Marokkói fűszeres padlizsánsaláta (Zaalouk)

Hát igen, a terminológia, a terminológia. Saláta…Egész egyszerűen nincsen fenomenálisabb írás ebben a tárgyban, mint az általam sokat emlegetett Váncsa István szakácskönyvének salátafejezetének bevezetője. Komolyan, kötelező olvasmány mindenkinek, aki egy icipicit is szereti a gasztronómiát. Egy négyoldalas briliáns gondolatív és tudományos elmélkedés arról, hogy mi az konkrétan, hogy saláta. Csak annyit mondok, az utolsó mondat, a végkövetkeztetés a következő: „Tehát, minden saláta, amit megeszünk. Ha disznósajt, akkor is.” Nagy kedvem lenne még egy-két highlight-ot beidézni, de inkább olvassa el mindenki, légyszilégyszi…(na, jó, csak egyet: „Ugyan a meleg, fokhagymás burgonyasaláta sertéshússal kifejezés nem kellő pontossággal írja le a brassóit, de azért leírja”).
És hogy ennek mi köze ehhez a recepthez? Hát, az, hogy a padlizsánsaláta ebben az esetben is kissé megtévesztő elnevezés lehet, mert ugyan apró darabokra van vágva a padlizsán és öntet is van rajta, de a végére azért inkább trutyi állagú lesz, mint saláta állagú, továbbá semmi zöld nincs benne, továbbá kenyérre, pitára, vagy bármi másra kenve fogyasztandó. A recept egy főzőtanfolyamról származik, ahol a következő hetekben 4×4 órában közel-keleti ételeket tanulok meg készíteni. Az első órán ez volt az egyik recept –ez az egyik legnépszerűbb és legismertebb marokkói saláta. Volt még egy másik is, az még istenibb, alig várom már, hogy egy kicsit több időm legyen és sült paprikát csináljak hozzá és leírjam azt is. A salátákon kívül egy hagyományos citromos olívabogyós csirke tagine-t tanultunk még, de az nem ízlett annyira, úgyhogy azt nem osztom meg. Ez a padlizsános viszont klassz. Egyrészt azért, mert megmutattak egy szuper technológiát, amit álmomban sem gondoltam volna, hogy alkalmazható (rögtön), másrészt azért, mert előre kell elkészíteni, úgyhogy nagyon vendégség-friendly. Egy komoly hátránya van: a padlizsán annyira összeesik, hogy több emberre komoly mennyiséget kell számolni. Leginkább büfé, ill. mezze (ezerfajta előételparádé) részeként érdemes kínálni.
A technológia pedig a következő: a padlizsánt lehet vagy a hagyományos módon sütőben sütni (ez min. 45perc), vagy—dobpergés…mikróban főzni. Amikor először mondták ezt, annyira szkeptikus voltam, hogy a tanfolyam vezetője valószínűleg csak udvariasságból nem üvöltött le, amikor kb, ötödjére kérdeztem rá, hogy ez egész biztos-e…és, komolyan, hihetetlen, 15 perc mikrózás után teljesen ugyanolyan ízű a végeredmény, mintha sült volna. Így az egész étel minimális erőfeszítést igényel és összesen 25 perc alatt van kész. Azért utánanéztem interneten is és megbízható szakácskönyvben is, ennek a salátának többféle változata létezik, van amelyiknél teljesen pürésítik, van amikor darabos és sokszor adnak hozzá paradicsomot is. Lehet kísérletezgetni, nekem ez a változat nagyon bejön.
Recept:

Hozzávalók (3-4 adag)

2-3 nagy padlizsán
15 gerezd fokhagyma, héjastul
1-1,2 dl olívaolaj
3 ek pirospaprika
2tk őrölt kömény
½ tk fehér bors
1 tk só (vagy ízlés szerint)
fél csokor friss petrezselyem, apróra vágva
fél csokor friss koriander, apróra vágva (opcionális)

