Fűszersokk. Sok fűszer.

Megérkeztem.

Kéthetes tengerentúli utamról nemcsak ihlettel, ötletekkel, friss gondolatokkal (valamint egy enyhe latin-amerikai kattanással) tértem haza, hanem némi kézzel fogható „vásárfiával” is. Azt hiszem, szerdán, a New York-i Kalyustan üzletben veszítettem el a kontrollt, éreztem a pillanatot, amikor kicsúszott a lábam alól a talaj, és teljes transzban, csak raktam és raktam a kosaramba a néhány dolláros fűszereket. Megjegyzem, erre már azt követően került sor, hogy gyönyörű narancssárga zsírpapírba bugyolált titokzatos tégelyekkel teli táskával távoztam egy elképesztően izgalmas fűszermestertől (a vele készített interjú hamarosan jön). Visszatérve a Kalyustanra, tessék elképzelni egy olyan üzletet, ahol csak za’atar-ból négyféle kapható, nem is beszélve a chilikről, amelyek egész falat foglalnak el. Hoztam többek között fehér kardamomot, szárított perzsa citromot (lemon omani), mexikói oreganót, szárított borbolyát, szasszafrász port (a híres kreol gumbó elkészítéséhez használják sűrítőként, és hát nyilvánvalóan rengeteg gumbót fogok főzni az elkövetkezendő hónapokban:), guava pürét. A japán szupermarketben megvettem mindent, ami yuzu-val kezdődik (japán citrus), viszont megállapítottam, hogy az idei szakácskönyvpiac nem bővelkedik izgalmas, újszerű kötetekkel.
A fűszersokkon kívül terepszemlét tartottam, hogy mi történik a világ gasztronómiájában, és ehhez képest hol tartunk, melyek azok az irányzatok, amelyek esetleg majd idáig is elérnek, és melyek, amelyek számoshoz hasonlóan nyomtalanul elszállnak majd felettünk.
Jártam érdekes éttermekben, ettem kubai, perui, brazil fogásokat, főzött nekem bolíviai család, kóstoltam kreol és cajun specialitásokat, beleszerettem a cevichébe (citrusban marinált nyers hal), ami mind a télből mind a jó minőségű nyers hal hiányából kifolyólag elég rossz hír, végigettem egy két Michelin-csillagos vegán (!) ételsort.
Leülepszik, leporolom, feldolgozom, és ígérem, hozom a jobbnál jobb recepteket. Nyugi, a szélsőségesen ezoterikus alapanyagoktól igyekszem tartózkodni.
A következő hetekben intenzíven dolgozom a februárban megjelenő Toplistán, és hamarosan beszámolok az idei, mozgalmasnak ígérkező év további izgalmas projektjeiről is.
(Visited 36 times, 1 visits today)
Print Friendly

10 hozzászólás

  1. No most ebböl en nem sokat ertettem, kivancsi vagyok, mi sul ki belöle es hogyan fogom en hasznalni az egyszeru videki konyhamban.
    Varom a folytatast.
    Anita

  2. Kíváncsian várom én is, jó utad lehetett. Pont a hétvégén töprengtem, mikor jöhetsz haza, megint a Lehel felé jártam szombaton, gondolkoztam, megcsörgesselek-e, de mondom, ha a világ túlsó felén vagy még, akkor nem leszel túl boldog. 🙂

  3. Kár,hogy illatokat nem továbbít az internet.Én csak a bécsi Naschmark-ig szoktam eljutni.S míg vásárolunk képzeletben bejárom a világot a sok-sok illat segítségével.Ez a legjobb az egészben…
    Várom a recepteket.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.