Rebarbara pite 2010.

(Archívumból, a kedvenc rebarbarás süteményem)
A rebarbara ilyenkor az egyik kedvenc gyümölcsöm, nagyon szeretem a savanyúságát és az állagát is. Irigykedem mindig, amikor angol gasztronómiai magazinokban, vagy szakácskönyvekben látom ezeket a gyönyörű, erős pink színű rebarbarás fogásokat. Típusától függően színe ugyan a sötét rózsaszínűtől a zöldig terjedhet, nálunk azonban kizárólag a zöld terem, én legalábbis még nem láttam más fajtát. Ha tehát édességnek szánjuk, és még mutatósabbá szeretnénk varázsolni, akkor eperrel együtt készítsük, mert átveszi annak színét, és ízben is harmonizál. A színe ellenére kifejezetten jobban szeretem önmagában, leginkább vaníliával társítva, ill. szerintem kardamommal is nagyon jól működik.
A pite receptjét Michael Ruhlman, amerikai gasztronómiai újságíró és könyvszerző blogján találtam, akinek legújabb könyvét, a Ratio-t meg is rendeltem. A könyv arányokról szól: nem receptekben, hanem anyaghányadokban mutat be alaptechnológiákat. A pite esetében pl. az omlós tésztához a 3:2:1 (3 egység liszt, 2 egység zsiradék, 1 egység folyadék) arányt javasolja – könnyű megjegyezni, és tökéletesen működik. Ez egy olyan magas falú, amerikai típusú gyümölcspite, rusztikus, házias, olyan igazi délutáni sütemény. Tésztája ropogósan omlós, semleges, a töltelék pedig a szinte dzsem szerűre sült, mégsem töményen édes gyümölcs. Annyit változtattam rajta, hogy a rebarbarát vaníliával és kardamommal fűszereztem + csökkentettem a keményítő mennyiségét.
Rebarbara pite
Hozzávalók (10 szelet)
45dkg liszt
csipet só
30dkg hideg vaj (felkockázva, esetleg reszelve)
1,5dl jeges víz
¾ kg rebarbara (kb. 8 nagy szár)
25-30dkg cukor (gyümölcs savanyúságától függ)
2ek citromlé
1 vanília kikapart magja
1kk őrölt kardamom
3,5dkg étkezési keményítő
Elkészítjük a tésztát: a liszthez keverjük a sót, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat (az is jó módszer, ha nagy lyukú reszelőn lereszeljük). Az ujjunkkal összemorzsoljuk, de semmiképpen nem szabad túldolgozni, ne álljon össze teljesen, a vaj borsó nagyságú, látható maradjon benne. Hozzáöntjük a jéghideg vizet, és csak annyira dolgozzuk össze, hogy épphogy összeálljon. Lapos korongot formázunk belőle, és fóliába csomagolva 20 percig, vagy max. egy napig hűtőben pihentetjük. A sütőt előmelegítjük 200C-ra. Egy ökölnyit félreteszünk, a többit kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy 26 cm átmérőjű, magas falú tortaformát, úgy, hogy a tészta kb. 2 cm-re túllógjon a peremén. A rebarbarát meghámozzuk (ha nagyon fiatal, zsenge, akkor nem szükséges), 3-4 cm-es darabokra vágjuk. Összeforgatjuk a cukorral, citromlével, vaníliával, kardamommal és a keményítővel (utóbbinak az a szerepe, hogy felvegye a sülés során keletkező levet, a sütemény szeletelhető legyen). A tésztaburokba tesszük. A maradék tésztát kinyújtjuk, hosszú csíkokat vágunk belőle, majd a sütemény tetejét berácsozzuk. 200C-on egy óráig sütjük. Mascarponéval, vagy hideg tejszínhabbal tálaljuk.
Recept:

Michael Ruhlman: Rhubarb pie with lattice crust

(Visited 1 365 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

12 hozzászólás

  1. Azt mondod, hogy csak zöld van nálunk ? Én most vetettem, már kezd kibújni, magot, gyönyörű bordó színe volt a tasakon a levélnyélnek. Zöld lesz ??? Pirosat szeretnék ! Sokat.

  2. Hmmm, ezektől a süteményektől megvadulok!
    Én is most vetettem, de nem tudom, nekem milyen színű lesz, de nem is érdekel, csak legyen. Olyan ritkán kapni, és ahhoz képest nem is olcsó (két hete vettem 1000Ft volt kilója) Márpedig én lekvárt is akarok, meg rebarbarás rétest, meg pitét, meg kompótot. Olyan vagyok, mint Gombóc Artúr 😉

  3. Juj, ez nagyon finom lehet!:-) Én is arra várok, hogy lehessen végre kapni… A mi zöldségesünk azt mondta, a Nagybanin kb. 1-1,5 hét múlva lesz magyar rebarbara, kb. 700 Ft/kg áron adja majd, de mivel errefelé senki nem keresi, 5 kg-os zsákot tud nekem hozni, ha kérek.:-) Naná, hogy kérek!:-)

  4. Amióta ezt a recepted egyszer régebben beírtad, már többször elkészítettem ezt a pitét, nagyon jó! Egyszer még a tetejét is olyan fonatosra csináltam, mint a hivatkozott eredeti receptben 🙂 Nagyon jól müködik ribizlivel meg szilvával is, az almadarabos nem jó, mert túl száraz, talán reszelni kellene hozzá az almát, úgy nem próbáltam.
    A májusi e&t-ben van egy morzsás rebarbarapite-recept, az is zseniális!

  5. Én is beszereztem a fentebb említett könyvet. Sajnos a beharangozása kicsit nagyobb, mint amit végül a könyv nyújt – de ennek ellenére megéri beszerezni. Nem a legjobb technikás könyv, de jó ötlet, hogy elszakad a receptektől és helyette alapvető arányokat mutat be (majd 1-2 receptötlettel megtoldja). Ezáltal rengeteg szakácskönyvet le is lehet hajítani a könyvespolcról.

    Sajnálom, hogy Magyarországon csak zöld rebarbara kapható. A zöldségesem azt mondta a hétvégi szép piros példányokra, hogy ez részben fajtafüggő is.

  6. PartizánOrsi, én az almásat úgy csinálom, hogy felverek két-három tojásfehérjét némi cukorral, fahéjjal, kardamommal, citromhéjjal ízesítem, és ebbe forgatom a kockára vágott almát. Ha olyanom van, akkor megy bele egy kis durvára vágott dió, de ez ugye nem krémesít, csak finom

    siccike, a Corában ma vettem, ugyanannyiért, mint két hete. JA, és ezek enyhén pirosasak. Nem is néztem meg a nagy izgalomban, honnan jöttek…

    Szóval holnap rebarbarás sütit sütök!

  7. CV: Ezt a véletlent, én is épp most szedtem elő a fenti receptedet az archívumból, hétvégén ezt készítettem egy vendégségbe. 🙂

  8. Megsütöttem, és ha nem bánod berakom magamhoz az eredményt.
    A receptet magát nem, ahhoz ide mutat link, csak az elkészült fotót, meg a tapasztalatokat írtam le.

  9. Hááát, én is megsütöttem, de nagyon kemény lett a tésztája. Nem ropogós, hanem egyszerűen túl kemény. Valamit elhibáztam, vagy ilyennek kell lennie? (Amúgy “haladó” sütigyártó vagyok s a recept előírásait is pontosan követtem.)

  10. Morzsa! Kipróbáltam a tojásfehérjés ötletet almával és rebarbarával (igaziból a gombhoz kerestem a kabátot: 1 szál rebarbara árválkodott a hütöben…), nem lett rossz. Köszönöm az ötletet!

  11. Sziasztok! Itt, Kaposváron még nem is láttam rebarbarát, sem a multikban, sem a kicsi zöldségeseknél. Sem tavaly, sem azelőtt. Óriási hiba!!!

  12. Ma reggel vettem a Lehelen piros rebarbarát! Kérdeztem a nénitől, hogy lesz-e szombaton is, bizonytalankodott, hogy az eső bekavarhat. De most még van 🙂

Hozzászólás a(z) ehran bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük