Erdőbénye – jöttünk, láttunk, szerettünk!

felső fotó: készül Péter Anna isteni grillezett báránya (a felszálló füst mögött egy Lila Füge)
alsó fotó: Eszter küzd a bobájkával (nagyon finom volt ez is, bár nekem volt szerencsém az igazi, Eszter által készített változatot kóstolni)
13.00 – az időpont, amikor először hangzott el a mondat, hogy az egész napra szánt kukoricapüré elfogyott

10 –az óránként elhangzó hitetlenkedések száma, hogy ez valóban létezik

100 –adag kukorica, amit a Homonna konyhán gyártottunk le hirtelenjében sk, hogy valami mégis legyen. (Köszönöm mindenkinek a segítséget!)

3,5 –km –ilyen hosszú a Vivamus pincészet elképesztő labirintusa a föld alatt, benne a végeláthatatlan sor gyönyörű fekete-piros hordóival

5 –talán mindössze ennyi féle kiváló bort sikerült megkóstolnom, a kedvencem Homonna Édes Hármasa

20 (?) –km –kb. ennyit kellett szombat éjszaka le (jobban mondva fel) vezetni a kacskaringós erdei úton a (egyébként fantasztikusan hangulatos) baskói vadászházba, mert az eredeti szállásunk utolsó percben visszamondta a foglalást

2500 (?) –lelkes és kedves ember zarándokolt el Erdőbényére, hogy jól érezze magát. Reméljük, a gyerekbetegségek ellenére sikerült!

Kinek-kinek, nagyon köszönöm a szervezést, a finom ételeket és borokat, a jó társaságot, a szuper közönséget. Klassz volt, jövőre ki nem hagynám.


(Visited 138 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

10 hozzászólás

  1. Ami nagyon tetszett:
    Illés pince, a “kis Illés gyerek”
    szakszerű idegenvezetése a pincéjükben – “nekem 5 éves korom óta kell ezt csinálnom, a húgom most 10 éves, és neki még egyszer sem kellett”…:))
    Az itt kínált sárga muskotály verte a teljes mezőnyt a maga műfajában.
    Kerékgyártó pince:
    Alvég, a legszerény körülmények, de a nagymamától az unokákig az egész család teljes erőbedobással, végig mosolyogva, nagyon kedvesen tette a dolgát (a bejáratnál friss krumplilángost sütöttek egy szál sparhelten, gyümölcsöt árultak, itt volt a legvidámabb a hangulat)
    Romkocsma, Karádi-Berger: A “Karádi gyerek” előző este még Kőkapunál fújta a harsonát (Corpus kvartett), most bort kínált. Meg is jegyeztük, milyen sokoldalú, mire mélyen elpirult..:)
    Izgalmas Ős Kaján hidegkonyha, Pascal kiállítása, tökéletes helyszín.
    H Bardon: remek jazz.
    Ami nem tetszett:
    Lorien kitűnő levesét a Jakab-Homonna helyszínen kisebb adagban és drágábban adták, de ez lehet a katering cég sara is.
    Ezzel együtt nehéz lesz a bulit (itt) túlszárnyalni, örülök, hogy az elsőn ott voltunk, köszönet érte mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, lebonyolításban.

  2. Szia!

    Többször is összefutottunk Erdőbényén, bár csak én tudtam kivel találkozom, Te nem :o), de sebaj!

    Pont a Te főztödet sajnos nem tudtuk megkóstolni, de a amit igen, az mind finom volt. Anna báránya, az őzpörkölt, a leves, mind-mind nagyon jól sikerültek! A catering cég khm, hát nem állt a helyzet magaslatán, rájuk csak panaszt halottunk, dehát piacgazdaság van, jövőre nem ők jönnek, gondolom.

    A hely szép, a borok finomak, az alapötlet remek. Reméljük, jövőre is tesztelhetjük, sikeres-e a hagyományépítés…

    Hangyasav

  3. Általában kedvelem ezt a blog-ot, de
    kár azzal bosszantani az embereket szerintem,hogy “én akkora ínyenc vagyok, hogy ez a 4500 ft.-os bor nagy kedvencem”pfff….

Hozzászólás a(z) Trostel Vigasz Péter bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük