Kocsis Bertold, a „mákos fiú” Hajdúböszörményből

Kocsis Bertold hajdúböszörményi máktermelő minden egyes szavából sugárzik a föld és a gazdálkodás szeretete és alapos ismerete. Született gazda, aki együtt él és lélegzik a talajjal, az időjárással és a mezőgazdaság éves körforgásával. Szó szerint együtt él, hiszen a családi házuk közvetlenül a föld mellett található, amin a mákot, tönkölybúzát, olajtökmagot, lucernát, kukoricát, céklát, földiepret termeszti. Azt mondja, a fizikai közelség ellenére már megtanulta különválasztani a munkát és a magánéletet, „ha gurul a gyógyszer, akkor pedig elmegyünk horgászni a Tiszára”. A teljes gazdálkodása bio minősítésű, semmilyen, még engedélyezett vegyszert sem használ, permetezési naplót egyáltalán nem is vezet.

Bertoldot elsősorban a máktermesztés miatt kerestem fel, tavaly karácsonykor ugyanis úgy megjártam a gyenge minőségű, piacon kapható mákkal, hogy elhatároztam, idén tiszta, kistermelői biomákot kutatok majd fel, még azon az áron is, hogy nekem kell majd darálni (ugyanitt mákdarálót keresek kölcsönbe!:). A máktermesztés az ópiumtartalom és a növény érzékenysége miatt az egyik legbonyolultabb és legmunkaigényesebb tevékenység:

-Étkezési mákot kizárólag kormányhivatali engedéllyel lehet kereskedelmi forgalomba hozni, engem a debreceni hivatal ellenőriz, vetéstől a betakarításig, videóval, fényképpel, jegyzőkönyvvel, előzetes bejelentéssel, vagy éppen anélkül. Kétfajta vetésű mák létezik, őszi és tavaszi, mi őszi vetésű mákkal foglalkozunk, ennek nagy előnye, hogy mikor a gazok elkezdnek életre kelni tavasszal, addigra a mák már akkora, mint egy kétszázas, és így már lehet kapálgatni. A mákot mindig szeptemberben vetjük el, májusban virágzik, és júliusban takarítjuk be, utána a tisztítási folyamat még 50 napig tart – meséli a gazda. – Minél munkaigényesebb egy növény, annál többet hoz. A búzával kevesebbet dolgozunk, kevesebbet is hoz, a mák extrém odafigyelést és hozzáértést igényel, de jobban is lehet eladni, bár erősen szezonális a kereslet, hiszen karácsonyon és húsvéton kívül csak a pékségek vesznek nagyobb mennyiséget.

Az étkezési mák termesztése esetében (főleg a biogazdálkodásban) számos ponton merülhetnek fel nehézségek, olyanok is, amelyek az egész éves termést veszélybe sodorhatják. Kocsis Bertoldnak tavaly például egy szem mákja sem termett, mert nem volt eső (a mákot pedig nem lehet öntözni). Ha nincs eső, az a baj, ha rosszkor van eső, az a baj. A vetéstől a betakarításig hihetetlen nagy figyelmet igényel, rengeteg mindent ki kell bírnia. A májusi, látványos, lila mákvirágzáskor a máktokbarkó, a máktokszúnyog, vagy a drótféreg támadhatja meg, de kárt tehet benne a túl sok eső, a jég, vagy a túl nagy szárazság is. 1 kg gubóból egyébként kb. 60 dkg mák és 40 dkg gubó lesz, és a gubót is igazoltan vissza kell dolgozni a tarlóba. A gubót és a szárat régebben a Tiszavasváriban található Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt-nek kellett beszolgáltatni. (Érdekesség: A részvénytársaságot Kabay János gyógyszerész alapította 1927-ben, zöld máktokból történő morfin gyártására. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.).

Sokaknak emlékezetes lehet, hogy Magyarország EU csatlakozási tárgyalásai alatt, a kétezres évek elején mekkora port és nyilvánosságot kavart a mák kérdésköre, vagyis, hogy akkor csatlakozás után is ehetünk-e majd mákos bejglit és gubát karácsonykor. Számos országban ugyanis a máktermesztés a mák ópiumtartalma miatt tiltott, vagy korlátozott, ráadásul néhány közép-európai országon kívül a világon kevés olyan nemzet akad, ahol ilyen mennyiségben fogyasztanak mákot. A válasz természetesen igen, viszont ahogy Kocsis Bertold termelőtől megtudtam, akkor úgy született meg a kompromisszumos megoldás, hogy maximalizálták az étkezési mák morfintartalmát, és nemesítettek egy csökkentett morfintartalmút. Magyarul, olyan, régifajta, intenzív ízű kékmákot, amit az idősebbek gyakran emlegetnek, valóban nem találunk már kereskedelmi forgalomban. Háztáji máktermesztésre ugyan van lehetőség, 500 négyzetméterig nem bejelentéskötelezett a terület, vagyis a kertünkben termeszthetünk mákot saját használatra, mint ahogy az régen falun a házaknál szokás is volt, viszont itt is ugyanolyan odafigyelést igényel, mint nagy mennyiségben, a régifajta, Kék Duna mák pedig nagy valószínűséggel már a háztáji termelésből is eltűnt.

És hogy hogyan érdemes tárolni a mákot? – Egyértelműen jól szellőző, de a molyok számára hozzáférhetetlen vászonzsákban! – állítja Kocsis Bertold. Zsákban akár egy évig is tökéletesen eláll, nem véletlenül tartották régen is így a kamrákban. De van, aki fagyasztóban tárolja, úgy is megfelelő. Ami biztos, hogy akkor kezd el avasodni, amikor feltörjük, azaz ledaráljuk. Ezért érdemes inkább egész mákot venni, és frissen, használatkor darálni annyit, amennyire szükségünk van.

Kocsis Bertolddal és kiváló mákjával szezonban, szombatonként a Mom Biopiacon lehet találkozni, de csinos vászonzsákos, 500g-os kiszerelésben a Babka Deliben is megtaláljátok a hajdúböszörményi biomákot.

Mákos receptek a blogról:

(Visited 2 316 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

2 hozzászólás

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük