Bagna cauda: fokhagymás-szardellás mártogató

A legkomolyabb olasz ínyencek ilyentájt a francia, svájci határ irányába, Piemonte tartomány felé veszik az irányt, ősszel zajlik ott egy, s más. Úgymint például intenzív szarvasgomba vadászat (itt terem a világ leghíresebbje, az alba-i fehér szarvasgomba). Vagy a rengeteg szüret (a régió olyan világhírű, testes borok hazája, mint a Barolo, Dolcelatto, és Barbera). Aztán ott vannak a kiváló, eredetvédett sajtok, vagy néhány életveszélyes édesség, például a gianduja (mogyorós csokoládékrém), vagy a méltatlanul ismeretlen bone’t (csokoládépuding amarettivel) –utóbbiak nemcsak ősszel.
A bagna cauda az egyik legjellegzetesebb piemonti specialitás, tulajdonképpen egyfajta olasz fondü. Az elnevezés azt jelenti: forró fürdő, és az étel valójában nem más, mint egy fokhagymás-olívaolajos, szardellás mártás, amelyet melegen tálalnak. Jellemzően nyers, esetleg sült zöldségeket: sárgarépát, édesköményt, kárdit, mártogatnak. Régen egy nagy edényben, az ún. peila-ban tették az asztal közepére, manapság már általában inkább kis fondü edényekben tálalják. Alapvetően télies étel, bizonyos vidékeken még reggelire is készítették, hogy az átfagyott szőlősgazdákat jól átmelegítse a forró szósz. Semmi másból nem áll, mint olívaolajból, fokhagymából, és szardellából (de akkor sem sértődik meg, ha netán némi szarvasgomba kerül bele –mint ahogy ez pl. Alba környékén bevett gyakorlat.) Szokás részben vajjal, részben olívaolajjal (ritkán dióolajjal) készíteni, az arányokat döntse el ki-ki maga, attól függően, hogy inkább a franciák (több vaj), vagy az olaszok (több olaj) felé kacsintgat. Nagyon fontos, hogy a mártást alacsony hőmérsékleten melegítsük, épp csak annyira, hogy a fokhagyma finoman átjárja az olaj ízét, a szardella pedig elolvadjon benne. Zöldség mártogatóként klasszikus, de mivel hideg van, fázunk, és nincs kedvünk nyers zöldségeket ropogtatni, kipróbáltam tésztán, úgy is kitűnő. Vagy ha tartjuk magunkat a mártogatáshoz, ami nem mellesleg kiváló társasági esemény, akkor jöhetnek a sült zöldségek (karfiol, sárgarépa, édeskömény, stb.). Vigyázat, ízorgia!
Bagna cauda: fokhagymás-szardellás mártogató
Hozzávalók (2-4 adag)

5dkg vaj
3 gerezd fokhagyma, meghámozva, finomra aprítva
6-7 szardellafilé
2dl olívaolaj
mártogatáshoz nyers, vagy sült zöldségek, kenyér
vagy 30dkg spagetti

Finomra aprítjuk a fokhagymagerezdeket. Kis lábasban, lassan felolvasztjuk a vajat, majd hozzáadjuk a fokhagymát, néhány percig dinszteljük, semmiképpen ne kapjon színt. Hozzáadjuk a szardellafiléket, addig kevergetjük, amíg teljesen beleolvad a vajba. Ekkor lassan hozzáöntjük az olívaolajat, ezzel már nem főzzük, csak átmelegítjük. Hagyományosan, friss bagettel és zöldségekkel kínáljuk, vagy összeforgatjuk a kifőzött tésztával.

(Visited 78 times, 1 visits today)
Print Friendly

6 hozzászólás

  1. Kipróbálom, én inkább az olasz ízlés (több olaj) felé hajlok. Olyan, de olyan füstös csörgőszeri tökmagolajom van, hogy kénytelen leszek azzal is keverni egy adagot.

  2. Kedves ChiliésVanilia!
    Meg szeretném kérdezni, hogy orecchiete tésztához is passzol?
    Köszönöm válaszod!
    Szép napot!
    Jázmin

  3. szardellát nagyobb boltokban lehet kapni, kis befőttes üvegben, szorosan tapadnak egymáshoz. vész esetére létezik a szardellapaszta (tubusban).
    orecchiette tésztához inkább ragus megoldást javasolnék, mivel bordás és kagylós, jól megtapad rajta pl. a bolognai szósz, vagy a zöldséges feltét. ha csak olaj kerül a tésztára, pl. fokhagymás-chilis egyértelműen a vékony hosszú tészták a nyerők.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.