Mogyorószósz

Már nem is tudom pontosan hol és mikor, de valahogy mostanában több alkalommal került szóba a vietnámi konyha. Annyit beszéltünk róla, hogy hirtelen napok óta csak azokra a hűsítő ízekre tudtam gondolni (azzal most nem foglalkozunk, hogy közben átmenetileg szünetel a nyár). Fura, mostanában sokkal kevesebb ázsiai ihletésű ételt készítek, amit elsősorban annak tudok be, hogy ez a két nyári hónap olyan gazdag választékkal halmoz el bennünket, mintha minden egyszerre teremne, a legjobb zöldségek és gyümölcsök, ezekhez alig kell valamit hozzányúlni. Végül is, ezt a tekercset nevezhetjük akár szezonálisnak is, hiszen egyrészt friss, zsenge sárgarépa és uborka az egyik főszereplője, másrészt, nem véletlenül nevezik nyári tekercsnek. A blogon több alkalommal felbukkant már valamilyen formában, mindig kizárólag nyáron, két éve pl. ezt írtam róla:

“Mindenkinek megvannak a repertoárjában azok az ételek, amelyek hullámokban törnek ránk. Néha hónapokig rájuk sem gondolunk, teljes feledésbe merülnek, aztán valamitől újra eszünkbe jutnak –akár az időjárás miatt, akár egy olvasott cikk, recept, vagy emlék miatt – és egy héten hirtelen ötször készítjük. A vietnámi nyári tekercs nekem ilyen”.

Azért is szeretem, mert nagyjából mindig minden van itthon, ami szükséges hozzá, a szárazanyagok (rizspapír, halszósz, stb.) örökkévalóságig elállnak, érdemes belőlük tartani. A belsejébe pedig semmi extra nem kell néhány zöldségen és egy kis rizstésztán kívül – mondjuk Brüsszelben még garnéla is került bele, itthon nem. Menta és koriander a zöldfűszere (ha éppen hozzájutunk thai bazsalikomoz, azzal még finomabb). Korianderem sajnos nem volt itthon, hiányzott is belőle nagyon.

A rizspapírtól nem kell megijedni, néhány tekercselés után ráérez az ember, és akkor megy, mint a karikacsapás. Szükség van egy nagy edényre, amelybe meleg vizet töltünk (az edény nagyobb átmérőjű legyen, mint a papír, hogy kényelmesen beleférjen). Kell még egy vágódeszka, amit leterítünk egy kissé benedvesített konyharuhával, erre tesszük a kb. 10 másodpercig áztatott rizspapírt, amelyet a konyharuhával leitatunk, majd azonnal megtöltjük. Rizspapír használata lépésről lépésre tavalyról, itt pedig egy szemléltető video. Mogyorószószból elég sokáig kísérleteztem, mire megtaláltam a bevált arányokat, a titka pedig a tamarindlé. Tamarindpaszta a Culinarisban 350Ft, eláll bármedig. Be kell áztatni, és a levet használjuk. Currypaszta is kapható a szokásos boltokban, a késztermékek közül szerintem a legjobb a Mae Ploy márkájú, ez a Rákóczi téri kínai szupermarketben kapható (célirányosan kell menni, mert magyarul egy szót sem beszélnek).

Mogyorószósz ( kb. 16 tekercshez)

1 kis doboz (1,65dl) kókusztej
1tk piros currypaszta
3ek mogyoróvaj
1tk barnacukor
1ek halszósz
2ek tamarindlé (1tk paszta, beáztatva)

A kókusztejet felmelegítjük és belekeverjük a currypasztát. Amikor a fúszerpaszta feloldódott, hozzáadjuk a mogyoróvajat és krémesre keverjük. Hozzáadjuk a halszószt, a cukrot és a tamarindlét (egy tk tamarinpasztát beáztatunk kb. 1 dl forró vízbe és a savanyú levét használjuk. Ha nincs, akkor lime, vagy citrom is megteszi).

 

(Visited 43 times, 1 visits today)
Print Friendly

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.