A padlizsánokat félbevágom, majd nagy kockákra szeletelem. Egy mély jénaiba teszem, közészórom a 15 fokhagymagerezdet (héjastul). Legmagasabb fokozaton 15 percig párolom, ennyi idő alatt a padlizsán és a fokhagyma is puhára fő. Ezalatt előkészítem a fűszereket és a zöldfűszereket. Amikor a mikróban elkészült a padlizsán, kiveszem a fokhagymagerezdeket és kinyomkodom a puha belsejüket. 5-6 gerezdet egyben hagyok, a többit villával teljesen krémesre pürésítem. Egy lábasban megmelegítem az olívaolajat. Hozzáteszem a fokhagymapépet, a száraz fűszereket és az apróra vágott zöldfűszereket. Beledobom a padlizsánkockákat és a pár szem egész fokhagymát (héja nélkül). Átforgatom, hogy a fűszeres olaj mindenhol bevonja a padlizsánt. Fedő alatt alacsony fokozaton 10 percig párolom, amíg a padlizsán átveszi a fűszerek aromáját. Amikor elkészült, teljesen lehűtöm. Szobahőmérsékleten tálalom, friss petrezselyemmel megszórva. Pitával, friss kenyérrel, vagy falatkáknak, mint ahogy nálam a képen. A hűtőben néhány napig eláll.

(Visited 3 341 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

19 hozzászólás

  1. Nagyon jólesett utalásod Váncsa salátás eszmefuttatására, ami a magyar nyelven történt gasztronómiai írásművészet egyik csúcsa. És persze a zaaloukot is kipróbálom! Üdv, Eszter

  2. jaj,az enyém miért lett keserű?pedig olyan isteni illata volt ..:(valamit nagyon elszúrhattamüdv.

  3. Lehet, hogy nem vagtad le a keseru vegeket? Allitolag a padlizsant pont a keseruseg miatt mindig be kell sozni; akkor ez butasag?

  4. nem butaság, de én nem szoktam besózni előtte, mert nincs türelmem, és soha nem lett még keserű. Szerintem leginkább a padlizsán minőségétől függ -ha szép, fényes, tömör a zöldség és nincs tele barna magokkal, akkor elvileg nem szabadna keserűnek lennie.

  5. levágtam a végeket,viszont nem sóztam be.azért is megpróbálom még egyszer. azért ilyen nagy különbségek nem lehetnek a padlizsánok között minőségileg,vagy igen?szépnek tűntek.köszi a válaszokat.üdv.kata

  6. Hát, Kata, a fene tudja. Bár gondolom, a budapesti és a brüsszeli padlizsánok is valahonnan a Közel-Keletről jöhetnek.Remélem, a második kísérlet sikeresebb lesz!

  7. na jó, akkor elmesélem,hogyan lett zaalouk tésztasalátám.(aztán már tényleg békén hagyom ezt a receptet.)ugye írtam, hogy keserű lett. (ja,igen,Kata vagyok.)most megcsináltam még egyszer. és be is sóztam a padlizsánt,le is szedtem a drágámnak a héját. és tettem hozzá péppé főzött paradicsomot, mert egy csomó recept ír hozzá. aztán megint keserű lett. mire rájöttem, hogy amit érzek, az a kömény íze!!!ezek szerint Kata nem szereti a köményt.eddig soha semmihez sem használtam.) de úgy sajnáltam volna kidobni (megint), így megpróbáltam enyhíteni az ízén.ilyenkor mindig a tejszín az, ami először az eszembe jut.szóval tettem hozzá. fincsi lett,csak így már valahogy nem illik a pitához. így főztem hozzá tésztát, meg megvártam,míg kihűl,és így lett tésztasalátám.hát…nem túl autentikus,de azért fini.üdv.Kata

  8. de ez a komeny az a komeny, vagy romai komeny? Szerintem a marokkoiak inkabb a romai komenyt (cumin) hasznaljak, nem a mienket (caraway).

  9. nekem isteni lett.. végre valami különlegesség! Legszívesebben minden második receptet kipróbálnám. Üdv, Ági

  10. igen, ezt még brüsszelből írtam, úgyhogy valami ottani cracker féle, de bármilyenre jó, mer persze pitával, kenyérrel, stb. annyi a korrekció, amit elfelejtettem javítani, hogy a kömény természetesen római kömény.

  11. Isteni finom, ma sokadszor fogom elkészíteni, nagyon köszi Zsófi!!!

    Sterilizált befőttes üvegbe tuszkoltam még melegen, peremig felöntöttem olíva olajjal, és hagytam kihűlni. Másnap szépen felcímkéztem (Név és hozzávalók forrás megjelöléssel), kupakra szép textil sapkát kötöttem, és imádott ajándék volt a másnapi bulin a barátoknál. Virág helyett tökéletes személyes ajándék a ház asszonyának 🙂

  12. A padlizsán keserű ízétől úgy szabadulunk meg, hogy miután feldaraboltuk illetve felszeletelt
    ük, legkevesebb 1 /2 órára sós vízben áztatjuk. Ezután papírtörlőn kissé kinyomkodjuk és kezdhetjük a sütést-főzést.

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük