugdíjba ment. Az évek során, komoly kutatások eredményeként, teljesen automatizált berendezések születtek. A fő szempontok: magas tisztaság, gyors feldolgozás, szakszerű tárolás. És meg egy kuriózum: minden maradék/hulladék további felhasználásra kerül.

Érkeznek a családok
A legtöbb nagyobb olajprés bérpréselést is vállal, azaz a saját olíváján kívül a környékbeli kisebbvállalkozásoknak, illetve családoknak is préseli az olaját. Ez úgy történik, hogy ők elhozzák az üzembe az (aznap) leszüretelt olajbogyót és szigorú időbeosztás szerint várják a sorukat, amikor az ő olajuk következik. Egészen elképesztő élmény volt látni, ahogy megjelent egy-egy család (kizárólag annak férfitagjai!), gyakran három generációja is, és teljes extázisban várták, hogy az ő olajuk kerüljön sorra. Ahány család, annyiféle olaj, hiszen más a bogyó, az érettségi fok, stb.

Giuseppe:
Egy olajprés gyakorlatilag elsősorban bérmunkából él meg. Egy-egy tétel feldolgozása kb. 1 órát vesz igénybe. Mindenki szépen nyugodtan megvárja a sorát. Én is sokat csodálkoztam, hogy hány család hozta el a gyerekeit egy nap alatt. Örömmel konstatáltam, hogy ez a hagyomány nem fog könnyen kihalni!

Jön az olaj
A préselési folyamat végén egyszer csak az utolsó csapból megjelenik a friss olívaolaj, amelyet nagy kannákban gyűjtenek össze, ezekből később átöntik fém tároló kannákba, Itt is szépen sorakoztak, felcímkézve a család nevével, ill. hogy hány kg bogyóból készült. Egy külön helyiségben szűrik, palackozzák és címkézik. A friss olívaolajnak átható, intenzív, elképesztő illata van, még ma is az orromban érzem, és kívánom, hogy egyszer mindenki bele tudjon szagolni az ilyen levegőbe.

Giuseppe:
Ez az az illat, amelyet nem lehet elmesélni. Maga az “olajforrás” elképesztő látvány, de az illat… Gennaro, a családfő, azt is elmagyarázta, hogy olajbogyó típusok között is van eltérés az illatban: “ha tudnád milyen a Peranzana illata amikor feldolgozzuk…”. Nagyszerű, mondom én: most már tudom, hogy egyszer ez lesz az ürügy, hogy elmehessek szüretet nézni: meg kell tudnom, milyen ez a “Peranzana variáció”!

Ebéd
Nem közvetlenül kapcsolódik az olíva feldolgozáshoz, de mégis. A családfő felesége minden nap meleg ebédet főz a 8-10 fős csapatnak, akik dél körül együtt leülnek az asztal köré, és elfogyasztják nem akármilyen ebédjüket. Gondolhatnám, hogy a mi tiszteletünkre készült a számos fogás, de azt hiszem, ez mindig így zajlik. Jobbnál jobb ételek, a részleteket csak azért nem osztom meg, mert külön írást érdemel majd. Bor és olaj természetesen mindig van, utóbbiból azt kaptuk, amelyet éppen abban az órában préseltek.

Giuseppe:
Mi egy vasárnapi ebédet fogyasztottunk, így nem kizárt, hogy egy-egy ételt tényleg a mi kedvünkért csináltak. De… ha azt nézzük, hogy maga a csarnokba építettek egy komplett konyhát, egyértelművé válik, hogy ezt minden nap használják, amikor szüret van.
Többször ettem náluk, de mindig a közelben lévő lakásukban, a mindennapi kosztot, és a minőség mindig ez volt. Egyszerűen adnak az étkezésnek, és annak, hogy a család ilyenkor egy asztalnál ül. Én is ezt szeretném átadni majd a gyerekeimnek
.

Hajszálon múlott, hogy végül el tudtam „lopni” ezt az egy napot, de életem végéig bántam volna, ha nem így teszem. A szüret, az érkező családok látványa, az emberek, az ebéd, a frissen préselt olaj átható illata, mind egyszer s mindenkorra megváltoztatták az olívaolajhoz fűződő viszonyomat. És azt sem felejtem el, hogy Giuseppe milyen extázisba került – gyakorlatilag attól a perctől kezdve, hogy beléptünk az üzembe, nem lehetett hozzászólni, és ő csak figyelt és fotózott, figyelt és fotózott, a végén már minden egyes olajbogyót:) (ezért most meg fog ölni)

Giuseppe:
Egy olajszüretet megtekinteni katartikust élmény. Van benne valami ősi, meg egyben mindennapi, amit nehezen tudok elmagyarázni. Egyszer el kell menni, és megnézni, más szavakkal nem tudom leírni.

Fotók: Giuseppe

Végül, annak, aki végig olvasta ezt a hosszú írást, JÁTÉK! A kommentelők között kisorsolunk egy üveg friss, szűretlen Frantoio Montecchia olívaolajat, amelyet a szüretről hoztunk. Mindössze azt írjátok meg csütörtök éjfélig komnentben, hogy hol szoktatok olívaolajat vásárolni. A sehol is válasz:)
Update: a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítottuk a határidőt, szombat (november 6.) reggel 9h óráig még lehet kommentelni, a sorsolást élő műsorban, a Radio Café Gasztrománia című műsorában ejtjük meg 11h-12h között!
(Visited 437 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

320 hozzászólás

  1. Hála az égnek még mindig tart az Olaszországban vásárolt adagom 🙂
    Ha nem sikerül egyenesen Olaszországból, vagy Görögországból szereznem, akkor Metroban, vagy az Intersparban szoktam venni.

  2. Külföldön. általában piacokon. Amerre járok, mindenhol olívaolajat veszek. és kérek is. Most horvát, portugál és francia várakozik sorára a polcon…

    Lidi

  3. Gorogorszagbol kaptunk legutobb, de hiperben is, kisebb boltokban is szoktam vasarolni. De a szuper cikk – es a fotok – utan most mar nagyon meg fogom nezni, hogy mit vasarolok… 🙂

  4. Én is szívesen vásárolnék Giuseppetől. 🙂 Eddig Interspar, és más üzletek. Sajnos még nem vettem közvetlen a termelőtől, de majd annak is eljön az ideje. :)Borbély Anita

  5. Mióta Delphiben olívaolajat kóstoltam, megpróbálok mindig görögöt venni. Eddig bevált. Egyre több helyen kapni. De most a sáfrányolajra kattantam rá.

  6. biobolt, Kaiser's. Korábban a corki piacon:-). Ott volt egy bolt, ahol ők palackoztak nagyon jó minőségű olasz, spanyol, görög, portugál olajakat. Visszasírom ezt a pultot az olajbogyókkal, buffallo mozzarellával, fetával, fenyőmaggal, kapribogyóval, szardellával stb. 😉
    Kata

  7. Legutóbb Horvátországban (Rovinj, kis zugárus-termelő:).
    Általában azért marad a Spar. Mindennapi használatra (pl. sütés) olívamaradék-olaj (ez már eretnekség?), hidegen igazi, szűz.
    Tényleg köszi a beszámolót! Talán egyszer én is megszagolom azt a friss olívaolajat… 🙂

  8. Culinaris és Tesco. A cikk éjjel egykor is elég volt, hogy magamévá tegyek egy tányér olivát 🙂

  9. A fozeshez hasznalt oliva olajat a tesco/aldi polcairol veszem le, viszont amiota eloetelnek Amsterdamban valami hihetetlen izu es illatu olajat ettem, azota vadaszok egy minosegi forrasra, aminek rabjava valhatok.

  10. Nagyszerű volt a cikk, régebbi olvasmányaiban is ez volt az amit leírtak egy szüretről, a csodálat és tisztelet az új olaj iránt!
    Vásárolni sajnos csak itthon-Profi és Carrefour.

  11. Sparban, Metro-ban, de most nyílt egy keleti fűszeres nem messze tőlünk, megnézem ott is hátha van.

  12. Eddig jellemzően PDO minősítésű olajakat vásároltam általában Kréta Sitia részéről, Ázsia Bt-nél. Mostanában viszont Giuseppenél vettem két adag olajat is.

    Horasz

  13. Hát ezt nem lehet kihagyni. 🙂 Sokfelé szoktam olíva olajat vásárolni, ha valaki megy Olaszországba, akkor onnan hozunk, ha nem, akkor az itthoni üzletek közül a Spar, ami legkönnyebben elérhető számomra.
    Nagyon élvezetes írás volt ez, köszönöm.

  14. Amióta ismerem Giuseppet, természetesen Tőle:-) előtte főleg horvát házi olívaolajat, tizenéven kersztül, mindig ugyanattól a családtól, néha vomFass.

  15. Aradi utcai arabnál, többször viszont kaptam, nem tudom, melyik boltból. 🙂 Ezek után már igazán ki kell próbálnom az olasz-magyar olajnagykövet barátodat.

  16. A “Bertolli extra vergine” az asztalunk mindennapi vendége. A férjem nagy kedvence. Fogyasztásra csak a zöld színűt használjuk, mert a többi nagyon kaparja a torkunkat. Ott vásároljuk, ahol éppen megfordulunk, általában a Sparban (volt Kaiser's), az Auchanban (nemrég akciós volt, egy egész kartonnal vettünk). Külföldön is vásároljuk, mindenhol megnézzük, de általában a piacon (Horvátországban, Madridban) 🙂

  17. De jó olvasni erről ilyen bennfentestől! Általában szupermarketekben veszem az olajat, de külföldről mindig hozok néhány flakonnal. Jelenlegi olajamat pl a valbonne-i (Franciao.) piacon szereztem be egy őstermelőtől, 5l-es kiszerelésben.

  18. Mammut I. földszintjén nyílt egy kis bolt, ahol olajokat és eceteket lehet kimérve vásárolni. Rengeteg fajta van és kézzel írott üvegben adják őket. 🙂 Nagyon szeretem. 🙂

  19. Azon kevés mázlisták egyike vagyok,akinek görög barátai egy egész hordó olajat adtak. 20 liter volt. A fiúknak aki Mo-on tanult hozták autóval de az nem főz neki nem kellett és nem akarták már hazavinni. friss fetát több kilónyit és olivaolajat is igy kaptam egy alkalommal. Sajnos elfogyott ebben közrejátszottak a kérően néző olivaolaj imádó ismerősök is. Igy tudom milyen a családi olajligetben szedett frissen préselt olaj és a teszkós közti különbség. Ott Görögországban albánok,bolgárok szedik bérmunkában és szintén bérpréselőben préselteti ki a család.

  20. Mi csak bioboltban vagy Lidl-ben vásárolt extra szűz olívaolajat használunk. Az elsőt nem kell magyarázni szerintem, a második meg a legolcsóbb, főleg, ha akciós, mégis jó.

    Mindegyiket szeretjük, bár sejtjük, hogy van jobb is.

    Szívesen kóstolnánk, ha nyernénk. 🙂

    Régi álmunk Toscana újralátogatása bor/táj/ételek szempontjából; úgy tűnik az olajat is külön kiemeltté kell tennünk, ha sikerül kijutni. Micsoda probléma. 😉

  21. Életem első olivaolaját Görögországban vettem. Azóta ahol éppen megfordulok hipermarketban,kisebb boltban. Írásodat olvasva egy kicsit ábrándoztam,:) sok mindent megadnék azért, ha egyszer én is tanúja lehetnék a szüretnek.:)

  22. Én már az utazásainkat is úgy tervezem, hogy be tudjam szerezni az éves készlet nagy részét. Most épp a kamrában sorakozik abruzzoi és korculai olaj is, de van egy állandó olasz forrásunk is. /ez kb. lidl-s, spáros minőség/

  23. Tejóságoség! Ez itt már tömegnek számit :)))))

    Ok, akkor emeljük a tétet: 3 üveg szüretlen olívaolajat fogunk kisorsolni, biztos ami biztos :)))

  24. Corában, és most kaptam egy nagy üveg görög olivaolajat. És ritkán a Ligur tengerpart mellett szedett olivaolajhoz is hozzájutok.

  25. Bevallom, én már több mint 10 éve csak a görög Kalamatát használom, görög utazásokról beszerezve. De a Culinarisban és nagyobb szupermarketekben is kapható.
    Nagyon hangulatos beszámoló volt az olivaszüretről, élmény volt olvasni. Köszönöm!

  26. G-Roby, de egyszer kaptam Olaszországból, egyszer meg Horvátországból családit, utóbbi manuális préselésből. Már ez hatalmas élmény volt, és akkor még nem is voltam szüreten.
    Remek beszámolót írtatok!

  27. culinarisban, a sarki szírnél, és alantasabb feladatokhoz (befőzéshez, konfitáláshoz stb.) a spárban, sőt, újabban a cba-nak van saját márkás extra szűz olaja, ami nem űberjó, de elfogadható.

  28. kisebb boltokban, vagy Lidl.
    Az írás és a képek szinte odavarázsoltak. Kár, hogy az illat nem jön át. 🙂
    Anikó

  29. Fantasztikus élmény lehetett! Sok-sok évvel ezelőtt palesztín szomszédaimtól kaptam igazi, házi olívaolajat. Micsoda színe, illa volt..azóta sajnos én is multiban veszem, bár most van még Giuseppétől kapottból:)

  30. Köszönjük a beszámolót, nagyon érdekes volt!
    Én nyáron Toszkánából hoztam jó pár üveggel és Horvátországból is. De ez már majdnem elfogyott, sajnos.
    Igyekszem jó minőséget választani, itthon a bevásárlóközpontokban szoktam megvenni.

  31. Itthon hiperekben veszem amit főzéshez használok, külföldi utakon pedig meglepem magunkat jó minőségű olajakkal, vagy fűszerezett változatokkal, amiket finom kenyérrel tunkolunk magunkba… Nyamm, nyamm… Szűretlent még nem kóstoltam…

  32. Minden nyáron olívaolajjal feltankolva jövünk haza Görögországból. Ez kb. februárig szokott kitartani… A legfinomabb olívaolajat eddig Kos szigetéről egy turistáktól mentes kis faluban sikerült beszerezni.
    Itthon Culinaris vagy Lidl a beszerzési forrás.

  33. Itthon a Culinaris-ban vagy a Sarki Fűszeresnél, külföldön jártamban-keltemben, pl. O&Co boltokban, termelőktől piacokon vagy saját üzletükben, helyi specialitásokat árusító boltokban.

    boglya

  34. Nagyon érdekes volt a cikk!Olivaolajat Lidlben,Tescoban,Kaisersben,Intersparban,Matchban,DM-ben(bio) vásárolok.Érdekelne, hogy milyen az olajpogácsa színe.

  35. Aki nevtelenul ir, ot is megkernem, hogy mindekepp jelentkezzen valami azonositoval (akar uj irassal), mert kulonben nem tudjuk kisorsolni :)))

    Egy dolognak viszont orulok: nagyon sokan hasznalnak vegre olivaolajat :)))

  36. Hiperben, de szívesen vennék nem tömegcuccot is.
    Hétvégén Puglia-ban járva megcsodáltam a sos-sok olajfát az alájuk terített hálóval, valóban óriási munkában voltak. Fasanoban pedig egy utcai pisztácia/dió/olivaárus olyan olivabogyót kóstoltatott, hogy csak! Side éreztem ilyen ízt. Friss, nagyon lédús, csupa aroma. A klementin is most érik.

  37. Legutóbb a Sarki Fűszeresnél vettem egy ilyent: Frantoio Montecchia olio extra vergine d’oliva 250 ml

    A Granditalia.hu-ról találtam Rájuk. 🙂

    Ismét el kell hozzájuk látogatnom, mert nagyon hamar elfogyott kenyérre kenve, milánói szalámival, parmezánsajttal, rukkolával. Nyam.

  38. Tavaly pont olajszüret idején voltam Toszkánában, akkor friss házi olajat vettem a vendéglátónk birtokán, isteni volt és méregzöld! Azóta sajnos elfogyott, legutóbb a csarnokban vettem. Tavasszal pedig Spanyolországban laktam, ott nem volt gond (:

  39. Corában.
    Főzéshez sima Moninit, de salátához egy toszkán, pont olivaszüretre eső utazás után csak szűretlen extra szüzet (szintén Cora, Il Grezzo a márka vagy egy francia, aminek a neve nem jut eszembe).
    Mielőtt ez utóbbi kapható volt, a Pomo d`oro boltjában vettük csapolva a szűretlent. Persze, meg sem közelíti azt, amit előző nap sajtoltak, és olyan volt az íze, mintha csípős, zöld füvet ennénk…

  40. Ez ugyan nagyon nem passzol ide az olaszos poszthoz :)de Borges vagy krétai… Borgesitthon bárhol, krétait lehet az Aldiban kapni.

    Viszont van egy borzasztó gagyi című, de nagyon élvezetes könyv, az a címe, hogy Extra szűz – angol lányok, olasz konyha. A rémes címmel ellentétben nem a modern-lányok-romantikáznak-a Mediterráneumban giccses sorba illik, hanem klassz angol humorral átitatott önironikus és szatirikus félig önéletrajz, a liguriai olivatermesztésről rengeteg érdekes dolgot elmesél a 90-es évek elejétől majdnem mostanáig.

    Bocs a hosszúságért…

  41. Lenyűgöző beszámoló volt! (Először naivan azt hittem, hogy a kommentek is ennek szólnak:-)) Olajdíler elnevezésen nagyon nevettem.
    LepkePillangó

  42. Ja, és nehogy kimaradjak: utazások során mindig gyűjtök. Némi aggodalommal, hogy nem tudom olyan ütemben felhasználni, hogy ne avasodjon rám. Itthon felhasználástól függően: cora, culinaris, egyéb delik, de kísérletező típus vagyok (bátornak kell lenni!). Majd ismét aggódok, hogy a felhalmozás avasodáshoz vezet, bár biztosan szakszerűen tárolom:-))), mert sosem. LepkePillangó

  43. Legutóbb a CBA-ban 🙁
    A felajánlás nagyon megmozgatta az írói vénákat! Jelentem én is nagyon régi olvasód vagyok, de először írok – hátha.

  44. jobb minőségűt, általában metro-ban. inkább többet áldozok rá, mert a gyengébbek (amik szokszor jóval olcsóbbak) nagyon silányak tudnak lenni.

  45. Itthon a Culinaris-ban vagy a Sarki Fűszeresnél, külföldön jártamban-keltemben, pl. O&Co boltokban, termelőktől piacokon vagy saját üzletükben, helyi specialitásokat árusító boltokban.

    boglya

  46. Budapest, II. ker., Fény utcai piac alagsorában, a fűszeres boltban vagy a mellette levő boltban, ahol csak csupa olasz csodát árulnak -meg persze némi bóvlit is 🙂

  47. Apum éves olaszországi útján mindig vesz 3 karton olívaolajat, és azt egy év alatt szépen lassan elpusztítja a család. Persze azon nem lepődtünk meg hogy sokkal olcsóbb mint itthon..

  48. oooh, én épp a múlt héten voltam Monteleone di Orvietoban, Umbriában, és naphosszat olivafák között sétáltam – ez volt az első ilyen élményem, és olyan volt, mintha egyszerre lennék a római birodalomban és a jelenben! emlékszem az olajbogyók színére – a beszámolód alapján 1-2 nappal voltak a szüretelés előtt! egészen meglepő volt, hogy fehér és vizes a friss olajbogyó belül…

    beszerzési forrás: olasz munkatársnő 🙂

    ms.corleone

  49. Itt-ott. Csarnok alja, ázsiai fűszeresben. Vagy a tőlünk két utcára lévő Budai Borszalonban, ahol különleges dolgok is vannak…

  50. Azt tanultam a sienai ismerősöktől, hogy háromféle olívaolajat tartanak otthon. Az egyikkel főznek, a másodikkal készül a saláta, és van a harmadik, amit szinte “magában”, csak kenyérrel élveznek. Egyszer kaptam egy ilyen saját, családi olajból. Kincs volt.

    Ha Olaszországban járok, mindig hozok akár “hétköznapi” extra szűz olívaolajat is, akár hipermarketből is, kicsit jobb, mint amit itthon kapok.

  51. Legutóbb Bécsből hoztuk,de a “hátrányos helyzetű” Borsodban is a nagyobb élélmiszerláncoknál kapható.
    “borsodi”

  52. Szerencsés vagyok: a helyek, ahová a munkám visz, vetélkednek egymással, hol készítik a legjobb olivát. Így én az őstermelőktől szerzem be: Szíriban Latakya környékéről, Jordániában északról, és a legjobbat: Egyiptomban egy oázisból, ami állati messze van mindentől (Kairó 900 km, a legk0yelebbi város 350). Az viszont mindent visz.

  53. leírtam, elküldtem, megvolt, eltűnt.
    na szóval még egyszer: az igazit amit eddig fogyasztottunk, azt Olaszországból, termelőtől.
    sajna az itthon, az erélyi boltokban találhatók nem mindig nyerők.

  54. A Kaisersben, itt van az utcában, vagy a Hunyadi téri Culinarisban, az 10 percre esik.
    Köszönet a cikkért, a fotókért, és még sok ilyet, pont ezeket az apró részleteket, családi hagyományokat nehéz máshonnan kitudakolni.

  55. Culinaris, Lidl, külföld (Görögország, Izrael) mert sajnos a szuperfinom görög kalamatából készült olívaolajat már nem árulja a Veritas borkereskedés 🙁

  56. Én még sosem vettem. Ettem-e? Biztosan. De az a kevés, ami eddig megfordult a háztartásomban, az gyógy szerként végezte. A hidegben ugyanis véresre reped a bőröm, és azt kenegettem olívaolajjal. A beszerzési forrásom anyukám konyhája volt.

  57. Valamiért elveszett a korábbi hozzászólásom. 🙁

    Kaiser's / Interspar. De ha szerencsém van, akkor a férjemet elküldik hivatalos útra Rómába vagy Párizsba.

  58. Brács szigetén, Povlja nevű kis faluban. A szigeten terem horvátország legjobb minőségű olivája, azt hiszem 4 vagy 5 présház működik még amely hagyományos módon állítja elő az olajat. Ott szoktunk nyaralni, hazafelé 4-5 litert hozunk és ez a kincs mindig a legfinomabb ételekre kerül. Néha gyógyszerként, éhgyomorra is, egy kortyot “lehúzok”, ahogyan azt a beduinok szokták.

  59. Nekem valamiért nem akar megjelenni a hozzászólásom. 🙁 Vagy csak én nem látom?

    Kaiser's / Interspar. De ha szerencsém van, akkor a férjemet elküldik hivatalos útra Rómába vagy Párizsba.

    Pomme-Pomme

  60. Görcsöt kapott a zujjam, mire a végére jutottam….!
    Én vettem már Pennyben, Sparban, Intersparban, “Lidi-ben; mikor-hol akciós éppen:)!

  61. Görögországban 🙂
    Néha itthon is megpróbálom, változó sikerrel, de az IGAZI, az mégiscsak a görög olaj nekem. Benne van az ősz illata, a nap melege, ahhoz az ízhez kapcsolódnak szép emlékek. Lehet, hogy egy csomó más olaj sokkal jobb/egészségesebb/finomabb, de nem akarom tudni 🙂

  62. Sajnos ilyen szuper helyekre nem jutok el mint a cikkben, egyenlőre!:) Addig pedig marad a Lidl és a Cora.

    Lianna

  63. Isztriáról
    ExAlbis/Chiavalon 2008
    SanGurmano 2009
    Istarska bjelica Olea B.B.

    Olaszország Marche, Umbria és Toscana tartomyányokból kis “frantoio”-kból

  64. Néha tőled, most egy görögtől,de volt spanyol is interneten elérhető.
    A top nálad van nem nyalásból írom
    De a Frantoio az csúcs!!
    De colli bruni is kedvencem 🙂

Hozzászólás a(z) Kéti bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük