Céklás burgonyafőzelék ropogós kapribogyóval

Azt hiszem, tényleg itt a nyár vége. Egy-egy nap még mindig bepróbálkozom a nyári papuccsal – napközben még olyan szépen süt a nap -, pedig már őrültség, lefagy a talpam. Képtelen vagyok csizmára váltani. Még mindig a Sarki Fűszeres teraszára szervezem a megbeszéléseimet, pedig kint már csak plédbe bugyolálva lehet üldögélni, és előbb-utóbb kénytelen vagyok behúzódni, mert fázom.
Gasztronómiailag nem bánom, jólesik leveseket főzni, almás pitét sütni, jó, hogy újra itt a sütőtök (majd februárban ráérünk megunni), várom a birsalmát és a gránátalmaszezont.

Ezt a zöldfűszeres, joghurtos, sült cukkinifőzeléket még jó pár hete főztem, de aztán valahogy lemaradt a blogról, megfeledkeztem róla. Ezeket a zseniális bébicukkiniket a Lehelen vettem a “paradicsomos pasinál” (aki néha nő), általában lecsapnak rá az arabok, akik a mini töltött cukkinihez pont ezt a fajtát használják (bárányhússal töltve, fokhagymás joghurttal leöntve). Ez a cukkini olyan zsenge és olyan édes, hogy simán megsütve a legjobb. A sült cukkinire teljesen rákattantam nyáron (az az egyetlen titka, hogy irtó forró grillbe kell tenni, mert csak úgy pirul meg a külseje, és marad jó állagú a belseje. Ha nem forró sütőben sütjük, akkor egyszerűen csak párolódik, mert olyan magas a víztartalma.), és arra gondoltam, főzelékben is pompás lehet. Külön főztem egy kis vajon és felkarikázott újhagymán indított alaplevet, azt behabartam keményítővel kikevert fokhagymás joghurttal és ebbe tettem bele utólag a grillezett cukkinikarikákat. Tetején chiliolaj, koriander és ropogós sült hagyma. A pontos recept jövő nyárra marad, addig elégedjetek meg a fotójával.
Inkább egy őszi főzelék receptjét hozom, ami a céklától ilyen őrületesen pink (én bírom). A Nők Lapja Konyha következő számába fotóztuk, több más recept társaságában, ott csak egyszerűen, sült csirke köreteként. Ez az összetettebb változat már utána, “privát felhasználásra” készült, így néhány extrával is kiegészítettem: céklachipsszel (ezeket a dekoratív és nagyon finom céklákat a Szimplapiacon vettem. A csíkos “Chiogga” fajtát pl. savanyítani is lehet), és ropogósra kisütött kapribogyóval. Utóbbi paradés dolog: a kapribogyókat teljesen le kell itatni konyhai papírtörlővel, hogy szárazak legyenek, majd pár másodpercre forró olajba kell dobni, ahol “kivirágzik” –szó szerint. Mutatós és nagyon finom.

 Ha hozzám hasonlóan főzelékmániások vagytok, és szeretitek az izgalmas, innovatív változatokat, feltétlenül ajánlom figyelmetekbe Szatmári Feri szakács főzelékes blogját. Feri nagyon kedves barátom, rendkívül hasonló a kulináris ízlésünk (nemcsak a “tonnányi koriander” ügyében), és nagyon büszke vagyok rá, hogy végre elindította a blogját, amihez volt is némi közöm. Helló, Feri, a főzelékes!

Céklás burgonyafőzelék ropogós kapribogyóval
Hozzávalók (4 adag)
5dl leszűrt húsleves, vagy víz
½ kg burgonya, meghámozva, felkockázva
1 babérlevél
só, bors
½ kg cékla, egészben megsütve, meghámozva
2 dl tejföl
2 púpos evőkanál étkezési keményítő
1 evőkanál vörösborcecet
Tálaláshoz újhagyma zöldje
2 evőkanál kapribogyó, átöblítve, leitatva
sütéshez olaj
5dl leszűrt húslevesben, vagy vízben feltesszük főni a felkockázott krumplit, a főzővizet sózzuk, borsozzuk, hozzáadunk egy babérlevelet. Miközben fő, felkockázzuk a sült céklákat. Ezt akár előző nap el lehet készíteni: a céklákat megszórjuk kevés sóval, meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, majd egyesével, héjastul alufóliába csomagoljuk. 200C fokos sütőben kb. 1-1,5 óra alatt puhára sütjük. A héja így könnyen eltávolítható. Amikor puha a krumpli, hozzáadjuk a felkockázott céklát. A tejfölt csomómentesre keverjük az étkezési keményítővel, és néhány merőkanálnyi főzőlével, majd behabarjuk a főzeléket. Néhány perc alatt kissé besűrítjük. Végül hozzáadjuk az ecetet, és szükség szerint még sózzuk, borsozzuk. Felkarikázott újhagymazölddel tálaljuk magában. A ropogós kaprihoz átöblítjük a kapribogyót, konyhai papírtörlővel alaposan leitatjuk, majd forró olajba dobjuk pár másodpercre.

(Visited 3 508 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

3 hozzászólás

  1. Kedves Zsófi!
    Imádom én is a koriandert, de irtó nehéz beszerezni. A Culinarisban nem mindig van, de ha van, akkor is csak pár szál kis csoffadt növény. Neked mi a forrásod? Üd, Anna

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük