Az egyik legzseniálisabb francia sajt, az eredetvédett Reblochon, Rhone-Alpes régió Savoya-megyéjében készül, Súlya körülbelül fél kiló, kerek alakú, átmérôje 14 cm, magassága 3,5 cm. Eredetileg a fejés utolsó, zsírosabb tejéből készítették; a hegyekben régi szokás volt két részletben fejni, a reblocher szó a fejésnek ezt a módját jelenti. Utóbbi módszer a 14. századra vezethető vissza, amikor a parasztoknak....
Tovább a cikkre >>
Kategória: vacsora
Pirospaprikás-burgonyás börek
Tegnap a Morning Show-ba a pacalon kívül krumplis tésztát is kértek Sebestyén Balázsnak, aki nem szereti ezt az ételt. Arra voltak kíváncsiak, tudok-e belőle olyan változatot készíteni, amely ízleni tud neki. (Sem a pacalért, sem a krumplis tésztáért nem vagyok megőrülve, de kimondottan szeretem az ilyen jellegű feladatokat, mert kicsit megtornáztatja az agyam, és én is tanulok belőlük.). A krumplis....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kacsamáj chilis-mandarinos sütőtöksalátával
A minap a Két Szerecsenbisztróban jártam, ami a városban évek óta az egyik kedvenc helyem. Csak úgy, kávézásra, megbeszélésekre, reggelire, gyors ebédre, barátokkal, kollégákkal, külföldiekkel. A jó hangulaton és a kedves kiszolgáláson túl pont ezt a multifunkcionalitását szeretem nagyon – ide minden különösebb tervezés, szervezés és elvárás nélkül be lehet ülni, akkor is, ha még pl.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Juhsajtos töltött padlizsán csípős paradicsommártással
Felkarikázva, 200C fokos sütőben megsütve, fokhagymás-joghurtos-tahinis öntettel meglocsolva, pirított fenyőmaggal megszórva. Ugyanez, csak gránátalmasziruppal és sok frissen aprított petrezselyemmel, mentával és durvára vágott pirított dióval. Puhára sütve, villával összenyomkodva, fűszeres: pirospaprikás, római köményes olajjal, rengeteg friss korianderrel és petrezselyemmel keverve. Meleg püréként, némi besammellel és parmezánnal dúsítva (rajta fűszeres bárányraguval). Szecsuániborsos, fokhagymás-gyömbéres-chilis-szójaszószos-szezámolajos öntettel összeforgatva (tetején friss....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tekercs ötfűszeres csirkemájpástétommal és édes-savanyú sárgarépával
Bemutatom a világ –per pillanat – legfelkapottabb, és egyben legfinomabb szendvicsét: a Bánh Mí. A kulináris passzátszelet fújó New York-ot néhány éve már meghódította, és előbb-utóbb számíthatunk hazai megjelenésére is (Banh Mí vietnami bisztró már van, árulja is a névadó szendvicset, de lesz ennél még jobb…inkább levesezést ajánlok itt, fotók a hely ételeiről, amelyeket megkóstoltam, itt). A....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kókusztejes zöldborsó friss spenóttal
Döntse el ki-ki maga, hogy minek nevezi: zöldborsófőzeléknek, currynek, vagy egyébnek. A mostani Stahl magazinban van egy kifejezetten inspiráló blokk a zöldborsóról, ott szerepel egy “zöldborsófőzelék”, tejszínnel és rengeteg rukolával. Ez adta az ihletet, a rukolát azonban spenót, a tejszínt pedig kókusztej váltotta ki. Aztán került még bele egy kis gyömbér, és egy kis wasabi, hogy ne csak egysíkúan....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Lokanta Maya, Isztambul
Úgy tűnik, az isztambuli éttermekbe is betört az újhullám. A hagyományos vendéglőkön, családi kifőzdéken, kebab-házakon és egyszerű büféken túl néhány év alatt az őrült fejlődésben lévő, prosperáló városban a gasztronómiai paletta is virágzásnak indult. Felnőtt egy új séfgeneráció, amelynek képviselői világhírű szakácsiskolákban sajátították el a konyhaművészet tudományát, és akik neves külföldi éttermekben szereztek tapasztalatot, hogy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült karfiol szardellás morzsával
Ami a hamsit illeti, nem a méret a lényeg. Az apró, Fekete-tengerből származó hal –nem kertelek tovább, szardellárólvan szó – Törökországban óriási kultusznak örvend. A helyiek finoman szólva is megőrülnek érte, amikor beüt a szezonja, amely októbertől márciusig tart. Isztambul nem egy téli város, akad azonban néhány- elsősorban kulináris tárgyú- érv amellett, hogy az ember mégis bevállalja a város téli....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült édesburgonya zöldalmás-mandarinos salsával
Nigellánál találkoztam először a Hasselback burgonya fogalmával –az a fajta sült burgonya, amikor vékony szeletekben bemetszik a burgonyát, amelyet pirosra, ropogósra sütnek, és legyező-szerűen kissé szétnyílik a sütés során. Az internet szerint nevét állítólag a Hasselbacken nevű stockholmi étteremről kapta, ahol az 1700-as években először készítették. További internetes források szerint a formájára utalva, más konyhák “Accordion” (tangóharmónika)....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Pácolt makréla lilahagymával, kapribogyóval
Két napja próbálunk minden trükköt bevetve, hiába helyet kapni Isztambul egyik legnépszerűbb haléttermében, a Griffin-ben. A foglalásnál már csak a titokzatos vendéglő megtalálása bizonyul kalandosabbnak. A taxiban ugyan minden modern tájékozódási kütyü megtalálható, sofőrünk mégis inkább rokonait hívogatja segítségért. Végül kitesz bennünket egy Galata-híd melletti, sötét sikátorban, magunkra maradunk. Az étterem valóban nehezen megközelíthető, egy több emeletes....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fűszeres, gránátalmaszirupos csirkemáj
Őszi isztambuli látogatásom alkalmával természetesen ezúttal sem maradhatott el a kedvenc Ciya felkeresése. Nemcsak azért, mert az ázsiai oldalon fekvő étterem még mindig a legkedvesebb vendéglőm ebben a városban, hanem azért is, mert az utcájában található a hangulatos Kadiköy piac. Itt szoktam feltankolni hiányzó (és nem hiányzó) fűszerekkel, magokkal, és mindenféle szükségtelen marhasággal (úgymint szárított padlizsán, fürdőszivacs,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kókusztejes-paradicsomos csirke
Curry-nek talán túlzás lenne nevezni, viszont az egyik legegyszerűbb, legjobb gyors hétköznapi vacsora. Azért szeretem, mert pont olyan étel, amelyhez minden alapanyag általában van otthon (na jó, belátom, korianderzöld csak hozzám hasonlóan elvetemült háztartásokban). Fűszert meg aztán azt ad hozzá az ember, amihez éppen hangulata van, mindenféle irányba el lehet vinni. Remekül lehet hozzá használni a delikátüzletekben....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Padlizsános kebab
Adana kepab, Urfa kebap (a kettő között mindössze a fém nyárs szélessége és a csípős paprika aránya a különbség), Alinazik kebap (serpenyőben sült húsgolyók, padlizsánpürével), Beykoz kebap (vékony padlizsánszeletbe csomagolva, bárány agyvelővel), Bostan kebap (padlizsánba töltve), a török kebabok sorával köteteket lehetne megtölteni. Akár csak a padlizsánnal készülőkkel is. Az egyik legfinomabbat, a hagyományos “patlican kebabi-t” az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Langyos burgonyasaláta tejfölvinaigrette-tel
A rakott krumpli az egyik kedvenc házias ételem. Senki nem főz nekem rakott krumplit, mert mindenki azt gondolja, hogy az snassz. (Apukám, aki remek szakács, megígérte, hogy amennyiben szerzek nagyon jó minőségű kolbászt, akkor valamelyik vasárnapi ebédre most már tényleg készít.) Hiába a szuper-rakott krumplik a szuperéttermekben, ez igazi családi étel, családi ebédekre. A rakott krumpli gyakran ételen túli jelentéssel....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gyömbéres-szójás pirított csemegekukorica
Még néhány nap türelmet kérek szépen, aztán jönnek az új receptek, ígérem (valamint a magyarázat is). Addig is egy régebbi, archívumból előtúrt, aktuális recept, és egy mese: A gyömbéres-szójás pirított csemegekukorica igazi, 10 percen belül elkészülő vacsora, kukorica meg aztán van most elég, persze, kell egy-két kört járni, és mustrálni mindig, mire az ember megtalálja a szép, telt, fényes szemű....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
