A híres Somogyi-féle sólet

A híres Somogyi-féle sólet legendás a városban. Egy idő után arra lettem figyelmes, hogy mindenki a receptje után könyörög. Az egyik legkedvesebb, legjobb barátom, Gábor családi receptje ez, apukája a receptgazda. Keringett már a recept edzőteremben (!), utazott Tel Aviv-ba a hozzávalókkal együtt, és mindig komoly licitálás és vesztegetés folyik a legkisebb kóstoló adagokért is. Mivel magam is szem- és fültanúja voltam, hogy Gábor hányszor diktálta, vagy írogatta le a receptet, felajánlottam neki, hogy átírom szakszerűen, úgy, hogy mindenki számára érthető és követhető legyen, akár olyannak is, aki még soha életében nem vágott bele a sólet-projektbe. Ebből nőtte ki magát a közös sóletfőzés - megkértem ugyanis Gábort és apukáját, hogy az én konyhámban, együtt állítsuk össze, hogy minden egyes mozdulatot és apró tippet is meg tudjak örökíteni. Nagyon szeretem őket, mindketten melegszívű, figyelmes, mély emberek, és külön-külön is nagyon viccesek, de Apa és Fia együtt valami egészen szórakoztató műsort adnak, imádom azt a viszonyt, amilyenben vannak egymással.

Tudjuk, ahány család, annyiféle sólet recept, hogy milyen húsokból, milyen típusú babból, milyen edényben, mennyi ideig, milyen fűszerekkel, pirospaprikával, vagy anélkül készül-e, kopogós, vagy krémes, az mind családi magánügy. Olyannyira, hogy amikor ifj. Gábor és apukája, id. Gábor a konyhámban elkezdték összeállítani a családi sóletet, kiderült, hogy még ők ketten sem értenek egyet számos pontban. Hogy forralni kell-e először, hogy milyen sorrendben kell rétegezni, kockára, vagy félholdra kell-e szeletelni a hagymát -ez mind vita tárgyát képezte. A sóletfőzés éppen ezért magányos művelet, saját rokonokkal csakis az álljon neki, aki bírja a konfliktust, és kellő harci kedvvel, vagy éppen végtelen türelemmel van felvértezve. De minimum egy üveg jó borral mindenképpen.

 

 

A Somogyi-féle sóletnek egy fő titka van: a bab maga. Ugyanis nem hagyományos tarkabab-ból készül, hanem nagyméretű, fehér lóbabból, ami a sütés végére olyan lesz, mint a gesztenye. Ezzel el is érkeztünk a legnehezebb ponthoz, ezt a fajta babot ugyanis kimondottan nehéz beszerezni. Gáborék a rákoskeresztúri piacon veszik egy kofánál, akinél mindig kapható. Érdemes nyitva tartani a szemünket, és ha ilyet látunk, akkor akár több kilót beszerezni. Persze, neki lehet állni egyéb - fehér, vagy tarkababból is.

A másik kihívás, amivel már a főzés előtt szembesülni fogunk: a lábas kérdésköre. Én először az univerzális, mindentudó, óriási cocotte-omat (önttötvas lábas) gondoltam egyértelműen, de kiderült, hogy ez a húsmennyiség gyorsan betölti a teret, és az túl kicsi lesz. Nekem végül egy nagy, 15-20 literes nagyüzemi lábas lett a megoldás (Metro-ban vettem), de ennél is fontos, hogy megnézzük előzetesen, hogy befér-e a sütőbe. (Egy nagyobb cocotte-ba, vagy pl. Römertopf-ba, agyagedénybe az alábbi receptnek kb. a fele fér). Gábor apukája pedig zománcozott lábasban, kemencében süti (kb. 70C fokon, 8 órán át).

A sólet háromnapos projekt, amiből az alapanyagok beszerzése és az áztatás veszi el a legtöbb időt.

Finoman szólva nem egy light-os tavaszi étel, aki szeretné, raktározza el a receptet hűvösebb időszakokra. Id. Gábor viszont ma ünnepli 75. születésnapját, én pedig a saját receptjével kívánok neki jó egészséget és még sok vidámságot, Isten Éltessen nagyon sokáig, Gábor!

Ez egy személyes, számomra sokat jelentő poszt, eltekintek benne a sólet tudományos, kulturális, gasztrotörténeti elemzésétől, akinek van kedve, olvasson bele Váncsa kiváló cassoulet írásába. Aki pedig más sólet receptet is átfutna, annak ajánlom Rosensteinék receptjét és Fűszeres Eszter receptjét (bár Esztertől nekem a legnagyobb kedvenc a fűszeres csicseriborsó sólet).

A fotókért köszönet Trunkó Bálintnak.

Somogyi-féle sólet
Hozzávalók (kb. 20 adag)

1 kg fehér lóbab (2 napig áztatni kell előtte, többször lecserélve a vizet)
40 dkg gersli (aki szereti, az tehet bele 50dkg-ot  is)
4 nagyobb fej hagyma (kockázva)
1  fej fokhagyma (gerezdek egészben hagyva)
4 dkg só (attól függ, milyen sós a füstölt, de 2 dkg/kg-al számolunk alapanyagonként)
1 egész füstölt libamell (“egy pár”)
2 füstölt libacomb (hagyományos füstölésű, erre kérdezzünk rá!)
2 sima libacomb
80 dkg-1kg marhaszegy (nem füstölt) csonttal együtt
2 evőkanál liba- vagy kacsazsír
bors
8 tojás

A babot 1, vagy akár 2 napos áztatás után leszűrjük. A füstölt árut is beáztathatjuk egy napra. A hagymát vágjuk fel kockákra (nem kell túl finomra), a fokhagymagerezdeket pucoljuk meg, de hagyjuk egyben. Készítsük elő azt a nagyméretű lábast, ami a sütőbe is befér majd.
Kezdjük el a rétegezést: a lábas aljára szórjuk a bab egyharmadát. Erre jön a gersli és a hagyma harmada (nem kell pirítani, nyersen!), só és frissen őrölt bors, 1 evőkanál libazsír, fokhagymagerezdek. (Ami a sót illeti, 2dkg/sótlan alapanyag mennyiséggel számolunk, tehát összeadjuk, hogy mennyi a sótlan alapanyagok összsúlya (nem füstölt húsok, bab, gersli, hagyma) és ezt szorozzuk meg 2x-vel). Az első réteg babra jön a marhaszegy, mellé a füstölt libamell, egy-egy sima és füstölt libacomb és négy tojás. Ekkor jön a következő réteg bab, gersli, hagyma, fokhagyma, só, bors, gyakorlatilag puzzle-szerűen rakosgatjuk a különböző alapanyagokat, a húsokat és a tojásokat is, a babbal fejezzük be, az legyen legfelül. Felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi. Tűzhelyen, fedő nélkül felforraljuk, közben szűrőkanállal leszedegetjük róla a habot, és kb. 20 percig főzzük erős lángon. Ekkor visszapótoljuk a vizet, az edényt lefedjük - ha nagyobb lábashoz nem találunk, akkor szorosan lefedjük alufóliával. A sütőt előmelegítjük 100C fokra. Betesszük a sóletet és 10 órát ott is hagyjuk (ideális esetben éjszaka). A végén, már reggel levesszük a fedőt, felvesszük a sütőt 200C fokra, és addig sütjük a sóletet, amíg a folyadék teljesen elpárolog a tetejéről és szépen megpirul. Ez kb. 45-60 perc, de érdemes odafigyelni rá. (Sütési idő: a pontos hossz nyilván sütőtől is függ, nálam reggel még nem volt teljesen puha a bab, de a magas hőfokon történő sütés után, amire bőven kellett nekem az egy óra -minden összeállt, csodásan karamellizálódott, pirult a teteje és a bab is megpuhult). Tálaláskor a húsokat érdemes kiemelni, és feldarabolni, hogy mindenkinek mindenből jusson.
Ha több napig esszük, akkor a hús nélkül kell elrakni és hidegen a zsírt le lehet róla szedni.

(Visited 29 994 times, 3 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

14 hozzászólás

      1. A Nagymamám kézzel írott receptkönyvében is van helyesírási hiba, de ettől még a végeredmény biztos siker!

  1. 50 éve főzöm a sóletet. Haló porában is áldom Sebő Erzsit, akitöl tanultam. Valamikor ő volt a Lapkiadó Vállalat / a Neww York palotában működött/ Sajtó Dokumentációjának egyik esze. Ungvári Tamás egészen biztos, hogy sokkal többet tud róla. Érdemes volt rá odafigyelni végtelenül nagy tudású ember volt. Sóletje legenda lett, a tojásokat ő nem említette, valószínűleg a múlt század eszement koleszterin ellenessége miatt, a főzési idő is rövidebb volt. Tapasztalások alapján állapítottuk meg, hogy mennyi ideig főzzük.Talán közrejátszott a 60-as évek szűkös lehetősége, de a Römertopfban rotyogástól számított 4 óra alatt megfőtt. A mai napig ebben készítem a sóletet, később kemény tojást tettem rá. Nagyon sajnálom, hogy akkoriban nem illett az alapanyagokról érdeklődni a zsidó hagyományokról. Nagyon sok embernek tovább adtam a receptet, a vissza jelzések mindíg elismerőek voltak, no meg a tömeges nagy zabálások. Ilyen alkalmakkor persze hatalmas fazékban készült.

    1. T. Cím!
      Bors Ágitól szeretném megkapni a Sebő Erzsi féle receptet. ( előző hozzászóló)

      Nagyon megköszönném – ha tudnának segíteni.

      Békés Karácsonyt/Hanukát.
      Garai Géza

    2. Kedves Bors Ági! Megkaphatnám esetleg a Sebő Erzsi féle receptet? 🙂
      Kedves Zsófi! Mindenképp ki fogom próbálni ezt a verziót is.
      Köszönöm mindkettejüknek!

  2. Nekem nem tűnt fel egy sem. Az ilyen megjegyzés írójának a mája meg tele van pöttyökkel.
    Én nem áztatott a babot, de magasabb hőfokon 6 órán át sütöm. Kevesebb húst, és gerslit, de több babot teszek bele, és jó tarka babbal készítem. Az is gesztenye szerű lesz a végére. Több napig rájárunk, mint a töltött káposztára.

  3. Nagyon jó recept !
    Én ennyit azért nem molyolok vele. Pont tegnap készítettem. Beáztatás egy nap .Nagyon finom a tarka babból. Pont jó méret ! Aztán az előkészületek ,sütés kb 5 óra . A végeredmény szerintem szuper. Ami miatt maradok a saját receptem mellet az az ,hogy szerintem,ha elkészült ,akkor enni kell. Hogy néz az ki,hogy turkálok a lábasban és aztán darabolgatom a húsokat.Én eleve így teszem bele a feldarabolt ( nem kockázott) csülköt és egyéb füstölt húst. Sót nem nagyon teszek bele ,csak kicsit . Sózni bár mikor lehet. Ezek a füstölt húsok elég sósak. Legalább is az utolsó fázisban ,amikor egyet kavarok az egészen ,akkor megkóstolom és sózok. Aztán ami még lényeges .Az a fokhagyma . Én össze töröm. Teljesen épüljön bele az anyagba ! Aztán a víz. Én zöldség levessel öntöm le. Így kapja meg azt a semmihez sem hasonlító füstölt ,babos,zöldséges ,fokhagymás ízt . Szuper kaja .

  4. Kedves Bors Ági!

    Szintén szeretném elkérni a Sebő Erzsi féle receptet, ha egy mód van rá! Valamint kérdezem, hogy a gerslit nagy szentségtörés-e kihagyni, illetve lehet-e valami mással pótolni?

    Előre is köszönöm!

  5. Megcsináltam, természetesen nagyon finom lett, de kicsit zsíros — szerintem amiatt, hogy a szegy, amit beletettem, eleve elég zsíros volt, tehát legközelebb figyelni fogok, hogy tegyek-e még bele külön libazsírt, nem lett volna szükséges szerintem most, egy soványabb húsnál esetleg igen. A másik, ami miatt kicsit talán eltér a végeredmény az elvárttól, hogy amit lóbab néven árulnak a legtöbb helyen, az bizony nem az a fehér “lóbab” ami a receptben van, hanem az a típus, amiből pl. Közel-Keleten a fuult készítik. Ennek viszont nagyon erős, vastag héja van, és erős saját íze. A héját az áztatás után egyenként leszedtem, ez elég munkaigényes volt, de megérte, viszont így bab nem maradt a 10 óra után az edényben, csak a legtetején (egyébként nagyon finomra pirulva), a többi szétfőtt. Ez persze nem baj, érdekes és kellemes volt ez a krémes állag, de hiányzott a bab élménye kicsit. Illetve ennek a babnak tényleg van egy nagyon erős aromája, ami áthatotta az egész ételt. Szintén nem kifejezetten baj, mert illik a többi hozzávalóhoz ez az aroma, de kicsit elnyomta a többit. De ezek igazából csak megfigyelések és tanulságok, nagyon élvezetes, finom lett, köszönöm a receptet.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük